fizetett politikai hirdetés fizetett politikai hirdetés
fizetett politikai hirdetés

A DEHÖK elnöke szerint a Momentum miatt esett el egy 10 milliárd forintos kollégiumfelújítástól a Debreceni Egyetem

Még mindig nem derült ki, hogy a hallgatói képviselők miért kezdeményezték a Debreceni Egyetem „lehetséges új működési modelljének a vizsgálatát”, azaz az alapítványosítás megfontolását. Csont István DEHÖK-elnök szerint a modellváltás ügyében széleskörű egyeztetés zajlik, a Momentum pedig hazudik. Szabó Bence debreceni momentumos képviselő szerint a DEHÖK hozzászólása a közösségi hálón a Fidesz propagandájára emlékeztet. Debrecenben az oktatók és a hallgatók szervezett formában még nem reagáltak az eseményekre, miközben Pécsen már online fórumot szerveznek, Szegeden pedig a bölcsészprofesszorok adtak ki egy állásfoglalást.

Még január 7-én kerestük meg a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatot (DEHÖK), hogy megkérdezzük őket, miért kezdeményezték az intézmény privatizálását, az egyetemi sajtóirodának az ügyben kiadott közleménye szerint ugyanis házon belülről részben tőlük származik az egyetem „lehetséges új működési modelljének” vizsgálatára tett javaslat. A hallgatói szervezet a levelünkre azóta sem válaszolt, továbbá sem a hivatalos honlapjukon, sem a közösségi oldalukon nem közölték, hogy miért látják szükségesnek a Debreceni Egyetem magánkézbe helyezésének megfontolását. Sőt az egyetem több mint százéves történetének egyik legfontosabb kérdését még csak meg sem említik a bejegyzéseikben.

A fentiek alapján úgy gondolhatnánk, hogy a DEHÖK nem szólalt meg az ügyben, ez azonban tévedés lenne. Szabó Bence (Momentum) debreceni önkormányzati képviselő január 12-én egy „#freede” hashtag kíséretében osztotta meg a Facebook-oldalán pártja ifjúsági szervezete, a Momentum TizenX bejegyzését a Debreceni Egyetem magánosításáról, amely azzal az ígérettel zárul, hogy „a Momentum TizenX egységesen kiáll a debreceni hallgatók mellett”. Ez alá a bejegyzés alá írt másnap egy terjedelmes, a politikust tegező, névtelen hozzászólást a DEHÖK közösségi oldalának valamelyik adminisztrátora.

„Szeretnénk felhívni a figyelmeteket arra, hogy a Debreceni Egyetem hallgatóiért mindig is volt és most is van, aki kiálljon, jelesül a hallgatók által megválasztott Hallgatói Önkormányzat” – kezdődik a komment. A névtelen szerző állítása szerint az egyetem és a karok vezetői mindig szem előtt tartották a hallgatók érdekeit. Példaként a hozzászólás írója azt hozta fel, hogy 2020 nyarán a Nagyerdei Stadionban „szabadtéri” diplomaosztót szerveztek, továbbá, hogy a DEHÖK a rendezvényekre fordítható őszi keretét egy szociális ösztöndíjpályázaton kiosztotta a pályázott rászoruló hallgatók között. Az adminisztrátor ezt követően kijelenti, hogy a hallgatókért való kiállás nem politikai oldal és hovatartozás kérdése, ezért megkéri a Momentumot, hogy ne használják fel politikai célokra a hallgatókat. A komment végén a párt NOlimplia-kampányára utalva Szabó szemére veti, hogy megakadályozták az olimpiarendezést, így szerintük a Debreceni Egyetem miattuk esett el egy 10 milliárd forintos kollégiumi felújítástól és bővítéstől. „Köszönjük szépen, de a politikai töltetű segítségnyújtásotokra nem tartunk igényt” – zárult a hozzászólás, amelyben az egyetem magánkézbe helyezését meg sem említették.

A képviselő szerint az egyetem vezetése kiüresítette a belső demokráciát

Szabó január 14-én egy Csont István DEHÖK-elnököt megszólító bejegyzésben reagált a névtelen hozzászólásra. A momentumos képviselő megjegyezte, hogy a szerző nélküli komment a Fidesz propagandaanyagaira emlékeztette őt, majd kijelentette, hogy számára egyértelmű: nincs érdemi egyeztetés az egyetem polgárai és az intézmény vezetése között. „A Debreceni Egyetemen ugyanolyan látszatdemokrácia működik, mint az országban, és a HÖK vezetése ennek az autoriter rendszernek láthatóan elvtelen kiszolgálója lett” – írta Szabó, majd megkérdezte a DEHÖK-elnöktől, hogy hol voltak, amikor Vlagyimir Putyin díszpolgári címet kapott, hol voltak, amikor az ez ellen felszólaló oktatókat Szilvássy Zoltán rektor nyilvánosan megalázta, valamint hogy hol voltak, amikor a kormány a szenátus többségi akaratával szemben kinevezte a rektort az egyetem élére.

Szabó szerint ha a DEHÖK-öt érdekelné a hallgatók és az oktatók véleménye, akkor társadalmi vitát kezdeményeznének az egyetemen belül. A politikus helyzetértékelése alapján jelenleg „egy szűk belső klikk dönt el mindent”. Szabó a levele végén megjegyzi: biztos abban, hogy a hozzászólás felsőbb utasításra íródott, ez pedig számára azt bizonyítja, hogy az egyetem vezetése teljesen kiüresítette a belső demokráciát.

