„Lesznek előremutató, demokratikus viták közöttünk” – interjú Keresztes László Lóránttal

Az LMP parlamenti frakcióvezetője óriási sikernek tartja a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését, amelyet az Európai Bizottság már nem kaszálhat el úgy, mint a Minority SafePack-et. A politikus szerint egy országos listáról mandátumot szerzett képviselőnek kötelessége, hogy a lakókörnyezetét is képviselje. Az ellenzéki programalkotó bizottság tagjaként úgy látja, hogy már tavasz elején megszülethet egy olyan dokumentum, amelyet társadalmi vitára bocsáthatnak.
Keresztes László Lóránt
Polgár Tóth Tamás

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! 1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!

Keresztes László Lóránt az LMP országgyűlési frakcióvezetője, 2018 és 2019 között ő volt a párt férfi társelnöke. Február 3-án az egyetemi autonómiáért indított petíciójuk bejelentése miatt érkezett Debrecenbe. A képviselőt megkérdeztük a székely autonómiáról, az ellenzéki előválasztásról, a víruskorlátozások feloldásáról, az LMP átnevezéséről és arról is, hogy másfél-két év távlatából mivel magyarázná pártja 2019-es összeomlását.

A napokban derült ki, hogy a minimálisan szükséges 7 helyett már 8 országban sikerült összegyűjteni az aláírásokat a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéshez. Annak idején az LMP kezdeményezte, hogy a magyar parlament álljon az ügy mellé. Sikerélményük van?

Óriási sikerélményünk van. Nagyon jó volt látni, hogy ebből az ügyből egy valódi magyar összefogás formálódott. A múlt év tavaszán neves közéleti szereplők, sportolók, politikusok adták a nevüket a kezdeményezéshez, politikai nézeteiktől függetlenül. Az LMP-nek az alapítása óta fontos a határontúli magyarok érdekeiért való kiállás. Nem véletlenül álltunk bele ebbe az ügybe: a gyűjtés 2019 májusában indult, ehhez képest 2020 januárjában nagyon kevés aláírás jött össze. Szükség volt a segítségre, mert nem beszéltek róla a sajtóban, és a kormány sem állt úgy mögé, mint a Minority SafePack esetében. Látva, hogy nagy a baj, 2020 januárban felajánlottam a segítségünket Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének. Velük egyeztetve vittem az Országgyűlés elé a javaslatot, ami végül majdnem teljes konszenzust hozott: egy frakció nem vett részt, de 158 egyhangú szavazattal ment át. Csak ebben a pár hétben annyi figyelmet kapott az ügy a sajtóban, hogy az aláírások száma megduplázódott.

Hogyan tovább? Mi a következő lépés az ügyben?

Az elmúlt időszakban is sok mindent kellett tenni. A Pesty Lászlóék által indított Írdalá.hu-s kampány zseniális volt, nagy segítséget adott főként az anyaországi követelmények teljesítésében. A nemzetközi feltételek teljesítéséhez nekünk is nagy munkát kellett végeznünk: több mint 200 polgármestert, köztük Debrecenét is megkértük arra, hogy az uniós testvérvárosaikkal vegyék fel a kapcsolatot, hogy ők is támogassák a kezdeményezést. 3-4 hullámban küldtük a leveleket, folyamatosan „űztük” a polgármestereket, hogy segítsenek. A hajrában elmentem a Muravidékre, Lendvára, mivel Szlovéniában relatíve kevés aláírás volt. Találkoztam az ottani magyarság képviselőivel, Lendva polgármesterétől is kértem segítséget. Sikerült olyan hálózatokhoz is eljuttatni a kezdeményezést, amelyeknek köszönhetően Szlovénia is átbillent.

Polgár Tóth Tamás

Van jelentősége, hogy hány országban sikerül összegyűjteni a szükséges aláírásszámot, ha ez a kötelező hét országban már sikerült?

Szerintem mindenképpen. A Székely Nemzeti Tanács által indított kezdeményezés a fejlesztéspolitika terén indítványoz jogalkotást. A kezdeményezés arról szól, hogy az úgynevezett nemzeti régiókat ne lehessen diszkriminálni a fejlesztési források kiutalásánál. Itt teljesen világos, hogy van döntési kompetenciája az Európai Bizottságnak. Ez azért fontos, mert a Minority SafePack-et politikai döntést hozva, hibásan erre hivatkozva söpörték le az asztalról. A gyűjtés lezárulása után az lesz a feladatunk, hogy presszionáljuk a Bizottságot: minél előbb indítsanak el egy olyan hatékony jogalkotást, amely által ezek a fejlesztési források valóban eljuthatnak mindenhová. Számunkra, magyarok számára, valamint Európa-szerte körülbelül 50 millió embernek is ez egy nagyon fontos kérdés.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

A polgári kezdeményezésnek van bármi köze a székely autonómia-törekvésekhez?

