Modellváltás? Heteken belül megszavazhatja a szenátus a Debreceni Egyetem privatizálását – Szegeden már tiltakoznak a hallgatók

Szinte tényként beszélt az új rendszer bevezetéséről egy interjúban Bács Zoltán egyetemi kancellár. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint heteken belül döntések várhatóak, miközben egyelőre kevés valódi érvet olvashattunk, amely a váltás mellett szól. A DEHÖK nem válaszolt a kérdéseinkre, Szegeden pedig már szerveződik a hallgatók ellenállása.
Ködös a kép
Koppányi Szabolcs

Január 7-én írtuk meg, hogy értesüléseink szerint a kormány döntött a Debreceni Egyetem alapítványi tulajdonba helyezéséről. Különböző egyetemi karokon dolgozó forrásaink egyaránt arról tájékoztatták a Debrecinert, hogy az intézmény már augusztus elsejétől az új modell szerint folytatja a működését.

Ugyanazon a napon, tőlünk függetlenül a Magyar Narancs is ugyanezekről az információkról számolt be. A cikkükben arról is írtak, hogy a Debreceni Egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetemet is privatizálni fogják, valamint hogy egy nekik nyilatkozó oktató szerint elképzelhető, hogy a döntések mögött Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának elképzelése áll, miszerint létrehoznának egy orvosi „csúcsegyetemet”, amelynek a vidéki intézmények a „kihelyezett telephelyeivé” válnának. A Magyar Narancs felvetette azt is, hogy egyelőre nem tudni, mi lesz azokkal az intézményekkel, amelyek üzemeltetésében részt vesz a Debreceni Egyetem. A kérdés jogos, ugyanis jelenleg a felsőoktatási intézményhez tartozik a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, a Klinikai Központ és részben a Nagyerdei Stadion is, illetve a gyakorló közép- és általános iskolái.

Másnap a Szabad Pécs írta meg, hogy a Pécsi Tudományegyetem vezetése is az átállást fontolgatja.

A dékánok és a hallgatói képviselők javasolták?

Az alapítványi tulajdonba kerülésről szóló cikkünk megjelenését követően nem sokkal egy rövid közleményt adott ki a Debreceni Egyetem, amelyben a saját döntésükként hivatkoztak a folyamatokra. Arról tájékoztattak, hogy már december óta dolgoznak a 2021-24 közötti időszak intézményfejlesztési tervén, ennek egyik eleme az új működési modell vizsgálata. A közlemény szerint ezt az egyetem 14 dékánjának és a hallgatói képviselők egyhangú javaslatára végzik. „Jelenleg a kérdéskör belső egyeztetése és vizsgálata zajlik. Az intézményi javaslatról szóló döntés megszületéséig a témával kapcsolatos híreszteléseket a Debreceni Egyetem nem kívánja kommentálni” – zárták a közleményt.

Ez az illusztráció tavaly szeptemberben tűnt fel a közösségi hálón, akkor az SZFE hallgatóival szolidarizálva
Facebook

A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatnak (DEHÖK) még január 7-én elküldtük a kérdéseinket, de levelünkre egyáltalán nem reagáltak. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy miért kezdeményezte a hallgatók képviseletére hivatott szervezet az intézmény magánosítását, amennyiben ez valóban így történt. Nem válaszolt megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem, tőlük is azt kérdeztük, hogy milyen érvek szólnak az alapítványi átszervezés mellett.

A kancellár már tényként beszél a privatizálásról

Január 11-én az egyetem saját médiaterméke, a Campus Rádió által kiadott DEmédia.hu-nak adott interjúban Bács Zoltán egyetemi kancellár már nem úgy beszél az alapítványi átalakulásról, mint egy koncepció, amelyet jelenleg vizsgál az egyetem vezetése, hanem mint az új rendszerről, ami meg fog valósulni. Feltételes mód helyett végig kijelentő módban válaszol a jövőt firtató kérdésekre. A kancellár igyekszik mindenkit megnyugtatni: a kutatásoknak és az oktatóknak is csak jót tesz majd, ha magánegyetemmé válik az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye. Érvelése szerint még az intézményi és a kutatói-oktatói autonómia is nőni fog, s habár sok múlik a kuratórium személyi összetételén, „de a Debreceni Egyetem 40 ezer fős, eddig jól működő polgársága elég nagy erőt jelent ahhoz, hogy továbbra is egy sikeres közösség lehessen” – fogalmazott Bács.

