„A politikának ki kell jönnie az emberek hálószobájából” – interjú Kunhalmi Ágnessel

Az MSZP társelnöke szerint kellenek a német autógyárak, de nem lehet kizárólag rájuk alapozni a gazdaságot, ha magasabb béreket szeretnénk. Novák Katalin és Szájer József példájából szerinte az látszik, hogy amit a kormány ráerőltet a társadalomra, azt saját magára nézve nem tartja kötelezőnek. A politikus attól tart, ha az ellenzéki összefogás győz, a Fidesz polgárháborús hangulatot fog kelteni. Pártja szeretné, ha minden választókerületben lenne előválasztás, de még nem tudják, hogy a koronavírus lehetővé teszi-e a megrendezésüket.

Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő 2020 szeptemberében lett a Magyar Szocialista Párt társelnöke, Tóth Bertalan frakcióvezetővel együtt ő az első, akit az MSZP tavaly bevezetett új vezetői tisztségére választottak. A politikust megkérdeztük, hogyan tervezik elérni, hogy a magyar bérek megközelítsék a nyugat-európai szintet, és hogy mit gondolnak a debreceni BMW-gyárról. A képviselővel beszélgettünk arról is, hogy mi lesz az előválasztásokkal, valamint a végső győzelmük esetén mit kezdenének a NER alaptörvényével.

Kunhalmi Ágnes

Január 5-én az összefogó ellenzéki pártok lefektették a kormányzás alapelveit. Hogy állnak a programmal? Mikorra lehet kész?

A program legvégső verziója szerintem őszre lehet kész. Ez egy nehéz és hosszadalmas munka, hat párt minden közpolitikai területre, szakpolitikára kiterjedő gondolatait kell összefésülnünk. Ugyanakkor egy-egy közpolitikai területen hamarabb lezárhatjuk a vitákat, amennyiben sikerül teljes konszenzust kialakítanunk. Ezeket hamarabb a közvélemény elé tárhatjuk.

A közös ellenzéki aláíró rendezvényen úgy fogalmazott, hogy „a magyar bérszínvonalnak is meg kell közelítenie a nyugat-európai szintet”. Lehetséges ez egyáltalán? A rendszerváltás után eddig összesen 12 évig volt kormányon az MSZP, de nem került közel a magyar átlagbér még az osztrák bérekhez sem.

Az biztos, hogy célként minden országnak azt kell kitűznie, hogy egyre magasabbak legyenek a bérek, és minden kelet-közép-európai országnak az a célja, hogy a nyugat-európai államokhoz közelítsen. Az európai uniós csatlakozásnak is ez volt az egyik nagy ígérete. Az jelentős különbség a köztársaságpártiak és a Fidesz között, hogy utóbbiak e közelítésről lényegében lemondtak. Hosszú éveken keresztül alacsony bérversenyt hirdetett annak érdekében, hogy a nyugat-európai cégek a keletebbre fekvő államok helyett inkább Magyarországot válasszák. Nem véletlenül született a rabszolgatörvény sem. Szerintem van esély a magasabb bérekre. Ehhez magasabb hozzáadott értéket, nagyobb termelékenységet és új, magasabb tudásszintet kell elérniük a magyar munkavállalóknak. Nem lehetünk csak a Nyugat összeszerelő üzeme és a közmunkások országa. Természetesen ez a gazdasági szféra mindig jelen lesz Magyarországon, de szükséges az is, hogy legyenek magas hozzáadott értékű saját termékeink, új, kreatív iparágaink, különben továbbra is alacsony szinten marad a bér, a hozzáadott érték, a termelékenység és a gazdasági fejlettség.

A magas hozzáadott értékű munka elég lehet ahhoz, hogy itt maradjanak a külföldi autógyárak, ha egyszer megnő a magyar dolgozók fizetése? A kormány és Debrecen vezetése is hatalmas sikerként beszél a BMW-gyárról. Önök örülnek?