Természetesen van. Nyilvánvalóan jogosak a székely autonómia-törekvések.

Kulturális vagy területi?

Egyértelműen területi autonómia. Ha Európában megnézzük a jól működő területi autonómiákat, azt látjuk, hogy ennek a biztosítása egy ilyen karakterisztikájú régióban mindig meghozta a gazdasági fejlődést. Azok számára is pozitív volt, akik nem az adott a régióban domináns nemzetiséghez tartoznak. Közös feladatunk, hogy a Kárpát-medence minden országában biztosítsuk a szülőföldön való megmaradást. Ennek az alapja, hogy meglegyenek azok a források, amelyekkel ezek a régiók biztosítani tudják a kiszámíthatóságot, a munkahelyeket, a karriertervezést stb.

Az LMP több szövetségese is szorgalmazza, hogy a kormány valamilyen módon kezdje el feloldani a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzeti korlátozásokat. Önöktől nem találtam ilyen állásfoglalást. Nem értenek egyet a kérdésben?

Azt valljuk, hogy az emberi élet védelme a legfontosabb. Mi nem vagyunk járványügyi szakemberek, politikusként nem vesszük a bátorságot, hogy ezekben a kérdésekben ilyen intézkedéseket indítványozzunk. Ugyanakkor látjuk, hogy nagyon sok aránytalanság és ellentmondás van a jelenlegi korlátozásokban. Ezeket rendezni kell, lehetnek olyan döntések, amelyek a mi megítélésünk szerint nem növelnék a járvány terjedésének veszélyét. A vendéglátó szektorban dolgozók azért követelik teljesen jogosan a nyitást, mert nem kaptak támogatást, elveszítették a megélhetésüket. Az ellenzéki pártoknak és a kormánynak arra kellene törekednie, hogy végre érdemi gazdasági támogatást adjanak azoknak, akik elveszítették a megélhetésüket. Ha ez megtörténne, és nem Mészáros Lőrinc szállodaláncának utalnának ki közel 18 milliárd forintot, akkor az emberek megértenék, hogy szükség van a korlátozásokra. A kormány felelősségét nem lehet eléggé aláhúzni. Október elején Jakab Ferenc pécsi virológus professzor határozottan bírálta a kormányt a hiányos intézkedések miatt. Ezt követően Orbán Balázs államtitkár elment az ATV-be, riogatással vádolta meg a kormány által kinevezett professzort, és azt mondta, hogy a számok stabilizálódtak. Ez mindent elmond a kormány felelősségéről.

A Hősök terén tartott tüntetés szervezőit megbüntette a rendőrség. Hogyan lehet tiltakozni a kormány által generált folyamatok ellen most, járványidőben? Hol van az a pont, amikor azt mondaná, hogy veszélyhelyzet ide vagy oda, ki kell menni az utcára?

Megint csak azt tudom mondani, hogy a legfontosabb az emberi élet védelme, ezért mi nem támogatunk semmilyen akciót, ami tömeges személyes részvétellel jár. A mai világban – főleg az online térben – számtalan egyéb módja van a tiltakozásnak. Most mindenkitől önuralmat kérünk, nem lehet kockáztatni, akkor sem, ha látjuk, hogy a kormány elárulta a magyar embereket, és alkalmatlannak bizonyult a válság kezelésére.

Polgár Tóth Tamás

A politikai munkája kapcsán feltűnő, hogy mennyire sokat foglalkozik Baranya megyével, annak ellenére, hogy országos listáról került be a parlamentbe. Inkább a helyi politikában érzi jól magát? Ha igen, miért nem ön volt 2019-ben Pécsett az LMP polgármesterjelöltje?

