„Lehet, hogy eljön az idő, amikor az Indexhez is be kéne sétálni” – interjú Fekete-Győr Andrással

A Momentum elnöke szerint a Bige László elleni eljárás mögött politikai okok lehetnek, és ugyanezt gondolja a saját ügyéről is. Úgy látja, ennek hosszútávon a NER issza meg a levét, a társadalom igazságérzetét ugyanis sérti, ami az országban történik. 2022-ben leváltanák az Orbán-kormányt, 2024-ben pedig lebontanák a kistelepülések körüli narancssárga falakat. Támogatják az atomenergiát, de az évtizedekre titkosított Paks2-szerződések miatt komoly aggodalmaik vannak.
Fekete-Győr András

December 17-én derült ki, hogy az ügyészség 1,5 év felfüggesztett börtönbüntetést kért Fekete-Győr Andrásra, a Momentum elnökére, amiért 2018-ban egy rabszolgatörvény elleni tüntetésen a rendőrökre dobott egy füstbombát. A politikussal nemcsak erről beszélgettünk, hanem az ellenzéki előválasztásról, az atomerőművekről és a járványról is, de megkérdeztük őt a nagy visszhangot kiváltó kutyapártos nyilatkozatáról és arról is, hogy három és fél év távlatából hogyan ítéli meg az Origo szerkesztőségében tett, sokak által kritizált látogatását.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a 2022-es választásig hátralévő másfél évben a kelet-európai tekintélyelvű rendszerek mintájára sorra induljanak meg különböző büntetőeljárások az ellenzéki együttműködés vezetői, vagy a pártok holdudvara ellen?

A válasz egyértelműen az, hogy igen. Az én esetemben a végsőkig fogunk elmenni. A jog a mi oldalunkon áll. Ezt a bűncselekményt én nem követtem el. Az egészen elképesztő, hogy a vádlottak padjára raknak olyan embereket, akik bűncselekményt nem követtek el, de politizálnak, ezért vegzálják őket. Én Bige László nevét mondanám még. Ő egy olyan ember, aki nem politizál, de nem adta be a derekát a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, és éppen házi őrizetben van.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Úgy gondolják, hogy politikai okok miatt?

Magyarországon szinte már minden mögött van politikai ok. Ha egy gazdasági szereplő nem úgy táncol, ahogy Orbán Viktor fütyül, akkor – képletesen értve – gumibottal odamennek és szétverik a lábát. Ha egy ellenzéki párt vezetője egy tüntetésen eldob egy füstszórót, akkor rá van állítva az ügyészség, akkor húzzuk az egyébként nagyon is leterhelt bíróságok idejét és az idegeit ezzel az egész üggyel. Ez az, ami szomorú ebben a történetben. Nekünk nem kellene ott állnunk. Sajnálom az ügyészeket és a bírókat, hogy ezzel kell foglalkozniuk. Az ügyész, aki az én ügyemben eljár, nyilván parancsot hajt végre, politikai parancsot teljesít. Két éve húzódik ez az ügy, úgy időzítették a történetet, hogy a választások körül szülessen eredmény. Teljesen egyértelműen politikailag motivált, ahogy valószínűleg a Bige-ügy és Varju László vegzálása is az.

Hogyan készülnek fel erre a helyzetre? Fel lehet egyáltalán készülni rá?

