Kósa Lajos és a DNS – Nagyot ment a politikus a debreceni önkormányzati tévében

A fővárosozás és a brüsszelezés mellett az országgyűlési képviselő technológiai kérdésekről értekezett, de a vendéglátósokkal is viccelődött egy kicsit.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke január 27-én a DTV Köz-ügy című műsorának vendége volt.

Debrecen korábbi polgármesterét a napokban bejelentett, a városban létrehozandó vakcinagyár miatt hívták be az önkormányzati tévébe, azonban számos egyéb témát is érintett a szűk félórás beszélgetés ideje alatt, olyanokat is, amelyekre a vele szemben ülő Vida Gyula főszerkesztő minden bizonnyal másképp nem kérdezett volna rá. Az egész, helyenként szürrealitásba hajló interjút érdemes végignézni, de azon olvasóink kedvéért, akik ezt nem szeretnék megtenni, alább kiemeljük a képviselő szájából elhangzó legerősebb mondatokat:

1. A gyermekkori oltásokat Oroszországból importáltuk

A beszélgetés 3. percében Kósa a Magyarországon kötelező gyermekkori oltásokról a következőket állítja: „Eleddig ezeket importáltuk, döntően az oroszoktól. Tehát a magyar népesség döntő többsége orosz vakcinával van beoltva.” Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kósa néhány nappal ezelőtt egy interjúban már mondott hasonlókat. Ebben a cikkünkben azt is megírtuk, hogy a politikus állításaival szemben az 1990-es évekig létezett vakcinagyártás (influenza ellen ma is gyártanak) Magyarországon, nem kizárólag importáltuk azokat. Azzal kapcsolatban az interneten nem sok információ lelhető fel, hogy a rendszerváltás előtt a lakosság milyen arányban részesült hazai gyártású és importált vakcinákból, kérdés tehát, hogy milyen forrás alapján állítja Kósa ismét, hogy a magyarok döntő többségét orosz vakcinával oltották be.

2. Megvertük a másik fővárost

Az 5. percben arra a kérdésre, hogy miért Debrecenben hozzák létre a vakcinagyárat, Kósa azt válaszolja: „Két helyszín jött szóba komolyan, a két főváros: Budapest, Debrecen. Most megvertük a másik fővárost, mert Debrecenben lesz.” Habár Debrecen fideszes vezetői – különösen a 2019. októberi önkormányzati választások óta – a nyilvánosságban gyakran nevezik Debrecent „másik fővárosnak”, ezzel kidomborítva a két település mesterségesen is szított rivalizálását, olyanra emlékezetünk szerint még nem láttunk példát, hogy az ország tényleges központját, Budapestet illessék a „másik” jelzővel.

3. Budapestről hiányzik az egységes egyetemi háttér

A gondolatmenetet a 7. percben Kósa azzal folytatja, hogy Debrecen az egyeteme miatt is alkalmasabb a vakcinagyár létrehozására, mint Budapest. „Nincs egységes egyetemi háttér: Budapesten egy szakegyetem van, a Semmelweis, és nem egy univerzitás, mint Debrecenben.” Kósa érvelése abból a szempontból érdekes, hogy Budapesten az orvosi és a gyógyszerészi képzés valóban önálló egyetemen zajlik, azonban, ha a gyár létrehozásához más tudományágak bevonására is szükség van, a fővárosban más egyetemek is működnek, amelyeket az állam bekapcsolhatna a folyamatba.

4. Reménytelen a hidrogénmeghajtás a közlekedésben

A műsornak még mindig csak a 11. percében járunk, amikor Kósa technológiai kérdésekbe bonyolódik bele. „Fel van találva a világ legesleghatékonyabb, alternatív üzemanyaggal menő erőforrása? Igen, úgy hívják, hogy üzemanyagcella vagy hidrogéncella. Az összes űrtechnológiában ezt használják, ahol ez értelmes. Csak nem tudjuk gyártani. Mármint tudjuk gyártani, csak aranyáron. Ezzel nem lehet kiállni a közlekedésbe, mert ez reménytelen.” Ne is menjünk bele abba, hogy mennyire erős érv egy innovációs téma kapcsán, hogy „ez reménytelen”! A hidrogénmeghajtású közlekedés reménytelenségét mi sem cáfolja jobban, minthogy a japán Toyota már több mint 10 ezer darabot adott el a világ első hidrogéncellás autójából, a Miraiból, idén pedig elkezdik a modell tömeggyártását: a cég előrejelzése szerint 2021-ben már Magyarországon is kapható lesz.

