„Kormányváltást és politikai irányváltást akarunk, nem vagyunk a Fidesz szatellitpártja” – interjú Pálinkás Józseffel

A fizikus-politikus úgy látja, hogy a Debreceni Egyetem vezetése összefonódott a hatalommal, ez pedig az oktatókat és a hallgatókat is megfélemlíti. Pártjával részt venne az ellenzéki előválasztáson, lenne miniszterelnök-jelölt, de szerinte ez nem a pozícióra történő bejelentkezés. Úgy véli, hogy az értelmiségnek példát kell mutatnia, mert másképp műveletlen, gátlástalan emberek teszik ezt meg helyette.
Pálinkás József

Pálinkás József fizikus, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke 2020 októberében jelentette be pártja, a jobbközép Új Világ Néppárt megalapítását, valamint azt a szándékukat, hogy elindulnak a hatpárti ellenzéki összefogás előválasztásán. Az akadémikus-pártelnökkel nemcsak erről beszélgettünk, hanem a magyar felsőoktatás helyzetéről és az értelmiség felelősségéről is, de kérdeztük őt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének felépítésében játszott szerepéről, valamint arról, hogy miért nem bírálta a kormányt nyilvánosan, amikor már nem értett egyet a folyamatokkal.

A napokban a hvg.hu-n megjelent írásában kifejtette, hogy az egyetemi modellváltások valójában a „Fidesz-hálózat” bebetonozását jelentik. De mit ért pontosan „Fidesz-hálózat” alatt? Hogyan épül fel? Hogyan működik?

A Fidesz lényegében úgy néz ki, mint egy hagyma: a belső kör a miniszterelnök, valamint a közvetlen környezete, és erre épülnek rá a további héjak, amelyek különböző mértékben játszanak szerepet a döntéshozatalban. Részben egy politikusi csoportból áll, részben az ő segítségükkel kialakított gazdasági hátországból, amely most már képes anyagilag támogatni a Fidesz politikáját. Az eddig alapítványi fenntartásba adott egyetemek kuratóriumaiba a kormány tagjait ültették be, vagy olyan személyeket, akik valamilyen módon hozzájárultak a hatalmuk kiépítéséhez. A kuratóriumi tagság ráadásul életre szól, nem tudok arról, hogy sok példa lenne erre a világban. Az történik tehát, hogy egy sokezer milliárdos közvagyont néhány tucat ember döntésére bízzák hosszú időre. Ráadásul egy-egy tag lemondása vagy – ne adj Isten – halála esetén a kuratórium választja meg az új tagot. Ez megsért minden, az egyetemekre vonatkozó több évszázados szokásjogot és szabályt. Az Oxford, a Cambridge, a párizsi és a bolognai egyetemek megalakulása óta, tehát több mint 800 éve az egyetemek önigazgató intézmények. Az autonómia vonatkozik a tudományos kutatásra, az oktatásra és a szervezeti működésre, tehát a gazdasági ügyekre is.

Mi a helyzet a mi egyetemeinkkel?

Magyarországon már egyikről sem beszélhetünk. A kormány rendeletekkel tiltja meg, hogy az intézmények elindítsanak bizonyos szakokat. Elsősorban a társadalomtudományokban olyan kérdésekbe is beleszólnak, ami a 21. században döbbenetesnek számít.

Éppen az Oxfordot és a Cambridge-et említette Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja is, amikor a modellváltás mellett érvelt. Szerinte ezek az intézmények hasonlóan működnek, mint ahogy a Debreceni Egyetem fog.