Nehezet kérdez. Az Állami Számvevőszék százmilliókra képes büntetni egy pártot olyan dolgok miatt, amelyek miatt a Fideszt milliárdokra kéne. Mi a Momentumban hónapokon keresztül pénzügyi szakemberek és jogászok sokaságát alkalmaztuk arra, hogy a Számvevőszék előtt meg tudjuk védeni magunkat, és ez a parlamenten kívüli párt ne kapjon több száz millió forintos büntetést. Ilyen szempontból mi készülünk. Arra azonban nehéz készülni, hogy az ügyészség mikor jön el érted, és hogy a rendőrség mikor áll meg a házad előtt. A gyulai Momentum-tag Csóka-Szűcs János a járvány alatt kiírta egy Facebook-csoportba, hogy nem igaz, amit a helyi fideszes politikus mond a járvány adataival kapcsolatban, és a fideszes polgármester feljelentése alapján hajnalban két rendőrautó állt meg a háza előtt. Hogyan tudsz ez ellen védekezni? Ha úgy védekezel, hogy nem írsz ki ilyet, akkor szerintem elveszítetted a harcot. Bele kell állni, el kell menni tüntetni, ha a rendőrök jogszerűtlenül lépnek fel, akkor fel kell állni velük szemben. Ha ezért jogszerűtlenül akarnak elítélni, akkor próbálják meg, előbb-utóbb úgyis ők isszák meg a levét ezeknek az ügyeknek. A társadalom igazságérzetét sérti, hogy Fekete-Győr Andrást egy ilyen ügy miatt bíróság elé állítják és másfél év börtönbüntetéssel fenyegetik.

A „beleállásnak” az is egy módja lenne, ha elindulna a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tervezi?

Jövő év elején dönt a Momentum a miniszterelnök-jelölt kérdésében. Az biztos, hogy a párt indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson.

Pártja a napokban javasolta, hogy az előválasztásokon azok is szavazhassanak, akik még nem nagykorúak, de a 2022-es választásokon már azok lesznek. Magát a választási korhatárt nem szállítanák le?

Kezdjük azzal: miért van szükség arra, hogy leszállítsuk 18-ról 17-re vagy 16-ra. Egyrészt egy középiskolás ma már sokkal tájékozottabb lehet politikai kérdésekben, mint régen. Miért? Mert van egy okostelefon a kezében, és kapja az információkat innen-onnan. Régen ehhez meg kellett venni egy Népszabadságot vagy egy Magyar Nemzetet, vagy bekapcsolni a híradót. Ma már egészen mások a politikához való hozzáférés módjai és lehetőségei. Haladni kell a korral, fel kell venni a 21. század ritmusát. Ha én törvényalkotó leszek, a Momentum pedig parlamenti párt, akkor Ausztria mintájára mi le fogjuk vinni a választói korhatárt 16 évre. Az előválasztás kapcsán haladjunk lépésről lépésre. Mi azt a javaslatot tettük, hogy azok, akik 2022-ben már 18, de 2021-ben még csak 17 évesek, ők vehessenek részt az előválasztáson, mert ez így fair. Ezzel a többi párt sem tud vitatkozni: ha azt mondom az MSZP-nek és a DK-nak, hogy „gyerekek, én szeretném, ha 16 évesek is szavazhatnának”, ők erre azt fogják mondani, hogy „no way”, mert a fiatalok nagyobb arányban választják a Momentumot, és akkor romlanak az esélyeik. A 17 az aranyközépút, amiben mindenki meg tud állapodni.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

A Medián kutatása szerint jelenleg a Momentum a legnépszerűbb ellenzéki párt a biztos választók körében. Mekkora jelentősége van ennek most, hogy önök betagozódtak egy hatpárti összefogásba? Szükségét látja annak, hogy az együttműködés pártjainak támogatottságát a választásokig külön-külön is mérjék?

Az szerintem szerencsés, hogy mérik egyben is, mire képes ez a választási szövetség most, hogy eldöntöttük, lesz egy közös listánk, egy közös miniszterelnök-jelöltünk és 106 közös jelöltünk. Arra képes, hogy legyőzze az Orbán-rendszert 2022-ben. De azt ne felejtsük, hogy a magyar ellenzéki nyilvánosság azért találta ki az előválasztásokat, hogy a politikai pártokban meglévő egészséges versenyszellemet ki tudja elégíteni, a nap végén pedig mindenki jól járjon: azok a pártok, amelyek versenyezni tudnak, meg tudják mutatni a sajátos programjaikat, arcélüket. Emellett pedig az előválasztás segíti a kormányváltás ügyét is, mert erősíti a legitimitást azzal, hogy remélhetőleg mindenki elfogadja majd a végső döntést. Igenis érdemes mérni, hogy melyik párt hogyan áll a választók szemében, hiszen mi azt kezdeményeztük, hogy a közös listáról is tartsunk előválasztást. Dönthessenek arról is a választók, hogy ezen a listán inkább a múlt reflexeit és tapasztalatait képviselő politikai párt, vagy a jövőt, a 21. századi eszméket magáévá tevő párt legyen többségben. Mindkettőre szükség van, a választók pedig mondják meg, hogy szerintük melyik legyen a domináns.