Az oktatók közalkalmazotti státusza a privatizálás következményeként megszűnik majd, de a kancellár szerint ez „talán ma már valójában” semmilyen változást nem jelent. Elmondása alapján a közalkalmazotti bértáblához már senki nem ragaszkodik, az extra jogokat át lehet vinni az új rendszerbe is, a foglalkoztatás biztonságát pedig nem a státusz, hanem az ellátandó feladat határozza meg.

Az interjú végén az egyetemi média munkatársa felteszi azt a cseppet sem lényegtelen kérdést, hogy egyáltalán miért van szükség a modellváltásra. A kancellár erre egy közhellyel válaszol, miszerint nem akarja, hogy az egyetem lemaradjon az előtte adódó lehetőségekről, és „a peronon állva” integessen a mellette elhaladó „szerelvényeknek”, hanem az szeretné, ha a Debreceni Egyetem lenne a „mozdony”. Hogy mégis milyen lehetőségekről maradna le modellváltás nélkül az intézmény, az interjúból nem derült ki.

Január 12-én a Debreceni Egyetem vezetése körlevélben küldte ki a dolgozóknak a beszélgetés linkjét, amelyhez mindössze ennyi kommentárt fűztek: „Amennyiben önt érdekli”. (A levélről készített képkivágást az egyetem egyik dolgozója küldte el szerkesztőségünknek.)

Néhány héten belül döntenek a szenátusok

Ugyanezen a napon jelent meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye az MTI-ben arról, hogy Palkovics László miniszter kedden a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezetőivel beszélgetett a modellváltásról. Az eseményen elhangzott, hogy a kormány a jelenlegihez képest rugalmasabb, kiszámíthatóbb működési környezettel növelné a felsőoktatás versenyképességét. Az MTI-hír szerint a „felsőoktatásért felelős miniszter” (ilyen kormánytisztség nem létezik, valószínűleg Palkovics László innovációs miniszterre gondolt az állami hírügynökség) ezért ismertette az átadás lehetséges forgatókönyveit az egyetemi vezetőkkel. A közlemény kitér arra, hogy a rektorok arról biztosították a minisztert, hogy a szaktárcát néhány héten belül tájékoztatják a szenátus döntéséről.

A szöveg végig „orvos- és egészségtudományi” intézményekként hivatkozik az érintett egyetemekre. Ez összefüggésben állhat Merkely Béla fentebb már említett elképzelésével az országos orvostudományi „csúcsegyetem” létrehozásával kapcsolatban. Palkovics hangsúlyozta: az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az egyetemek ezt kifejezetten kérik.

Máshol már tiltakoznak a hallgatók

Facebook

A Veritas Virtus Libertas (VVL) nevű, szegedi egyetemistákból álló csoport január 7-én a Facebook-oldalán közölte: nem fogják hagyni a Szegedi Tudományegyetem privatizálását. „Ahogy ősszel, úgy akármi jön, most is meg fogunk mozgatni minden követ – a Szenátusban és azon kívül, az EHÖK-kel vagy nélküle. Minden jogunkkal élni fogunk, amit az egyetemi SZMSZ biztosít polgárainak” – írták a közleményükben, amelyben azt is kifejezésre juttatták, hogy garanciákat várnak arra, hogy nem „Vidnyánszkykat meg Lázár Jánosokat” bíznak meg az intézmény vezetésével.

A VVL január 10-én egy bejegyzésben felsorolta az alapítványi átalakítás veszélyeit, és hogy milyen feltételek teljesülése esetén látnák biztosítottnak az egyetemi autonómia megmaradását. A hallgatói csoport követeli például az egyetemi polgárok számára nyilvános szenátusi üléseket, valamint azt, hogy rögzítsék az alapító okiratban: az alapítvány kuratóriuma nem dönthet az intézmény költségvetéséről, az éves beszámolóról, a szervezeti és működési szabályzatról, valamint az intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervről a szenátus jóváhagyása nélkül.

