MÁSIK FŐVÁROS

Heti „meglepi”

„Drágám, te még ennyi év után is meg tudsz lepni!” - mondja (valószínűleg) mostanság is sok magyar élete vagy estéje párjának. A legkülönbözőbb helyzetekre vonatkoztatva.

A mögöttünk lévő héten valami hasonló tartalmú kijelentéssel díjaznám pártunk és kormányunk ténykedését. Eltekintve a „drágám” megszólítástól, a mondat egyéb elemei gyakorlatilag helyén lennének.

Mi volt hát a (múlt) heti „meglepi”? Kettő is akadt belőle. Nos, az elsőt úgy hívják, hogy AstraZeneca. Talán még jó két héttel ezelőtt is csak úgy emlegették magyar nagypolitikai körökben, mint beláthatatlanul távoli képződményt. Nem véletlen, hogy néhány napja nagyot szólt a bejelentés: „Tegnap késő este robbant a hír, miszerint a magyar hatóságok engedélyezték az AstraZeneca és a Szputnyik V oltását. Vagyis az Európai Unióban Magyarországon indulhat meg először az oltás ezzel a két vakcinával - írja az Origo január 21-én.”

Viszont amíg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem adja meg az engedélyt (várhatóan január 29-én), addig az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinát egyetlen uniós tagország sem használhatja, és nem is kap belőle. Magyarul és még világosabban: Magyarország is akkor jut az oltóanyaghoz, egy nappal sem előbb, mint a többi uniós tagállam. „Az AstraZeneca oltóanyaga szerepel az uniós vakcinaportfólióban, ezért uniós alkalmazásához az Európai Gyógyszerügynökség pozitív ajánlása szükséges. Mindaddig használata Európában nem lehetséges.” (mfor.hu)

Minderre félig-meddig (vagy egyáltalán nem?) rímel az illetékes magyar hatóság közleménye: „Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet nem vizsgálta külön az AstraZeneca vakcináját az engedélyezése előtt – derül ki az intézet közleményéből. Az OGYÉI ezt azzal indokolja, hogy a jogszabályok szerint az Egyesült Királyságban engedélyezett gyógyszerek Magyarországon is jóváhagyhatók." Kérdés, mi indokolta a vakcina uniós menetrendtől eltérő hazai engedélyezését. Nem véletlen, hogy elég sok szakember fejezte ki meglepetését: „Meghökkentette a virológus szakértőket, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyt adott az orosz Szputnyik V és az AstraZeneca vakcinájának tömeges oltásra való használatára szerdán, miután a kormány tagjai többször is sürgették a jóváhagyást” - írja a Népszava.

„Ócsai Lajos, az ÁNTSZ egykori járványügyi főosztályvezetője sem tudta értelmezni, hogy mi történt, miért éppen ezt a két vakcinát engedélyezte a hazai gyógyszerhatóság. Az orosz vakcina engedélyezési eljárása hamarosan elkezdődik az Európai Gyógyszerhatóságnál (EMA), és ha ott végigmegy a folyamaton, akkor garantált a biztonságossága és a hatékonysága is. Az AstraZeneca vakcinájának a vizsgálata pedig hamarosan le is zárul az EMA-nál. Ezt megelőzni azért is tűnik értelmetlennek, mert erre a vakcinára van uniós keretszerződés, így elképzelhetetlen, hogy Magyarország ebből külön utakon tudjon vásárolni.” (portfolio.hu)

Az orosz oltóanyag beszerzéséről egyénileg is dönthetnek a tagországok, saját felelősségükre, hisz nem szerepel a közös portfólióban. Ráadásul mindeddig szakmai kvalitásait szintén széleskörűen elismerték, bár sokan javasolták támogatói táborából is, hogy az időseknek - elővigyázatossági okokból - inkább mégiscsak a Pfizer-Biontech készítményt kellene beadni.

