800

A koronavírusról másképp

Az emberek jobban figyelnek majd magukra és egymásra.
Facebook

Mottó: „A történelemben semmi sem támad fel ugyanazon a módon.” Michel Foucault

Kedves Olvasóim!

Többször írtam a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban olykor dühösen, olykor jogászosan, értékelve-elemezve az éppen aktuális helyzetet a témában. Most tulajdonképpen csak egy előszót szeretnék írni, mert olvastam egy olyan esszét, ami nem mentes a visszafogottságtól, egyébként pedig színtiszta bölcselet. A Debreciner online hasábjain szeretném közzétenni a szerző hozzájárulásával – aki egyébiránt a lányom, Horváth Zsuzsanna – a koronavírusról kicsit másképp, kicsit szebben, a kultúra, a kommunikáció és a retorika szemszögéből írt esszéjét.
Fogadják szeretettel!

A koronavírus rövid és hosszú távú hatása

Koronavírusok eddig is voltak, az RNS-vírusok egyik nagyobb csoportja ez az influenza mellett, és 2020 elejéig nem volt túlzottan fenyegető és riadalomkeltő az a szó, hogy koronavírus: ebben az évben viszont sokkal jobban féltek az emberek attól, hogy koronavírusosak lesznek, mint attól, hogy influenzások. A jelenség kialakította a karanténkultúrát, amit a pánik mellett a különböző megküzdési stratégiák alakítottak ki a mindennapi életvitelben beállt változások ellenében.

2019 végén egy új fajtája jelent meg a koronavírusnak, a SARS-CoV-2, ami a COVID-19-es koronavírus-betegség okozója. Erre a vírustörzsre nem létezett akkor gyógymód, és jelen esszé írásának pillanatában sincsenek biztosnak mondható vakcinák. Globalizálódott világunk egyik sajnálatos velejárója által ez a gyógyíthatatlan betegség gyorsan terjedt el mind az öt kontinensen, így már 2020 tavaszán rohamosan elkezdődtek a lezárások világszerte – mind térben: helyek, amik bezártak; és mind időben: idősávok és kijárási korlátozások –, és íme elkezdődött korunk nagy pandémiája, ami bármeddig tartson is, biztosan sokáig fennmarad még az emberi kulturális és kommunikatív emlékezetben.

Az új élethelyzet új válaszokat igényelt az élet további folyását illetően. Nem lehetünk biztosak benne, hányan maradtak ki ebből a fordulatból, de az már ebből a kérdésfeltevésből is látszik, hogy inkább a hiány a kérdéses, és nem a fordulat megléte. Az oktatás és a szellemi munka világa átkerült az internet online felületeire újfajta társadalmi viszonyrendszert állítva fel ezzel. A változásokat a nyelv is lekövette, egyre használatosabbak lettek a ’digitális’ előtaggal rendelkező szavak, és a magyar nyelvben is bevett, mindennapi kifejezéssé vált a „home office”.

Facebook

A pandémia rövid távú hatása az emberi társadalmakra minden bizonnyal ez a fajta életmód lesz, amit a törvényi rendelkezések alakítanak ki: a kötelező maszkviselés (szemüvegesek az utcán kint, szemüveg nélkül, mert párásít a maszk), a „social distancing” és egyéb, ideiglenesnek vélt járványügyi intézkedések által szabályozott szokások tartása, amik egyre kevésbé tűnnek ideiglenesnek.

Hosszú távú hatásként kevés dolgot lehet megjósolni, ahogyan ezen esszé írója abban sem szakértő, hogy jóslatot mondjon arról, mikor „szűnik meg” a pandémia, ha megszűnik egyáltalán, avagy fékezhetővé válik-e majd annyira, hogy a magával hozott karanténkultúra kevéssé határozza majd meg társadalmunk mindennapjait. Reménykedő jóslatként el lehet mondani azonban, hogy az emberek jobban figyelnek majd magukra és egymásra. Ez alatt értem az egészségmegőrzés, egészségkultúra fellendültségének megtartását, de azt is, hogy a bezártság, az internetre való áttelepülés felébresztette az emberekben azt a vágyat, hogy többet interaktáljanak a társaikkal: többet látogassák a családot, keressenek fel régi ismerősöket, próbáljanak több kapcsolatot létesíteni azokkal a munkatársakkal, beosztottakkal, diákokkal, akikből sokáig csak egy csendes, lenémított, kikapcsolt kamerás nevet láttak MS Teamsen, Zoomon és egyéb, a videócsetelést lehetővé tevő platformokon.

Facebook

A karanténkultúrával járó internetlakás nem most alakult ki, csak felgyorsult. Az online jelenlét normalizálódása az offline, standard jelenléttel szemben rávilágíthatott az interneten keresztüli közvetett kapcsolattartás előnyeire és hátrányaira. A tanulságokat levonva a pandémia után remélhetőleg jobban ki tudjuk majd használni az internet adta lehetőségeket, és jobban tudjuk majd értékelni a szemtől szembeni kommunikáció azon előnyeit, amelyeket majd az online kommunikáció hátrányaival állíthatunk szembe.

Horváth Ferenc írásai itt olvashatók: 800 .

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.