A Momentum azt hirdette meg, hogy minden egyéni választókerületben legyenek ellenzéki előválasztások, a DK vezető politikusainak a nyilatkozataiból pedig az derül ki, hogy ők egyes választókerületekben támogatnák az előválasztások nélküli megegyezést a jelölt személyében. Lehet ebből komolyabb vetélkedés, vita a két nagyobb párt között? Mi lehet ennek a következménye?

Mi azért szeretnénk 106 teljeskörű előválasztást, mert szerintünk ez így demokratikus. Hogy néz az ki, hogy 40 helyen megállapodunk a választók és a helyi civil jelöltek háta mögött, a maradék 66-ban meg előválasztunk? Szerintem rosszul. Az lenne fair, ha mindenhol lehetőséget engednénk a helyi lakosoknak, választóknak, hogy ők döntsenek, ne mi. Döntsük el azt, hogy kikkel szállunk be a versenybe, valamint azt, hogy a részvételnek milyen feltételei vannak, a logisztikai kérdéseket, minthogy milyen lesz az online szavazás. A politikai kérdéseket pedig döntsék el a választók, mert a nap végén csak ők számítanak.

Nemcsak civil szervezetek, hanem pártok is maradtak ki a hatpárti összefogásból. Bővíthető-e még az ellenzéki együttműködés? Ha igen, akkor mely pártokkal, szervezetekkel? ISZOMM, Pálinkás József pártja, MMM?

Ez egy nagyon jó kérdés, sokszor ezeknek a pártoknak a vezetői is kérdezik tőlem. Azt szoktam mondani, hogy a szövetségben lévő hat párt vagy parlamenti képviselettel rendelkezik, vagy mérhető támogatással. A Momentum benne az egyetlen parlamenten kívüli mozgalom. Rajtunk kívül a Mi Hazánknak és a Kétfarkú Kutyapártnak van mérhető támogatottsága. De a lényeg az, hogy bármelyik párt vagy mozgalom részt vehet mind a miniszterelnöki, mind az egyéni jelöltekről szóló előválasztáson. Pálinkás József például már utalt is rá, hogy elindulna miniszterelnök-jelöltnek. Remélem, számos jelöltet indítanak majd, a verseny mindenkinek jót tesz.

Ön a Klubrádiónak novemberben azt nyilatkozta, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt vagy önökkel működik együtt, vagy nem indul a választáson. A Fideszt az ellenzéki pártok gyakran kritizálják a demokrácia csorbítása miatt. Mennyire demokratikus az együttműködés ilyen módon történő kikövetelése?

Ez egy kiragadott mondat, fontos maga a kontextus. Én azt mondtam, hogy hónapokkal ezelőtt Kovács Gergely, a Kutyapárt elnöke azt nyilatkozta, hogy ők úgy indulnak el ezen a választáson, hogy csak a biztosan nyerő vagy a biztosan vesztes választókerületekben indulnak rá az ellenzékre, hogy ne veszélyeztessék a kormányváltást. Ez volt az ő mondása. Amikor az van, hogy neked a 106-ból 71 helyen kell jelöltet állítanod ahhoz, hogy legyen listád, akkor te sokkal több helyen fogsz az ellenzék ellen indulni, és veszélyezteted a kormányváltás ügyét. Én arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha Kovács Gergely fenntartja ezt a politikai stratégiát, akkor abból két megoldás következik: vagy közös lista, vagy nem indulnak – hiszen ő sem akarja megakadályozni az ellenzék győzelmét. Írtam is egy kommentet a posztjához arról, hogy nem akarok beleszólni senkinek a politikájába: ha a Kutyapárt el akar indulni 71 helyen, akkor elindul. Az ő korábbi megszólalásából viszont az következik, amit én mondtam. Ezt persze vagy felülírják, vagy nem.