A Hallgatói Szakszervezet nevű mozgalom január 8-án „Elég a privatizációból!” címmel tette közzé az alapítványi átalakításokkal kapcsolatos álláspontját. A helyzetet a hazai felsőoktatás és a tudományos élet „szétverésének” állomásaként értékelték. Szerintük az időzítés sem véletlen: a veszélyhelyzet alatt életben lévő korlátozások miatt a hallgatóknak kevesebb lehetősége van az ellenállásra. Úgy látják, hogy semmilyen szakmai érvet nem lehet felhozni arra, hogy az érintett egyetemeknek hasznosabb lenne alapítványi formában folytatni a működésüket. „A piac gazdasági kényszereinek kiszolgáltatott egyetemek, a Fideszhez hű emberekkel az élükön, nem a társadalom javát, hanem csupán saját gyarapodásukat és a rendszer bebiztosítását szolgálja, ezzel megcsontosítva azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek olyan elviselhetetlenné teszik a jelenlegi gazdasági és a járvány okozta válságot is” – írják.

Arról nincs tudomásunk, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói bármiféle nyilvános módon szerveződnek az egyetemük magánosítása ügyében.

A közösségi médiában üzengetett egymásnak Mándi László és Pósán László

Január 11-én Mándi László (Momentum) debreceni önkormányzati képviselő az egyetem ügyében nyílt levélben fordult Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselőhöz. Ebben az ellenzéki politikus azt írta, hogy az eddigi gyakorlat alapján sejthető, hogy az alapítványi átszervezés után a kuratóriumba „megbízható kádereket, fideszes politikusokat és üzletembereket” ültetne a kormány. Mándi véleménye szerint az új működési modellre történő átállás valójában a közvagyon magánkézbe játszása. „Felszólítom Önt, hogy ha továbbra is Debrecen város országgyűlési képviselőjének, és nem a Fidesz pártkatonájának tartja magát, akkor szólaljon fel a Debreceni Egyetem kiárusítása ellen, és tegyen meg mindent az alapítványi kézre adás megakadályozásáért!” – írta az önkormányzati képviselő.

Pósán és Mándi
Koppányi Szabolcs

A nemrégiben a Debreceni Egyetem professzorává avatott fideszes országgyűlési képviselő, Pósán László a fentiekre szintén nyílt levélben reagált. A szövege első felében arról ír, hogy a Momentum szövetségese, a „baloldal” (ez alatt a Horn-, a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányokat érti) komplett szektorokat privatizált, míg a „polgári kormány” (ez alatt az Orbán-kormányokat érti) számos vállalatot vásárolt vissza állami tulajdonba. Mándi állításait politikai hangulatkeltésnek, a valóság figyelmen kívül hagyásának minősítette. Pósán emlékezteti a momentumos politikust, hogy a Debreceni Egyetem közleménye szerint maga az intézmény gondolkozik a modellváltáson. Azt javasolja Mándinak, hogy olvassa el figyelmesen a közleményt, mert az röviden kitér a modellváltás előnyeire is. Ez valójában nincs így, az egyetemi közlemény szövegében szó sincs ilyesmiről.

Pósán szerint az önkormányzati képviselő és szövetségesei bele akarnak szólni az egyetem működésébe. „Mándi úr, ez jakobinus, bolsevik mentalitás. Engedtessék meg, hogy a Debreceni Egyetem és a magyar egyetemek maguk mondják meg, hogy szerintük mi lenne jó számukra” – írta a politikus, hozzátéve, hogy oktatóként és országgyűlési képviselőként nem Mándi László elvárásai szerint, hanem az egyetem javaslatai alapján, a város fejlődésének érdekében fog cselekedni. A levele végén Pósán azt is kikérte magának, hogy Mándi a megszólításában nem a „professzor”, hanem a „docens” szót használta. (Valójában ezt sem, Mándi csupán „képviselő úrként” szólította meg Pósánt, a nyílt levél tárgyában szerepelt a „docens” szó.)

Amennyiben megtudunk valamilyen újabb fejleményt a Debreceni Egyetem alapítványi átszervezésével kapcsolatban, részletesen beszámolunk róla olvasóinknak.

Kérjük olvasóinkat, amennyiben közlendőjük, információjuk, dokumentumuk van a Debreceni Egyetem magánosításával kapcsolatban, írják meg, küldjék el ide: szerkesztoseg@debreciner.hu ! A levélírók inkognitóját kérésükre tiszteletben tartjuk, a forrásainkat ki nem adjuk.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.