Természetesen országos listáról bejutott képviselőként felelősséget vállalok országos ügyekért, és igen aktívan végzem az országgyűlési munkámat. A parlamenti statisztikákból látható, hogy a múlt évben messze a legaktívabb képviselő voltam. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy egy képviselőnek kutyakötelessége a saját lakókörnyezetéért is kiállnia, bármilyen módon is kapott mandátumot. Nagyon sok megkeresést kapok, számítanak rám a baranyai emberek. Azt gondolom, hogy tisztességesen elvégzem az országos ügyekkel kapcsolatos munkámat, ezzel párhuzamosan pedig azt is, amit Hoppál Péter pécsi egyéni képviselő nem végez el. Ő számtalanszor Pécs érdekeivel szemben szavazott, alig-alig szólal fel a város ügyeiben. A polgármester-választáson azért nem indultam, mert 2018-ban kaptam egy négyéves parlamenti mandátumot a magyar emberek bizalmából, ezt pedig tisztességesen végig kell szolgálnom.

Ön volt az LMP férfi társelnöke, amikor a párt történelme legrosszabb választási eredményét érte el. Másfél-két év távlatából hogyan látja, mi okozta az akkori kudarcot, a táboruk összeomlását?

A 2018-as választás után a társelnökök, illetve a frakció három tagja távozott, a belső csatározás óriási sérüléseket okoztak az LMP-nek. Én ekkor szükségesnek éreztem, hogy a magyar politikában megképződjön egy olyan centrum, amely úgy tud egy nagyon világos ellenzéki szerepet betölteni, hogy közben garanciát jelent arra, hogy egy kormányváltás után nem térünk vissza a 2010 előtti időszakhoz. Deklaráltan arra törekedtem, hogy az LMP, a Momentum és a Jobbik közeledjen egymáshoz.

Debrecenben ez 2019-ben megtörtént, aztán az önkormányzati választáson nemcsak a Fidesz, hanem a másik ellenzéki tömörülés is megelőzte ezt a szövetséget.

Én akkor is úgy gondolom, hogy fontos lépés lett volna, ha ez országosan megképződik. Emlékezzünk arra, hogy 2018-ban az LMP 7, a Jobbik 20, az Momentum pedig 3 százalékot kapott, nagyon komoly erőt képviseltek ezek a pártok. Abban a helyzetben ezt a koncepciót azonban még nem lehetett végrehajtani: az LMP és a Jobbik tagsága is idegenkedett a gondolattól. Egészen biztos vagyok abban, hogy ha akkor sikerül ennek az együttműködésnek egy pozitív jövőképet megmutatnia a 2019-es európai parlamenti választáson, akkor az LMP korábbi belső csatározásai ellenére szép eredményt érhettünk volna el. Azóta már eltelt egy kis idő, a Nemzeti Együttműködés Rendszere pedig olyan agresszív, az emberek mindennapjaiba is betolakodó képződménnyé vált, hogy gyakorlatilag összetolta az ellenzéki oldalt, kényszerhelyzetet hozott létre. Annak nagyon örülök, hogy az LMP-ben már nincs a 2018-as választás utáni helyzethez hasonló civakodás.

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!

Egy éve az LMP átnevezte magát „Zöldekké”. Az új nevet azóta sem használják. Mi történt? Megbánták a váltást? Hogy fog szerepelni a párt a szavazólapon?

A névváltoztatásból levezethető, a szavazólapon hogy fog szerepelni az LMP. Nem bántuk meg…

Tehát „Zöldek” lesz a szavazólapra írva?

Nem, az LMP-nek az a neve, hogy „LMP – Magyarország Zöld Pártja”, a jogszabályok értelmében pedig kell egy rövidített névvel is rendelkezni.

Ami rajta van a szavazólapon.

Egy technikai kérdés, hogy pontosan mi szerepeljen a szavazólapon, én úgy gondolom, az a kifejezőbb, hogy LMP – Magyarország Zöld Pártja. Van a pártunknak egy politikai múltja, egy identitása. A névváltoztatás fő indoka az volt, hogy szeretnénk a névhasználattal is sugallni, hogy a zöldpolitika, a fenntarthatóság gondolata képezi a munkánk szilárd alapját.

Hány ellenzéki előválasztás lesz Hajdú-Bihar megyében? Kiket indít az LMP, melyik választókerületekben?

Az LMP ott jelentett be eddig jelölteket, és a többieket is ott fogja, ahol meggyőződésünk, hogy mi tudjuk kiállítani a legesélyesebb, legjobb jelöltet. Hajdú-Bihar megyében is lesz egy bejelentésünk a közeljövőben, mert be tudunk mutatni egy jelöltet az itt élőknek, akiről úgy gondoljuk, a legesélyesebb lenne arra, hogy felvegye a versenyt a Fidesz indulójával, és becsülettel, tisztességgel képviselje a választókerületet.

Mikor lehet az első előválasztás?