A Cambridge-i Egyetem vagyona bőven elég ahhoz, hogy a működést fedezze. A Debreceni Egyetem fölé rendelt kuratórium kétségkívül megkapja az épületeket és az eszközöket, de nincs a működés fedezésére szolgáló vagyona. A Cambridge-i Egyetem gazdasági kérdésekben döntő igazgatótanácsát nem az éppen regnáló kormány beleszólásával nevezik ki. Forrásokat természetesen kap pályázatokon keresztül, de alapvetően magánegyetem, ahol jelentős tandíjak vannak. Nem tudom, hogy a kancellár úr járt-e Cambridge-ben, mennyire mélyen ismeri az egyetemet, de az ottani vezetők kiválasztása nyílt pályázatokon történik, az egyetem működésébe és a tudományos-oktatási kérdésekbe pedig semmilyen beleszólása nincs a kormánynak. Az egyes intézményen belüli college-ok is hatalmas autonómiával rendelkeznek. Abba, hogy mit hogyan oktatnak és kutatnak, még az egyetem vezetése se nagyon szól bele. A Cambridge-i Egyetemet a Debreceni Egyetemmel összevetni nem olyan, mintha az almát a körtéhez hasonlítanánk, hanem mintha az almát a vízilóhoz.

A három nagy vidéki tudományegyetem „alapítványosítása” más-más fogadtatásra talál Pécsett, Szegeden és Debrecenben az érintett felsőoktatási intézményekben. Míg a másik két városban elkezdett nyilvánosan szerveződni és tiltakozni a tervezett intézkedéssel egyet nem értő diákság és oktatói kar, addig Debrecenben szervezett ellenállásról egyelőre alig lehet hallani. Mi ennek az oka?

Meglátásom szerint a Debreceni Egyetem be van kötve a jelenlegi kormányhoz, a vezetés megakadályoz mindenféle szerveződést, retorziókat is alkalmaz. Korábban volt már rá példa, hogy néhány oktató a nemtetszését fejezte ki a rektor egyik nyilatkozata miatt. A rektor az erre adott válaszában nemzetközileg elismert kutatókat olyan jelzőkkel illetett, ahogy a Cambridge-i Egyetem vezetője nem merészelne beszélni az intézmény tanárairól. Azt gondolom, hogy Debrecenben részben a helyi, részben az országos politikai vezetéssel való összefonódás a hallgatókat és az oktatókat is jobban megfélemlíti, mint a Pécsi vagy a Szegedi Tudományegyetemen.

Ha 2022-ben az ellenzék nyeri a választást, hogyan kellene hozzányúlnia a felsőoktatáshoz? Mekkora mozgástere lenne a privatizált egyetemek világában?

Kicsi lesz a mozgástere. Nem elsősorban arra van szükség, hogy mindent visszacsináljanak, hanem arra, hogy az egyetemek szenátusainak visszaadják a jogosítványaik nagy részét. Az egyetem működése a tudományos és oktatási autonómián múlik, és azon, hogy a gazdasági felügyelő szerv csak a fölött őrködik, hogy az egyetem ne terjeszkedjen túl a gazdasági lehetőségein, ne indítson olyan programot, ami hiányhoz, csődhöz vezetne. Egy kormányváltást követően, ha a törvény lehetővé teszi, ezt a mostani kísérletet is vissza lehet csinálni. Nem látom értelmét annak, hogy ezek a kuratóriumok legyenek a tulajdonosi jogok gyakorlói. A legfontosabb azonban, hogy az egyetemek kapják vissza az autonómiájukat. Meg kell akadályozni, hogy politikai vagy más érdekcsoportok beleszóljanak az egyetemek életébe. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy ezek a kuratóriumok bele fognak szólni az intézmények olyan ügyeibe is, hogy ki legyen a dékán vagy kit nevezzenek ki egyetemi tanárrá. Ez óriási visszalépés. Elég idős vagyok ahhoz, hogy emlékezzek arra, amikor az MSZMP megyei pártbizottságainak jóvá kellett hagynia, hogy ki legyen az egyetem rektora. Nem lenne jó visszatérni ehhez az állapothoz.

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb magyar tudományos közéleti kérdése az MTA kutatóintézeteinek elvétele volt. A második Orbán-kormány idején ön az akadémia elnökeként dolgozott. Ekkor már érezhető volt a kutatóintézetekkel kapcsolatos kormányzati szándék?

