Magyarország az EU tagja marad, de azon belül a perifériára szorulhat – vélik a Debrecinernek nyilatkozó szakértők

Kizárni nem lehet minket, az pedig nem reális, hogy a magyar kormány lépteti ki az országot. Az Európai Unió tagállamainak többségével szembeni konfliktusunk miatt ugyanakkor bizonyos fontos döntésekbe nehezebben szólhatunk bele.
economist.com

Az elmúlt hetekben (ismét?) elmérgesedett a viszony a magyar (és a lengyel) kormány, valamint az Európai Unió többi országának vezetése között, miután Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország megvétózza az unió következő hétéves költségvetését, valamint a koronavírusjárvány nyomán kialakult gazdasági válság miatt létrehozott újjáépítési alapot. A konfliktus okán megkérdeztünk több magyarországi, illetve nemzetközi, de hazánkban is működő szervezetet, hogy ők mennyire látják reálisnak, hogy Magyarország előbb-utóbb valamilyen formában kikerül az Európai Unióból, vagy a tagja marad, de azon belül végképp a perifériára szorul. A kérdéseinkre Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország programvezetője és Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője válaszolt.

Az ország polgárainak többsége jó véleménnyel van az Unióról

A két szakértő egyetértett azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben nem valószínű az ország kikerülése az Unióból, kizárni onnan ugyanis jogilag nem lehet minket. Nagy Gabriella úgy véli, az „elhíresült” 7. cikk szerinti eljárásnak a legsúlyosabb következménye az lehet, hogy felfüggesztik az ország szavazati jogát, de kétséges, hogy az eljárás valamikor valódi szankciókat fog eredményezni.

Szerinte a magyar kormány dönthetne úgy, hogy kilépteti az országot az Unióból, de erre nem lát esélyt, mivel a társadalom EU-hoz való hozzáállása nálunk nagyon pozitív: az Eurobarométer 2019-es felmérése szerint a magyarok 53 százaléka viszonyul pozitívan az Unióhoz, miközben az uniós átlag csak 43 százalék. A Policy Solutions szintén tavalyi felmérése szerint még nagyobb, 65 százalékos többségben vannak azok, akik pozitívan tekintenek az EU-ra. Másrészt Nagy Gabriella hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság jelentősen függ az uniós forrásoktól: az elmúlt hét évben Magyarország közel 8 ezer milliárd forint támogatást kapott, ez éves szinten az ország GDP-jének 4 százaléka. „A magyarországi közbeszerzések körülbelül 50 százalékát részben vagy egészben uniós forrásból finanszírozzuk, de ha a nagy állami beruházásokat nézzük, akkor ez az arány még magasabb” – magyarázta Nagy Gabriella.

Az eurózónán belül és kívül
wikipedia.org

Befolyásvesztés, hogy a Fidesz nem vehet részt a néppárti egyeztetéseken

Azt, hogy Magyarország rövid és középtávon nem fog kikerülni az Európai Unióból, Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője is aláhúzta. Ezt a kizárás lehetetlensége mellett azzal indokolta, hogy jelenleg a parlamenti bejutás közelében sincs olyan magyar párt, amely ki akarná léptetni az országot. Szicherle szerint ugyanakkor valós a veszélye annak, hogy a konfliktushelyzet miatt a tagállamok többsége kevésbé veszi figyelembe az országunk érdekeit akkor, amikor az Európai Tanács egy-egy döntéséhez csak minősített többségre van szükség. Az elemző hasonló befolyásvesztésként említette a Fidesz néppárti tagságának a felfüggesztését is, a kormány fideszes tagjai emiatt ugyanis nem vehetnek részt a pártcsalád fórumain, ahol a véleményüket egyeztetik az uniós javaslatok kapcsán.

A perifériára kerülés valós veszély lehet

Habár a kilépéstől valószínűleg nem kell tartani, Nagy Gabriella úgy látja, van esély arra, hogy Magyarország a perifériára szorul az Unión belül. „Ennek már most is vannak jelei, például kimaradunk az eurózónából, az Európai Ügyészség intézményéből, és biztos, hogy a következő 7 éves időszakban erősebb kontrollja lesz az uniós pénzek felhasználásának is” – válaszolta a Debreciner érdeklődésére a Transparency International programvezetője.

Az Európai Ügyészségen belül és kívül
wikipedia.org

Szicherle Patrik szerint a perifériára kerülés leginkább azt jelentheti, hogy Magyarország nem csatlakozik bizonyos együttműködésekhez, ezeket azonban később pótolhatjuk. Erre példa az elemző szerint a Nagy Gabriella által is említett eurózóna, amelynek az ország nem tagja, de később elvileg csatlakoznia kellene, még ha a svédek példája azt is mutatja, hogy ezt el lehet kerülni. Magyarország jelenleg nem ülhet bent az eurócsoport ülésein sem, ahol számunkra is fontos uniós gazdaságpolitikai kérdésekről egyeztetnek. Szicherle szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Magyarország véleménye súlytalanná válna a gazdaságpolitikai döntéshozatalban, erre ismét csak Svédország vagy Dánia a példa. „Az Unión kívüli élet pedig, például annak okán, hogy a magyar külkereskedelem java része a keleti nyitás politikája ellenére is uniós partnereinkkel bonyolódik, egyelőre nem reális elképzelés” – hangsúlyozta a Political Capital elemzője.

Európa és mi – Értékközösség, referenciapont vagy valami egészen más? címmel kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött online előadást szervezett a Transparency International Magyarország november 25-én.

Íme az eseményről készült videó:

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.