Horn Gyula idején jött az Audi Győrbe, a Mercedes-gyár Kecskemétre településéről pedig szintén szocialista kormány tárgyalt. Természetesen minden ilyen jellegű munkahelyre szüksége van Magyarországnak. Kizárólag azonban erre nem alapozhatunk. Hozzáadott érték természetesen az autóiparban is keletkezik, de ezek a technológiák a múlté. Németországban is egyre több közgazdász és iparági szakértő beszél arról, hogy elavult az a technológia és az a szerkezet, amin a német ipar ezen ága alapul. Habermas gondolataival élve a globális versenyben Németországnak is fejlődnie kell, ezáltal természetesen a kihelyezett iparukat fogadó országokban ugyanúgy fejlődésre van szükség. Én jónak tartom, hogy a németek az elavuló szerkezetet és az ezzel kapcsolatos technológiát le akarják cserélni elektromos autókra, a magyarokra pedig ugyanígy számítanak ezen a területen. De jó lenne, ha egyszer Magyarország is előállíthatna például egy olyan autót vagy más terméket, amely saját innováción, kutatás-fejlesztésen alapul. Sokféle iparágnak és foglalkoztatási formának van helye Magyarországon, de mint előbb már említettem, minden szinten magasabb hozzáadott értékre, magasabb termelékenységre és nagyobb tudásra kell törekedni ahhoz, hogy a bérek is emelkedjenek. Most öntik ránk az uniós forrásokat, de hosszútávon nem tartható, hogy fejlődésünket alapvetően ne saját forrásainkból biztosítsuk.

A január 5-én megfogalmazott 6 pontból arra lehet következtetni, hogy a programalkotás során minden párt dominálni fogja annak 1-1 szakpolitikai szeletét. Ön jórészt gazdaság- és szociálpolitikai kérdésekről beszélt. Ezekért a területekért felel majd az MSZP?

Rövid hozzászólásomat oktatáspolitikával indítottam, pont azért, mert gazdaságpolitikánknak a tudásra, az emberi kreativitásra és a magasabb hozzáadott értékre kell épülnie. Az óvodában és az iskolában kezdődik ennek megalapozása. Ebből a szempontból akár az oktatást is említhetné. De nem erről van szó: a programalkotásban mindenki egyformán részt vesz. Korai lenne még tárcákat elosztani, mi most arról beszélünk, milyen országot szeretnénk, arra koncentrálunk, hogy megnyerjük a választásokat.

Fizessenek a gazdagok? Elővehetik még ezt az üzenetet a 2022-es kampányban?

Magam is elmondtam ezen a rendezvényen, hogy méltányos közteherviselés kell, ami azt is jelenti, hogy a leggazdagabb felső tízezret, az oligarchákat is beleértve, be kell vonnunk a tényleges adóztatásba, ahogy a nagytőke más szereplőit is. A társadalmi igazságosság érvényesülése érdekében szükséges az ő méltányos közteherviselésük is.

Kit indít az MSZP a miniszterelnök-jelölti előválasztáson? Ön elindulna?

Erről most még korai beszélni. Egyet mondhatok: lesz jelöltje a pártnak.

Mind a százhat választókerületben szeretnének előválasztásokat?

Abszolút, mi fel vagyunk rá készülve. A hat pártból voltak, akik azt javasolták, hogy ne legyen mind a százhat kerületben előválasztás. Mi azt mondtuk, hogy oké, de akkor ott ne legyen, ahol 2018-ban már bizonyítani tudtak a jelöltjeink, abban a 15 választókerületben, ahol egy nehéz helyzetben az ellenzéki jelölt megnyerte a választást. Kérdés, hogy az előválasztást a pandémia lehetővé teszi-e. Nem tudjuk, miként alakul a vírushelyzet. A hat ellenzéki párt záros határidőn belül tájékoztatja erről a nyilvánosságot.

Tudják már, hogy Hajdú-Bihar megyében hol és kiket indítanak?