Figyelemmel kell lennünk a járványügyi helyzet alakulására. Ennek függvényében lehet felelősséggel kimondani, hogy mikor kezdődnek az előválasztások. Jelenleg az a legfontosabb, hogy mielőbb leküzdjük a járványt, mindent az emberek egészségének védelme alá kell rendelnünk.

Nem gondolkodnak teljesen online előválasztásban?

Azt gondolom, hogy ez nem lenne jó megoldás.

Miért nem?

Van egy mozgósító ereje annak, ha az emberek személyesen is részt tudnak venni az előválasztáson, sokan pedig nem bíznak az online módszerekben, vagy nincs elérésük a technológiához, viszont szeretnék kifejezni a véleményüket.

Hogy áll a hat párt közös programalkotása? Milyen intenzitású a munka?

A kormányváltásnak az is egy fontos eleme, hogy olyan programot tegyünk le az asztalra, ami valódi megoldásokat kínál a jelenlegi problémákra, és megvalósítható. Én képviselem az LMP-t a programírásban. Annak ellenére, hogy egymástól nagyon eltérő múltú és ideológiájú pártok ültek le egy asztalhoz programot írni, számomra meglepően pozitív a folyamat. A nemrég közzétett értéknyilatkozatban az én javaslatomra – és ezzel a Jobbik erősen egyetértett – mindegyik ellenzéki párt elfogadta, hogy a bevándorlásnak nemzeti hatáskörben kell maradnia. Szintén szorgalmaztuk, hogy kerüljön be az aktív nemzetpolitika fontosságának elismerése. Gyurcsány Ferenc decemberben, az ATV-n beszélt arról, hogy mindenkinek kellett a másik irányába tenni lépéseket, és számukra ez volt a legjelentősebb. Látható, hogy a DK holdudvarában ez okozott némi felhördülést, voltak üzenetváltások…

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! 1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!

Csak a DK holdudvarában?

Én ezt láttam, de lehet, hogy más pártoknál is. Ezen a téren a DK mindig következetesen más álláspontot képviselt, mint az LMP és a Jobbik. Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy két ilyen világos állásfoglalást be tudtunk vinni a közös nyilatkozatba. Úgy érzem, hogy a tavasz elejére már kell lenni egy olyan ellenzéki programnak, amit társadalmi vitára lehet bocsátani. Ugyanakkor világos, hogy habár lesz egy program, amely mentén el lehet kezdeni a kormányzati munkát, de nyilvánvalóan vannak olyan területek, ahol lesznek előremutató, demokratikus viták közöttünk. Ezeket ki kell tenni az asztalra: itt több, egymástól ideológiailag távol elhelyezkedő párt fogott össze, hogy érdemi változást lehessen elérni, a választás után pedig lesznek olyan vitás kérdések, amelyekben a pártok a véleményüket a szerint fogják tudni érvényre juttatni, amekkora erőt képviselnek a következő Országgyűlésben.

Zöld ügyekben vannak jelentős eltérések a pártok elképzelései között? Ha megnyerik a választást, a következő kormány atomerőműpárti vagy atomellenes lesz?

Az atomenergia felhasználásának megítélésében vannak kibékíthetetlen ellentétek az ellenzéki pártok között, Paks 2 ügyében ugyanakkor nincsenek: a projekt hibáit, előkészítetlenségét, megvalósíthatatlanságát, az óriási korrupciós kockázatot tekintve teljes a konszenzus közöttünk. A zöld célok tekintetében is konszenzus van, rengeteg forrást kell biztosítanunk azért, hogy el tudjunk mozdulni az energiahatékonyság és a fenntarthatóság irányába.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

A választásig gondolkodnak esetleg egy „árnyékkormány” létrehozásában?

Pártálláspontot nem tudok mondani, a személyes véleményem az, hogy ez egy jó ötlet.

Ha lenne ilyen, az LMP-hez kerülne a zöld tárca?

Az együttműködésben senki nem kérdőjelezi meg, hogy a leendő kormányban a fenntarthatóság elveinek az érvényesítésében a főszerepet az LMP-nek kell kapnia.

Ezt a Párbeszéddel is megbeszélték?

Igen, mindenki elismeri, hogy az LMP ennek a gondolatnak a leghitelesebb képviselője, és a legalkalmasabb arra, hogy ezt a nagyon fontos feladatot megvalósítsa. Nem csak a környezetvédelemről kell beszélni, nem egy tárcának kell majd helyrehoznia azt, amit a többi elront, hanem a fenntarthatóságnak a teljes kormányzati gondolkodásban érvényesülnie kell.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Facebook
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.