Nem, ilyen szándékról nem tudtam, ezt a szándékot nekem senki sem jelezte. 2010-ben a kormány jelentős támogatást adott ahhoz, hogy felépítsük a Bölcsészettudományi és a Társadalomtudományi Kutatóközpontot, fölépítettük a Természettudományi Kutatóközpontot is, a miniszterelnök ott volt ennek az átadásán. Én 2014-ig voltam az akadémia elnöke, soha nem került még érintőlegesen sem szóba, hogy az intézeteket le kellene választani az akadémiáról. Sok értelme nem is lett volna, mert az intézetek egyébként is az akadémiától elég függetlenül, a kutatóintézeteknél megszokott önigazgatással működtek. Ezután jött 2018-ban egy bután megszervezett, durva einstandolás, amikor akadémia elnöke egy költségvetési előterjesztésből tudta meg, hogy a következő évben a kutatóintézetek már nem az akadémiához tartoznak. Hozzáteszem: a működésükben eddig nagy változást nem láttam, ugyanakkor a vezetők kinevezése egy sokkal szűkebb grémium hatáskörébe került, ahol a kormány által delegált személyek többségben vannak.

Állít önálló listát az Új Világ Néppárt a 2022-es országgyűlési választáson? Mi a cél? Hány százalékos támogatottsággal lenne elégedett? Indítanak jelölteket az ellenzéki előválasztáson is? Vagy ez a kettő kizárja egymást?

Úgy tervezzük, hogy indítunk jelölteket az ellenzéki előválasztáson. A 2022-es választásokon akkor indítunk jelölteket, ha 2022 elején reális esélyét látjuk annak, hogy nyerni tudnak. A hatpárti megállapodásnak mi nem vagyunk részei, hiszen amikor létrehoztuk az Új Világ Néppártot, az volt a célunk, hogy egy olyan erőt teremtsünk, amely betölti azt az űrt, ami Fidesz polgári értékektől való elfordulása miatt keletkezett. A Fidesz elfordult az olyan értékektől, mint a jogállam, a hatalmi ágak szétválasztása, a társadalmi szolidaritás vagy az intézmények és az önkormányzatok autonómiája. Mindazon értékektől, amelyeket egészen 2010-ig a magáénak vallott. Olyan mértékben fordult egy nagyon szűk társadalmi csoport érdekeinek képviselete felé, hogy keletkezett egy jelentős űr, még ha ez szavazatokban egyelőre kevésbé nyilvánul is meg. A Fidesz ma egy pártállamot kiépítő kis politikai csoportosulás, a döntéseket még csak nem is a tagság hozza, hanem néhány ember. Nem hiszem, hogy igazi kereszténydemokrata vagy szabadelvű konzervatív politikus pártállamot szeretne építeni. Szükség van egy, a fenti elveket valló és megvalósító pártra a régi baloldalon és a hitehagyott Fideszen túl.

Mit ért azon, hogy akkor indítanak jelölteket, ha 2022 elején reális esélyét látják a győzelemnek? Ez hogyan néz majd ki a gyakorlatban?

Az előválasztáson sok minden ki fog derülni. Például az is, hogy mennyire nyitott ez az előválasztás. Látszani fog, hogy a hatpárti összefogáson kívül hogyan tudnak megjelenni olyan politikai erők, mint az Új Világ Néppárt, és főképp a civil szervezetek. Hogy miképpen tudunk majd behozni a civil szférából olyan elismert és valós teljesítménnyel rendelkező személyeket a politikába, akik nem azon nőttek fel, hogy politizálnak. Jelenleg a civil társadalom nagymértékben kimarad a politikából, mert elvették a kedvüket attól, hogy pártban politizáljanak. Sajnos a párt és a párttagság lassan szitokszóvá válik Magyarországon. Az előválasztáson az is kiderül majd, hogy van-e az Új Világ Néppártnak olyan támogatottsága, hogy eséllyel induljon el egy kormányváltás és egy politikai irányváltás kezdeményezéséért. Ma a parlament politikusai lényegében lobbistaként működnek, nem az emberekről és az országról szól a politizálás, hanem egyéni üzletekről. Ezen változtatni kell, mert ez kizárja már a kis- és közepes vállalkozások esetében is azt a szabad versenyt, ami nélkül egy ország nem tud versenyképessé válni más országokkal.

