„Erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és tudományos színvonal emelése” – debreceni professzorok

Vannak, akik felemelték a szavukat a Debreceni Egyetem úgynevezett modellváltása, a kormány által kezdeményezett átalakítás felpörgetett előkészítése ügyében.
Koppányi Szabolcs

A Debreceni Egyetem legfőbb vezető testülete, a szenátus január 21-ei rendkívüli és zárt ülésén úgy döntött, hogy az intézmény „alapítvány által fenntartott egyetemmé történő átalakítását kezdeményezi”. Az úgynevezett modellváltás 65 igen voksot kapott, ellenszavazat nem volt, hárman tartózkodtak, ketten nem vettek részt a szavazáson.

Eddig ennyi történt a nagy sietségben

A Debreciner január 7-én megjelent értesüléseit az egyetemi sajtóiroda nem cáfolta, egy rövidke közleményben gyakorlatilag megerősítette. Alig két héttel később a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat (DEHÖK) küldöttgyűlése 70:0 arányban úgy döntött, hogy a szenátusi tagjaik támogassák az intézmény alapítványosítását. Január 21-én a SzabaDEgyetem nevű közösségi oldal és a Debreceniek a felsőoktatási autonómiáért Facebook-csoport elindított egy online petíciót a Debreceni Egyetem alapítványi tulajdonba helyezése ellen, ezt eddig 797-en írták alá. Ugyanezen a napon a rendkívüli és zárt szenátusi ülés kezdete előtt egy órával flashmobot tartott a Debreceni Egyetem privatizációja ellen tiltakozó egyetemi polgárok és a velük szimpatizálók egy csoportja az Egyetem téren.

A demokráciát, a nyilvánosságot, a széleskörű előkészítést hiányolják

Január 24-én, vasárnap este állásfoglalást adott ki a Debreceni Egyetemen történtekről a 21 Debreceni Professzor elnevezésű Facebook-közösség. Ők először 2017 októberében hallattak magukról, amikor egy nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat „az elmúlt években tapasztalt, az egyetemünk szellemiségének hanyatlásához és jó hírnevének lejáratásához vezető jelenségek miatt”, illetve álltak ki „azon egyetemi polgárok mellett, akik nyilvánosan is fel merik vállalni véleményeiket, gondolataikat”.

A mostani állásfoglalásukban sérelmezik, hogy az egyetem hivatalos sajtóközleményében foglaltakkal szemben „nem történt széleskörű és intenzív egyeztetés az egyetem történetében talán legnagyobb horderejű változás tervéről, céljáról, indokairól, előnyeiről és hátrányairól, következményeiről” . Véleményük szerint „semmi sem indokolta a szenátus rendkívüli ülését: egy ilyen súlyú kérdés széleskörű és nyilvános előkészítést igényel” – szegedi és pécsi példákat hoznak fel arra, hogy más egyetemeken másként értelmezik a nyilvánosságot a vezetők, mint a debreceniben. „Ez az itteni rendkívüliség és zártság most is erős kételyeket és ellenérzéseket ébresztett sokunkban, kétségeket demokráciánk működésében” – olvasható a 21-ek állásfoglalásában, ami így zárul: „Szeretnénk hinni egy olyan egyetemben, mely az értelmiségtől elvárt kritikus és konstruktív szellemű diskurzusra, szabad véleménynyilvánításra és valóságos demokráciára épül.”

Az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk a 21 debreceni professzor állásfoglalását:

A Debreceni Egyetem Szenátusa 2021.01.21-i rendkívüli és zárt ülésén – 65 igen, 0 nem, 3 tartózkodás mellett – támogatta a fenntartónál „a DE állami alapítású, fenntartó-vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, saját vagyonnal rendelkező egyetemmé történő átalakulását.” A megjelent sajtóközlemény szerint „A tervezett változásról széleskörű és intenzív egyeztetés történt.”

A mi ismereteink szerint azonban az egyetem közössége sem a 2021-24. évekre szóló Intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát előzetesen nem ismerhette meg. Szemben a közleménnyel, nem történt széleskörű és intenzív egyeztetés az egyetem történetében talán legnagyobb horderejű változás tervéről, céljáról, indokairól, előnyeiről és hátrányairól, következményeiről. A szenátus tagjai sem kaptak és így nem is osztottak meg dokumentált információkat választóikkal, jóllehet ez az egyetemi, de nem csak az egyetemi demokrácia alapja. A következmények mindenkit érintenek! Ennek ellenére a javaslat – megdöbbenésünkre – nagyarányú támogatást kapott.

Semmi sem indokolta a szenátus rendkívüli ülését: egy ilyen súlyú kérdés széleskörű és nyilvános előkészítést igényel. Nyilvánosság tekintetében jó példa a Pécsi Tudományegyetem, ahol a Szenátus január 21-i ülését bárki által elérhetően élőben közvetítették és az ma is megtekinthető a neten. Közel hasonló nyilvánosságot biztosított a Szegedi Tudományegyetem is, ott kari tanácsi, professzori testületi állásfoglalások születtek, ellenvélemények fogalmazódtak meg és kaptak nyilvánosságot. Pécsett teljesen nyilvános a modellváltással kapcsolatos kérdés/felelet ill. igen/nem érvrendszer. Felelősségüket és demokráciájukat mutatja: a napokban mindkét egyetem Szenátusa – nyilvános ülésén – elhalasztotta a döntést.

Ez az itteni rendkívüliség és zártság most is erős kételyeket és ellenérzéseket ébresztett sokunkban, kétségeket demokráciánk működésében. Egyetemünk átvitele állami alapítványi formába – bár sok szempontból nem tűnik logikusnak (egyes jogszabályok megváltoztatása, a most beígért költségvetés-növelés az eddigi működési formán is sokat segítettek volna) – akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és tudományos színvonal emelése.

Szeretnénk hinni egy olyan egyetemben, mely az értelmiségtől elvárt kritikus és konstruktív szellemű diskurzusra, szabad véleménynyilvánításra és valóságos demokráciára épül.

Debrecen, 2021. január 24.

Baranyi Béla, Bazsa György, Farkas Etelka, Fábián István, Gáspár Attila, Gát György, Hoffmann István, Joó Ferenc, Kónya József, Kövér Katalin, Losonczi László, Maksa Gyula, Nagy László, Nagy Noémi, Orosz István, Páles Zsolt, Polónyi István, Rurik Imre, Sóvágó Imre, Tóth Imre, Tóth Valéria, Várnagy Katalin

(Az aláírók valamennyien az MTA doktorai, hatan akadémikusok.)

Koppányi Szabolcs

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.