Nemcsak a Kutyapárt, hanem a Fidesz-közeli média is felkapta ezt a hírt. 2017-ben önt komoly kritika érte, amiért besétált az Origo szerkesztőségébe, ahol a lap dolgozóit számon kérte az általuk a Momentumról készített lejárató anyagok miatt. Megbánta a történteket, vagy utólag is helyesnek látja, ahogy akkor cselekedett? Volt hosszútávú eredménye az akciónak? Másképp írnak önökről az eset óta?

Lehet, hogy eljön az idő, amikor az Indexhez is be kéne sétálni. Nem biztos, hogy olyan messze vagyunk ettől a ponttól. Ettől függetlenül az a kritika jogos volt, hogy úgy bemenni egy szerkesztőségbe, hogy te számon kérsz, úgy nem érdemes. Konstruktívabb lépés lett volna úgy bemenni, hogy viszek magammal egy paksamétányi bizonyítékot arról, hogy ők milyen módon tájékoztatták félre a közvéleményt, és ezzel szemben mi az igazság. Nem azt bántam meg, hogy oda bementem, hanem hogy nem voltam elég konstruktív. Az ön, az én és az ország 99 százalékának a pénzéből nyomják tele az agyunkat hazugságokkal, lejáratásokkal és Orbán istenítésével. Ez egy olyan vállalhatatlan, bicskanyitogató jelenség, amivel szemben fel kell lépni. Én ezzel szemben léptem fel, és ezt ma is megtenném.

A Momentum erős a fővárosban, jelen van az egyetemi városokban, aztán általában minél kisebb egy település, annál kevésbé tudják megvetni a lábukat. Van valamilyen konkrét elképzelésük arra, hogyan lehetnének jobban jelen a vidéki Magyarországon? Céljuk mindenhol jelen lenni?

Természetesen. A Momentum nagyvárosi szakkollégiumokból indult, egyetemisták, pályakezdő fiatalok kezdték el csinálni a pártot. Budapest volt az első, Szeged a második, talán Debrecen a harmadik helyi szervezetünk. 2015-ben indult ez az építkezés, 2019-ben pedig oda jutott el a párt, hogy az önkormányzati választásokon a városokon kívüli világban, ahol a megyei listákra is szavazni tudtak, ott a Momentum kapta a legtöbb szavazatot az ellenzéki pártok közül. Többet kapott a Momentum listája vidéken, a falvakban, mint a Jobbik vagy a DK listája. Ez egy elképesztően fontos visszajelzés volt a számunkra. Ez még mindig nagyon távol van a Fidesz szintjétől, de haladunk az úton, és a tagjaink elképesztően eltökéltek abban, hogy elvigyék a politikai generációváltás üzenetét az országban mindenfelé. Én a 2024-es önkormányzati választást látom fordulópontnak, akkor a Momentum a mainál sokkal több kistelepülési önkormányzatban tudja majd megvetni a lábát. Ez lesz a fordulat a néppártosodásban. A jövő év azért lesz érdekes, mert lesz nagyon sok választókerületi jelöltünk, akiknek az lesz a feladatuk, hogy az összes, a kerületükben lévő települést járják végig, ismertessék meg magukat és a Momentumot a választókkal. Haladunk szépen előre, hogy lebontsuk a kistelepülések világa köré épített narancssárga falat. Ez nem könnyű feladat, sok-sok politikai kőműves és faltörőkos kell ehhez a munkához, de a Momentumban megvan a szenvedély, a lélek és a kitartás.