Egy pillanatra térjünk még vissza ahhoz, amit az imént mondott. Jól értem, hogy az előválasztások eredménye alapján döntik majd el, hogy állítanak-e országos listát?

Igen, ezt ki lehet jelenteni. Ha részt veszünk az előválasztáson, akkor értelemszerűen nem állítunk külön listát. Ha részvételünket megakadályozzák, akkor önállóan is elindulunk.

Ön indul az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként? Egy korábbi interjúban felvetette a lehetőségét, számos sajtótermék ezt úgy értelmezte, hogy ringbe száll.

Akkor fogok ringbe szállni, ha ennek az egésznek van olyan támogatottsága, hogy értelme legyen. Magyarországon az emberek bizalma nagyon megrendült az intézményekben. Értem, hogy az emberek szeretnék látni már a választások előtt, hogy ki lesz az a személy, akiben megbíznak, aki tisztességesen, szakszerűen, az országot méltósággal képviselve tudja megszervezni egy kormány munkáját. Ehhez ma kell az emberek közvetlen bizalma is, ezért van szükség arra, hogy előválasztás legyen a miniszterelnöki posztról. Közjogi tekintetben ugyanis Magyarországon a miniszterelnököt a parlament választja meg. Az előválasztás értelme, hogy az emberek bízzanak az országban bekövetkező, az életüket jobbá tévő változásban. Ha elindul az előválasztás, és úgy érzem, hogy az emberek megbíznak bennem, akkor nem fogok nemet mondani. De sokszor elmondtam: nincs szó arról, hogy én bejelentkeznék a miniszterelnökségért. Szerintem az egész életem azt mutatja, hogy szolgáltam hol az Atommagkutató Intézetet, hol a Debreceni Egyetemet, hol a Magyar Tudományos Akadémiát. Tudom még jó pár évig szolgálni az országot, ha erre szükség van, én megteszem. Egyébként pedig köszönöm, jól vagyok.

Az ellenzék részéről az elmúlt időszakban többen azt vetették a szemére, hogy önnek 2018-ig nem volt problémája a Fidesz politikájával. Ez valóban így van? Ha nem, miért nem lépett fel sokkal hamarabb a kormánnyal szemben?

Ez nincs így. Ahhoz, hogy az ember fellépjen a kormánnyal szemben, politikusnak kell lenni. Annak nem sok értelmét látom, hogy az ember egy tudományos intézményt képviselve kiálljon politikai véleményt nyilvánítani. Mindenkinek megvan az önmagát fölmentő mentsége ahhoz, hogy miért nem szólalt meg korábban. 1996 és 2006 között ténylegesen támogattam a Fideszt. Beléptem, és a 2002-es választási vereség után nagyon aktívan részt vettem abban, hogy a Fidesz egy polgári néppárttá szerveződjön. Hadd ne soroljam azokat az értelmiségieket, akik az én hívásomra léptek be a pártba! Azonban 2008-ban azért örültem, hogy jelöltek és megválasztottak az akadémia elnökévé, mert én abban a világban éreztem igazán otthon magam. Azt hiszem, hogy a munkám szempontjából életem legjobb hat éve volt.

Ekkoriban sem volt kivetnivalója a kormány politikájával kapcsolatban?