Mind a százhat kerületben van MSZP-s induló, az más kérdés, hogy előválasztáson vesznek-e részt, vagy másként válnak végleges jelöltté. Ha nem lesz mind a százhat kerületben előválasztás, akkor természetesen tárgyalásos úton döntjük el, hogy melyik körzetben melyik párthoz tartozó, de egyben közös jelölt indul. Azt kell megérteni, hogy az Országgyűlésre vonatkozó jogi szabályozás miatt minden képviselőjelöltnek most frakciót kell választania, mégis mindenki közös jelölt lesz.

Bevált az MSZP-ben a társelnöki rendszer?

Jók a tapasztalatok, szerintem bevált, valamennyit az MSZP támogatottsága is növekedett. Azt hiszem, hogy a következő 10-15 évben kompromisszumos kormányzás várható. Az ellenzéki oldal fragmentált, több pártból áll, ezért koalíciós kormányzásra kell készülnünk, jó, ha minden párt felkészül ennek kultúrájára. Elsősorban azért jó döntés a társelnökség bevezetése, mert így a nők előrébb tudnak lépni, bizonyítani tudják, hogy vezetőként is megállják a helyüket.

Mit szól ahhoz, hogy Magyarország decemberben nem támogatott egy nemek közötti egyenlőséget szorgalmazó uniós állásfoglalást?

Nem örülök neki. A civilizáció egyik nagy vívmánya az, hogy nem teszünk a nemek között különbséget a társadalmi pozíciókban. A Fidesz szereti a nemek társadalomban betöltött szerepét összekeverni a szexualitással. Nem arról van szó, hogy ki férfi és ki nő, ezért értelmetlennek tartom az alaptörvényben rögzíteni, hogy ki az apa és ki az anya, hiszen az biológiailag meghatározott. Senki sem vitatja, hogy egy anya csak nő lehet. A Fidesznek a társadalmi szerepekkel van problémája, hiszen nem szeretné a nőket a legmagasabb pozíciókban látni, vissza akarja szorítani őket a konyhába, miközben igényli a munkaerőpiacon való megjelenésüket is. Úgy gondolják, hogy egy patriarchális társadalomban a férfiaknak bizonyos területeken hallgatólagos előjogok járnak. Még mindig 16-18 százalékos lemaradásban vagyunk a bérek tekintetében. Ellentmondásos számomra, hogy Novák Katalin azt mondja egy karácsony előtti videójában, nem kell a nőknek versenyezniük a férfiakkal, miközben ő versenyez. A Fidesz alelnöke, volt államtitkár, most miniszter. Ugyanazon a pályán futja a köröket, mint férfi társai, közben arra buzdítja a magyarországi nőket, hogy nekik ebben nem kell részt venniük.
Szóval, mint említettem, egyrészt nem keverném össze a szexualitást és a társadalmi nemi szerepeket, másrészt a Szájer-ügy vagy Novák Katalin mondatai rámutatnak arra, hogy a Fidesz mennyire kétarcú: amit a társadalomra rá akar kényszeríteni, amiről törvényt hoz, azt önmagára nézve nem tartja kötelezőnek. A Szájer-ügynél sem az volt a baj, hogy meleg, vagy hogy ilyen buliba jár. Az a baj, hogy ő írta az alaptörvény szövegét. Ez a kétszínűség, ez az álszentség bántja az emberek igazságérzetét. Nehogy már ő mondja meg, hogyan éljünk, miközben ő mindennek ellentmond. Szerintem a politikának ki kell jönnie az emberek hálószobájából.

Kihúznák az alaptörvényből, hogy „az apa férfi, az anya nő”, vagy inkább benne hagynák?