Nem feledhetjük azt sem, hogy az orosz vakcinának nemcsak híre, hanem tényleges előélete is volt hazánkban. „El sem kezdődött a Szputnyik V hazai klinikai vizsgálata, amit Kásler miniszter decemberben jelentett be – tudta meg lapunk. A hazai engedélyt az orosz tesztek alapján adták meg.” (Népszava) „A december végén leszállított 6000 adag Szputynik V dózis az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) fagyasztójában van, és valószínűleg hamarosan az oltási program keretében fel is használják.” Apróságnak tűnhet, de még emlékszünk rá, hogy a hatezres szállítmány érkezése kapcsán a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma arról tájékoztatott, hogy az „orosz vakcinaszállítmányt először 3000 önként jelentkezőnek fogják beadni, ha ezen teszt során náluk nem jelentkeznek súlyos mellékhatások, akkor engedélyezhetik a magyar hatóságok a gyógyszer általános használatát”. A tesztelés végül elmaradt, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet szerint azért, mert megérkeztek „az orosz klinikai III-as fázis előrehaladottabb, interim (köztes) eredményei is, amelyet több tízezres populáción végeztek, a beérkezett adatok pedig alátámasztották az intézet pozitív értékelését." Azt már nem indokolták, hogy heteken keresztül erről miért nem tájékoztatták a közvéleményt.

Talán hét elején még korai felvetni, hogy vasárnapig mivel készül meglepni bennünket kormányunk. Esetleg egy konkrét időponttal? Az orosz vakcina szállításának pontos ideje ugyanis még nem ismert. Azt számtalanszor olvashattuk az illetékes kormányoldalon, hogy „Egymillió ember beoltásához elegendő, kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt Magyarország Oroszországtól.” Három részletben, de azt nem tudtuk meg hétfőig, hogy mikorra várható az első.

Nem mellesleg, sokak szerint a vásárlás maga is csak akkor tekinthető maradéktalanul felelős lépésnek, ha és amikor az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szintén engedélyezi az orosz vakcinát. Ha egyáltalán megteszi. Bár az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a veszélyhelyzeti gyógyszerbehozatalról és -alkalmazásról szóló engedélyt kiadta az orosz vakcinára (a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálatai a hírek alapján még hátra vannak), minden leendő magyar páciens érdekében mégsem ártana némi szakmai megerősítés, támogatás olyan nemzetközi szervtől, amely kellő távolságban dolgozik a hazai politikai viszonyoktól. Akármi legyen utóbbiról egyébként az oltandó polgár véleménye.

Ezt az álláspontot erősíti, hogy hétfőn a Szputnyik V orosz koronavírus-vakcinát kifejlesztő Gamaleja Intézet közölte, hogy az oltóanyagot nem lehet beadni akárkinek, s módosította az oltóanyag alkalmazási útmutatását. „Ebben óvatosságra intenek a készítmény rosszindulatú daganatos betegek esetében való alkalmazásával kapcsolatban. Mert a vakcinának az ilyen páciensekre gyakorolt hatását még nem mérték fel maradéktalanul.” „Az alkalmazási útmutatás óvatosságra int többek közt a krónikus máj- és vesebetegségek, az endokrin betegségek (kifejezett pajzsmirigy-diszfunkció és dekompenzált szakaszban lévő cukorbetegség), a vérképzőrendszer súlyos betegségei, az epilepszia és a központi idegrendszer egyéb betegségei, az akut koszorúérbetegség és akut agyi vérkeringési, a szívizomgyulladás, a szívbelhártya- és szívburokgyulladás esetén való alkalmazásával kapcsolatban is. A Gamaleja korábban, ugyancsak információ hiányára hivatkozva, arra figyelmeztetett, hogy az oltás kockázatos lehet autoimmun betegségek esetén, mert az immunrendszer stimulálása a betegség súlyosbodásához vezethet. Az intézet szerint különösen körültekintően kell kezelni azokat az autoimmun patológiás betegeket, akiknél hajlam mutatkozik a súlyos és életveszélyes állapot kialakulására.” (hvg.hu)

Lehet, hogy ez az orosz oltóanyagot illető korábbi optimista és általában elismerő álláspontok fényében meglehetősen önkritikus közlemény volt a heti első meglepetésünk? Annak mindenesetre elég kellemetlen. Talán csak annyi pozitívum van benne, hogy legalább ezeket a fontos ellenjavallatokat megtudtuk vele kapcsolatban. Ami még mindig jobb, mintha örökre titkolni igyekeztek volna.

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.