2010 és 2014 között elég sokszor kifejtettem a miniszterelnöknek és a kormánytagoknak is, hogy mivel nem értek egyet. Nem gondoltam, hogy nyilvánosan kellene megszólalnom, és az akadémiát valamiféle ellenzéki szervezetté kellene tennem. Nem elegáns, ha az akadémia direkt politikai kérdésekbe szól bele. 2014-ben aztán megkerestek azzal, hogy építsek fel egy kutatásfinanszírozó intézményt. Azt az ígéretet kaptam, hogy a világban a hasonló intézményeknél általánosan elfogadott elvek mentén hozhatjuk ezt létre. Föl is építettük, működött is, 2015 és 2018 között jelentős források jutottak a kutatócsoportokhoz, a szakmai döntésekbe pedig nem engedtem, hogy bárki is beleszólhasson. Mindenesetre 2018-ig kormánytisztviselő voltam, csak akkor nyilváníthattam volna ki a politikai véleményemet, ha előtte benyújtom a lemondásom. Lehet engem bírálni, hogy miért nem tartottam fontosabbnak lemondani, és megszólalni ezekben a kérdésekben. Úgy gondoltam, hogy nincs elegendő erőm ahhoz, hogy a megszólalásomnak értelme legyen, a munkámnak viszont láttam értelmét. Elég körülnézni az egyetemeken és a kutatóintézetekben, hogy mennyi támogatást kaptak azokban az években. 2018-ban nyilvánvalóvá vált, hogy politikai érdekekből átszervezik az intézményeket. Akkor azt mondtam, hogy nem tudok együtt dolgozni Palkovics Lászlóval, és fölmentettek a tisztségem alól. Attól kezdve szabad ember vagyok, nem köt az államigazgatási fegyelem és egy intézmény iránti felelősség.

Az ön korábbi politikai szerepvállalásai miatt az ellenzéki összefogás szimpatizánsainak egy része gyakran Fidesz-szatellitpártnak minősíti az Új Világ Néppártot a közösségi médiában. Hogyan tervezik meggyőzni ezeket a szavazókat ennek az ellenkezőjéről? Ha az előválasztásokon szeretnének sikereket elérni, minden bizonnyal szükségük lesz a szavazataikra.

Ha a nyilatkozatainkban tudnak mutatni valamit, ami azt jelezné, hogy támogatjuk a Fidesz politikáját, akkor mutassák meg, mert én ilyet nem látok. Kormányváltást és politikai irányváltást akarunk. Nem vagyunk a Fidesz szatellitpártja. Ha a Fideszben akartam volna politizálni, megtehettem volna. Egyébként a párt tagjai közül többen is tagjai voltak korábban a Fidesznek, de kiléptek, hozzám hasonló okok miatt. Vannak korábbi szabaddemokraták, akik ugyanazokat a polgári értékeket vallják, mint én, de vannak más pártokból érkezők is. Nem mi változtunk, a politika változott körülöttünk: mi ugyanazokat az elveket valljuk, mint 1990-ben.

Ön szerint vállal kellő szerepet a magyar értelmiség a közéletben? Meri-e konfliktushelyzetekben kockáztatni az egzisztenciáját, esetleges karrierjét, vagy csendben asszisztál a körülötte zajló folyamatokhoz?

Egy szűk kisebbség hangosan, egy másik kisebbség csendben asszisztál, a többség tehetetlenül dühöng, de én ezt nem ítélem el. Ismerve a viszonyokat, megértem, hogy mondjuk egy negyvenes éveiben járó értelmiségi nem kockáztat. Fontosabb neki a személyes élete és a családja, minthogy évekig különböző megpróbáltatásoknak tegye ki magát. Van az értelmiségnek egy része, amelyik az egzisztenciális függetlensége miatt ezt megengedhetné magának, az ő körükben viszont tapasztalható egy politikától való idegenkedés, egyfajta elitizmus. Higgye el, én is lehetnék egy jól fésült volt akadémiai elnök, aki írással-olvasással leköti magát! Azt gondolom, hogy az értelmiségnek lényegesen nagyobb szerepet kell vállalnia, bátrabbnak kell lennie, példát kell mutatnia abban, hogy lehet tisztességesen, jól, szakmai módon politizálni. Az Egyesült Államok példájából láttuk, hogy hová vezet az, ha műveletlen, gátlások nélküli emberek kerülnek hatalmi pozíciókba: mintát adnak az emberek egy részének, akik aztán a szarvaikat felöltve megrohamozzák a törvényhozás épületét.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.