A DEHÖK-elnök szerint „teljes és széleskörű” az egyeztetés

Az előbb informatikus-könyvtáros, később informatikatanári diplomát szerző, jelenleg néprajzot hallgató Csont István néhány órával később egy szóközök nélkül is közel 4 ezer karakter hosszú hozzászólásban reagált Szabó bejegyzésére. Ebben először is leszögezte: szükségtelen lett volna feltüntetni a korábbi komment szerzőjének a nevét, ugyanis a DEHÖK összes vezetője egyetért az abban foglaltakkal. A DEHÖK-elnök ezt követően Szabó szemére vetette, hogy ő nincs tisztában a képviseleti demokrácia jelentésével. Csont érvelése szerint az által, hogy a kari HÖK-szervezetek és a DEHÖK vezetőit megválasztották, „teljes joggal és törvényes keretek között nyilvánítanak véleményt arról, hogy az egyetem hogyan, milyen formában működjön tovább”. Csont a hozzászólás következő részében azt állította: „a témában teljes és széleskörű egyeztetés zajlik az egyetemen”. Mindezt arra alapozta, hogy a dékáni kollégium kétszer tárgyalta a modellváltást, a dékánok pedig Csont állítása szerint előzetesen egyeztettek az adott karok oktatóival, továbbá a DEHÖK elnöksége is tárgyalta a magánosítás témáját, a kari HÖK-ök pedig az ottani hallgatói képviselőkkel folytattak megbeszélést.

Ez az illusztráció tavaly szeptemberben tűnt fel a közösségi hálón, akkor az SZFE hallgatóival szolidarizálva
Facebook

„Kérem, engedje meg nekem, hogy itt kérjem Önt fel arra, hogy az egyetem oktatói, kutatói, dolgozói és hallgatói testületeitől, az egyetem polgárságától ne vitassa már el azt a jogot, hogy az egyetem jelenlegi és jövőbeni működési formájáról saját maguk hozzák meg a döntést, és a témában felmerülő kérdéseiket, aggályaikat az intézmény falain belül saját maguk vitassák meg” – írta a DEHÖK-elnök, majd Szabónak azt javasolta, hogy ismerkedjen meg az egyetem „működésével, gazdasági, társadalmi súlyával, azzal, hogy az elmúlt két évtizedben milyen hatalmas fejlődésen ment át”, és akkor ő is láthatja, hogy a később megszületendő döntés az egyetem, a város és az ország érdekeit szolgálja majd.

Csont ezt követően azzal vádolja az önkormányzati képviselőt, hogy valótlanságokat állít, „politikai indíttatásból próbálja megvezetni olvasóit, felhergelni az egyetem polgárait”, továbbá megjegyzi, hogy „Önök, ahol csak tudnak, ferdítenek és színeznek”. Azt, hogy Szabó Bence megosztotta a TizenX bejegyzését, Csont úgy értékelte, hogy „egy hozzá nem értő, külsős szervezetként próbáltak meg érdekképviseleti jogosítványokat kisajátítani”, indoklása szerint ezért szóltak hozzá a poszthoz.

Mivel Csont bevallása szerint a DEHÖK vezetését teljes mértékben bevonták a folyamatba, Szabó Bence január 15-én a Facebook-oldalán a privatizálással kapcsolatos kérdéseket tett föl a DEHÖK elnökségének, de a hallgatói szervezet erre a bejegyzésre már nem reagált.

Garanciákat várnak a szegedi bölcsészprofesszorok

Továbbra sem tudunk arról, hogy a Debreceni Egyetemen a magánosítás miatt akár az oktatók, akár a hallgatók szervezett tiltakozásra készülnének. Eközben a szintén érintett Szegedi Tudományegyetemen a Veritas Virtus Libertas nevű hallgatói csoport után már létrehoztak egy Free SZTE nevű Facebook-oldalt is. „A lehető leghatározottabban kiállunk amellett, hogy a Szegedi Tudományegyetem autonómiája semmilyen körülmények között ne sérülhessen. Ne hagyjuk veszni Magyarország legjobb egyetemét!” – olvasható az oldal leírásában.

Facebook

Az egyetem bölcsészettudományi karának professzori tanácsa január 17-én kiadott egy állásfoglalást a modellváltással kapcsolatban. Ebben többek között azt írják: igényt tartanak arra, hogy az információk birtokában lévő egyetemi polgárok összessége kifejezhesse a magánosítással kapcsolatos véleményét, ezt pedig vegyék is figyelembe a döntéshozók. Garanciákat kérnek továbbá arra, hogy az egyetem szerkezetéről, tehát az ott művelendő tudományterületekről kizárólag a szenátus hozhat majd döntéseket.

A SZTE egykori és jelenlegi hallgatói és oktatói az egyetemünk függetlenségéért című petíció jelenleg 606 aláírásnál tart.

Nem segít a pécsi HÖK?

Facebook

A Pécsi Tudományegyetemen is szerveződnek a jelenlegi folyamatokkal elégedetlen egyetemi polgárok. A Free PTE nevű Facebook-csoport január 19-re egy online „összegyetemi plénumot” szervez a modellváltással kapcsolatban. A csoport január 17-i bejegyzése szerint megkérték az egyetem hallgatói önkormányzatát, hogy terjesszék ők is az esemény meghívóját, de állításuk szerint erre nem voltak hajlandók. „Ez nem az első alkalom, hogy nem állnak ki mellettünk: jelenleg úgy tűnik, anélkül fognak állást foglalni a szenátusi ülésen, hogy felmérték volna a hallgatók véleményét” – írják az oldal létrehozói. A csoport azt is közölte, hogy eljuttattak a HÖK-höz egy kérdőívet, és megkérték őket, hogy tegyék elérhetővé azt a hallgatók számára, hogy véleményt nyilváníthassanak az ügyben.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.