A Momentum egyik régóta használt szlogenje szerint „Zöldnek lenni alap”. Mit jelent ez? Mitől alap?

Nézzünk körül Magyarországon nyaranta: látjuk, hogy mekkora aszály van, látjuk, hogy a paksi erőmű hűtésére alkalmas Duna vize olyannyira felmelegszik, hogy képtelen megfelelő módon hűteni az atomerőművet. Ez egyébként nemcsak környezeti, hanem teljes nemzetbiztonsági katasztrófához is vezethet. Azt gondolom, hogy itt egész Magyarországnak és az egész világnak dolga van. És akkor nem is beszéltem az ausztrál bozóttüzekről vagy a brazil esőerdőtüzekről, hanem csak a magyar problémákról. Nagyon sok a tennivaló. Örülök annak, hogy az Európai Unióban a Momentum a zöld frakcióval együtt szavazott azért, hogy a mezőgazdaság fenntarthatóbb legyen, de itt nem tudtuk elérni azt a célt, amit szerettünk volna, hanem egy köztes megoldást fogadtak el a döntéshozók.

Ha már éppen a paksi atomerőmű hűtését emelte ki, muszáj megkérdeznem: továbbra is támogatják az atomenergia használatát?

Támogatjuk az atomenergia használatát egészen addig, amíg azt biztonságosan fel nem lehet váltani megújulókkal. Ha a megújuló stratégia azt tűzi ki célul, hogy 2050-ig érje el a megújulók részaránya a 100 százalékot az energiakosáron belül, akkor igenis szükségünk lesz Paks1-re. Paks2-vel az a legnagyobb problémánk, hogy nem tudjuk, a magyar állam milyen szerződést kötött Oroszországgal: nem ismerjük a kitettségünket, a számokat, ezeket a szerződéseket évtizedekre titkosították. A következő kormány feladata, hogy ezt megismertesse velünk, hogy el tudjuk dönteni, hogy ezt mi tényleg akarjuk, vagy ez csak Orbán Viktor sötét, zavaros és álnok politikai dealje Vlagyimir Putyinnal. Alapvetően azért támogatjuk az atomenergiát, mert olcsó és nem környezetszennyező. Ha katasztrófa van, akkor viszont olyan katasztrófa van, amit nem tudsz visszafordítani. Ezért is félünk attól, hogy ez az orosz erőműterv mit rejteget.

A Momentum szavazótáborában nagyon sok a fiatal, akik a járványügyi intézkedések miatt hónapok óta nem tudnak közösségi életet élni. Az ő kedvükért, ha önökön múlna, enyhítenének a korlátozásokon szilveszter éjjel?

Nem. Egy éjszakát mindenkinek ki kell bírnia. A fiataloknak is az az érdekük, hogy jövő év februárra, márciusra mindenki szabadon mehessen bulizni, szórakozni, társasjátékozni, bármit, amit csak szeretne. Ehhez az kell, hogy most fegyelmezettek legyünk decemberben, januárban, lehet, hogy még februárban és márciusban is, ez a vakcinától függ. Annak a pártján vagyunk, hogy a vakcinával, ha az nem orosz, akkor be kell magunkat oltatni vele, mert másképp az élet nem fog visszatérni a normális kerékvágásba. Mi emellett fogunk kampányolni a vakcinaszkeptikusokkal szemben.

Csak az orosz vakcinával szemben látnak problémákat?

Az orosszal szemben azért látunk problémát, mert az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálatán nem esett át, nem hagyták jóvá. Sőt a legújabb hírek szerint még Putyin sem oltatja be magát vele. A többi vakcinát most hagyják jóvá Európában. Ezek a biztonságos vakcinák, ezekkel oltsuk be magunkat. Azt nem teheti meg a kormány, hogy azt mondja, „márpedig én orosz vakcinát adatok be neked”, mert nem lesz senki, aki ezt megvédje nekik. A magyarok még a nyugatiakkal szemben is szkeptikusak, nemhogy az orosszal szemben.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Facebook
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.