5. A DNS felfedezése a ’70-es években

Az interjú közepén, a 15. percben a képviselő azt igyekszik kifejteni, hogy a nyugat-európai és amerikai vakcinafejlesztők által használt technológiát még nem ismerjük annyira, mint a régi, a vírus legyengítésén alapuló módszereket. Ekkor hangzik el a következő gondolatmenet: „A géntechnológiával előállított gyógyszerek, oltóanyagokban nagy gyakorlat nincs, mert a géntechnológia is azért ipari méret... Korábban már volt, mert a DNS-t már a '70-es években... de... sőt talán... várjál csak, mikor is... most nem jut ez eszembe, de a '70-es évek környékén már felfedezték.” Ami a DNS felfedezését illeti, azt jó száz évvel korábban, 1869-ben tette meg a svájci Friedrich Miescher. Kósa minden bizonnyal a DNS szerkezetének felfedezésére gondolhatott, ez az 1950-es években történt.

6. Bevizsgáljuk, ha Biden irodájában gyártották is

Ezt követően a politikus kritizálni kezdte azokat az ellenzéki képviselőket, akik tiltakoznak az ellen, hogy az uniós hatóság által nem engedélyezett vakcinákat vessenek be Magyarországon. „Gyártsák azt akár Biden irodájában, olyat nem hozunk be, amire a magyar szakemberek nem mondják azt, hogy biztonságos. Ha az Unió azt mondja, hogy biztonságos, de mi is megvizsgáljuk, mert azért egyelőre nem igázott le minket az Unió” – fogalmaz Kósa. Valójában amellett, hogy ellenzéki politikusok részéről egyetlen példát sem találni arra, hogy kifogásolták volna a magyar kutatók vizsgálatait, a Népszava cikkéből az derült ki, hogy a Szputnyik V vakcinát magyarországi klinikai vizsgálat nélkül engedélyezte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.

7. A magyar szürkeállomány vs Brüsszel

A 18. percben aztán már a magyar kutatók tudását is összevetette „Brüsszellel”: „A magyar szürkeállomány – főleg a gyógyszeriparban meg az orvoslásban – kitűnő. Messze felveszik a versenyt, sőt jobbak is számos vonatkozásban, mint amit csinálnak Brüsszelben.” Hogy pontosan mit csinálnak Brüsszelben az orvoslás és a gyógyszeripar terén, azt nem fejtette ki a képviselő.

8. A lengyel uborka hajlásszöge

A 21. percben Kósa még mindig brüsszelezik: „Brüsszel is mellénézett már jónéhány dolgot. Soroljuk? A lengyel uborka hajlásszöge innentől kezdve lefele, felfele. A brüsszeli szabályozás abszurditását évekig lehetne sorolni.” Valójában nincs uniós szabályozás se a lengyel, se a magyar uborka hajlásszögére vonatkozóan. Az „uborka hajlásszöge” kifejezésre keresve a Google mindössze 9 találatot hoz ki, ebből az egyik éppen Kósa Lajos egyik 2015-ös parlamenti felszólalásának a leirata. A 444 2018-as cikkében olvasható információk szerint a szófordulat mögött az EU elődjének, az Európai Gazdasági Közösségnek az uborka görbületére vonatkozó rendelete állhat, amelyet 1968-ban fogadtak el egy ENSZ-bizottság ajánlására, 2009-ben pedig eltörölték azt. A 444 cikke szerint a kereskedők azóta is ehhez a rendelethez tartják magukat.

9. A magyarok márciusban is éhesek lesznek és sört innának

Vida Gyula a beszélgetés végéhez közeledve megkérdezi Kósát, hogy milyen biztatót tudna mondani a magyar vendéglátósok számára, akik közül sokan igencsak megsínylik a hosszú ideje tartó kötelező zárva tartást. A parlamenti képviselő erre így reagált: „Mondjak jó hírt a vendéglősöknek? A magyar emberek márciusban is nagyon éhesek lesznek, és szeretnének sört inni, meg elmenni a barátaikkal jó konyhájú vendéglőkbe, és ott jól érezni magukat”. A következő mondatában a politikus ezt annyival egészítette ki, hogy a járványhelyzet miatt egyelőre még kitartásra van szükség.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.