Nem csak ez a kérdés, hanem az, hogy majd alkotmányoznunk kell. A mostani nem egy közös ország alaptörvénye. Kirekesztő, mivel egyetlen párt ideológiáját erőlteti az országra. Az alkotmányozás azonban kétharmados felhatalmazást igényel. Úgy szoktam fogalmazni, hogy akár az alkotmányozás, akár az elszámoltatás attól függ, hogy önöktől, választóktól mekkora felhatalmazást kapunk. Ha csak abszolút többséget szerzünk, tudunk egy jobb országot csinálni, hiszen a program, amelyre majd alapozzuk a következő költségvetéseinket, ezzel is megvalósítható. Ez már önmagában óriási előrelépés lenne. Egészségügyre, tudásra, kreativitásra költenénk ezt a pénzt, nem stadionokra és az oligarchák további feltőkésítésére. Ha kétharmadunk van, másra is megnyílik a lehetőség, sokkal mélyebb, gyökeresebb demokratikus változásokat lehet Magyarországon elérni, az elszámoltatás terén pedig nemcsak a pénzcsapokat tudjuk elzárni, hanem valódi számonkérésre is mód nyílik. Csatlakozhatunk majd az uniós ügyészséghez is. Ez mind attól függ, hogy mi demokraták, köztársaságpártiak mekkora felhatalmazást kapunk. Ma még mindenre van lehetőség, ezért elég nagy tétje van a 2022-es választásoknak.

Teljesen kizártnak látja, hogy amennyiben önök győznek, de nem kétharmaddal, az alkotmányozási kérdésekben a Fidesz együttműködjön önökkel?

Igen, hiszen akkor feladnák identitáspolitikájukat, azt az ideológiát, amit tíz éve őszintén képviselnek. Ha el is veszítik a választást, azzal az igénnyel csinálják majd végig a négy évet – egyfajta polgárháborús hangulatot keltve –, hogy visszaszerzik a hatalmat, és ott folytatják, ahol 2022-ben abba kellett hagyniuk. Nagyon kemény időszak vár ránk. Viszont ha nem nyerünk, az autoriter rendszer kiteljesedik, annak minden negatív következményével együtt.

Mit lehet kezdeni kormányon egy polgárháborús hangulattal tíz év nemzeti együttműködés rendszere után?

Jó kérdés, ugyanis a demokrácia alapja a társadalmi konszenzus. Bizonyos kérdésekben a társadalom egymással szemben álló csoportjainak egyet kell érteniük. Látjuk, hogy ez miként bomlik fel most mondjuk Amerikában, ennek egyik jelensége volt a Capitolium elleni támadás, de más példákat is mondhatnék. Mindenképpen egységbe forrottnak kell lennie az ellenzéknek, valamint higgadtnak és toleránsnak, a jogállami kereteket betartva, ám határozott politikát folytatva. Senki nem mondja, hogy ez könnyű lesz, de mindent megér, hogy a gyerekekre és az iskolákra költsük a pénzt, és nem egy újabb kisvasútra.
Azt kell látnunk, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében az Európai Unióban az elmúlt tíz évben Magyarország egyetlen hellyel sem tudott előbbre lépni, pontosabban eggyel, a britek kilépése miatt. A magyar társadalom látja, hogy a rendszerváltás nem úgy alakult, ahogyan szerette volna, s most szembesül azzal is, hogy az elmúlt tíz év sem hozott érdemi javulást. A választók nem látnak semmilyen, a nemzet egészét érintő hozzáadott értéket, sőt lemaradtunk a régióhoz képest is. Ez a térség az elmúlt száz évben GDP-arányosan néha közelebb volt az európai átlagához, néha távolabb, de a régió alapvetően együtt mozgott. Most Magyarország a régiótól is kezd leszakadni. Ezt a magyar társadalom egy része még nem érzékeli, mert érzelmileg és ideológiailag egy állandó harcra van kényszerítve, másrészt ömlik ránk az európai uniós támogatás, ami elfedi az alapvető problémákat. Mi lesz akkor, amikor egy kedvezőtlenebb időszakban leszünk? Mindenképpen váltanunk kell, másképp hosszú időre egy olyan autoriter rendszer marad hatalomban, amely képtelen lesz a korrekcióra.

