Amíg nincs egységes „vau”, kevés a sokféle „háp”

Kész hangzavar a debreceni Békás-tónál, ha a kacsák neki indulnak és ismerkedni kezdenek az arra járkáló szárnyatlan kétlábúakkal.
Koppányi Szabolcs

Mindezt persze némi étekért cserébe. Egészen addig, amíg egy kiskutya közéjük nem rongyol, hogy lelkesen érvényesítse a félénk kacsák által vélt, de igazából nem meglévő fizikai fölényét. Micsoda gyáva népség, hogy szétrebbennek a kis nagyszájútól!

Szóval a kacsák mondják a magukét S azt hiszik, szólásszabadság van. Aztán, ha megjön a házmester, csend lesz és szárnytépve menekülés. Tiszta Magyarország, nem? Akárcsak az emberek között.

Szájkaratézik boldog boldogtalan a közösségi oldalakon. Ott is csak ám a bátrabbak merik ezt valós profillal, hiszen még rájuk olvassák később, ha nyíltan elégedetlenkednek a főnökkel és bandájával szemben. Mások kamu profilok mögül már bátrabbak.

Koppányi Szabolcs

Ám mindez csak addig tart, amíg nem kell cselekedni. Akkor elhalkul a nagyja. Az apraja meg nem elég ahhoz, hogy történjen is valami.

No, ha egyszer a sok kacsa eljut odáig, hogy egy támadó kiskutyában nem a nagykutyát látja meg, hanem ráébred sokaságában rejlő erejére, akkor eljön a most még csak hápogók ideje. Akkor, amikor az első tás - és a többi követi őt ebben - kiejti csőrén, hogy: vau. S nem rebbennek szét a hangos csaholásra sem. Akkor lesz itt csudavilág!

Koppányi Szabolcs

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.