Mit kell korrigálni?

Azt mondják, hogy a második világháború után kialakult nemzetközi rendszer felbomlik, a globalizáció pedig megtorpant, és a nemzetállamoké a jövő. Szerintem a pandémia, a menekültkérdés és a klímaváltozás elementáris erővel mutatják meg, hogy akik a megtorpanást várták, tévedtek. Egy-egy nemzetállam képtelen megoldani a kihívásokat, amelyekkel szembe kell néznünk. Szorosabb együttműködés, és az ebben való okos magyar politizálás kell.

Hogy illik bele a rendszerbe a V4-es együttműködés?

Fontosnak tartjuk, de úgy látszik, hogy ez egy aktuális érdekközösség. A menekültkérdésben össze tudnak fogni, de a vétó kapcsán látszott, hogy ez az együttműködés nem terjed ki minden kérdésre. Akkor tud Magyarország a V4-ekkel együtt menni, ha gazdaságilag is tartja azt a szintet, amit a többiek. Ehhez képest most kezdünk lemaradni.

Állítólag az MSZP összes jelenlegi országgyűlési képviselője szeretne tagja lenni a 2022-ben megválasztandó parlamentnek is. Igaz ez? Nincs szükség vérfrissítésre? Vannak olyan friss arcok, akiket be tudnának vetni az első vonalban?

Az természetes, hogy akik jelenleg képviselők, szeretnének azok is maradni. Bízom benne, hogy sokkal nagyobb frakciója lesz majd az MSZP-nek, és hogy egy győzelemmel mind az öt jelenlegi parlamenti párt növelheti a képviselőcsoportját, a Momentum pedig bekerülhet az Országgyűlésbe. Minden pártnak nagyobb frakció kell ahhoz, hogy a Fideszt összességében le tudjuk győzni.

Az ön által elmondottakból arra lehet következtetni, hogy az összefogás ellenére a résztvevő pártok később nem olvadnak majd össze egy nagy pártba. Önök ezt nem látnák célszerűnek?

A lényeges kérdésekben mindenki ugyanazt mondja. Azok a vélemények, amelyeket közéleti szereplők, politikusok, politológusok megfogalmaztak, hogy egy nagy választási párt kellene, hogy egy tömbbe kellene tömörülni, mint a Fidesz, azt az igényt hordozták magukban, hogy fogjatok már végre össze úgy, ahogy az elmúlt tíz évben még soha. Ez most megtörtént. A közös lista, a közös miniszterelnök-jelölt és a közös jelöltek a választókerületekben, tehát a három feltétel egyszerre történő teljesülése az, ami a versenypályára felviszi az ellenzéki oldalt. Arra kell készülnünk, hogy a Fidesz mindent megtesz azért, hogy éket verjen közénk. Az is elképzelhető, hogy az országgyűlési törvényt úgy módosítják, hogy egy frakcióba kényszerítsenek bennünket. De erre egyelőre nem vagyunk rákényszerítve, és nem is azt akarják a választók, hogy a hat párt egyesüljön, hanem azt, hogy működjünk szorosan együtt a legfontosabb kérdésekben, alakítsuk ki a működés, a cselekvés egységét, működjünk úgy, mint egy valódi közösség. Egy koalíció is tud közösségként működni anélkül, hogy egy pártot alkotnának. Az MSZP anno a legnagyobb baloldali pártként számos irányzatot foglalt magában, a radikális baloldaliaktól egészen a szociálliberálisokig. Számos árnyalatnyi különbség van köztünk, de mind baloldaliak vagyunk. A többi párt sok tekintetben hasonlóan gondolkodik, mint mi, de – mint erre előbb utaltam – vannak különbségek. Például abban, hogy milyen új adórendszert alakítsunk ki. Általam előzetesen feszítőpontnak vélt témákban sokkal közelebb állnak az álláspontok, mint korábban gondoltam.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.