A SZÓLÁS JOGÁN

„Én nem fogom be pörös számat…”

Nem, ezt már tényleg nem lehet szó nélkül tűrni. És még mindig van lejjebb.
Facebook

„Mert vétkesek közt cinkos, aki néma.”

Nagyjából egy éve kínlódunk ebben a járványmizériában. Az eltelt egy év alatt felpörögtek az események.

Nos, amikor azt követően, hogy vezetőink hónapokig páholyból – tétlenül – nézték a kínai eseményeket (ez lett volna a haladék, a felkészülési idő), megtörtént az, ami leginkább háború idején: rendeleti kormányzásra tért át OV. Teljhatalmat kapott. Eredetileg a járványhelyzettel kapcsolatos intézkedések gördülékenyebbé tételéhez. Ő aztán élt is vele. Akarom mondani, visszaélt. Csúnyán.

Legfontosabb járványügyi intézkedésként az éj leple alatt egy kicsinyég megplasztikázták a választási törvényt. Mintha korábban több alkalommal nem karcsúsították volna. A gengszterváltáskorihoz képest már rá sem lehetett ismerni amúgy sem, de minden „szépészeti” beavatkozásnál úgy alakították, hogy a Fidesznek kedvezzen. De most, hogy szorul a zabszem, még kellett egy kicsit cizellálni rajta.

Facebook

Bezárattak, amit csak lehet, s emberek – ezáltal egész családok – kezdték tömegesen elveszteni munkájukat, megélhetésüket. Ebben a helyzetben mi más is lehetett a korlátlan hatalom legújabb húzása? Az államtitkárok millión felüli fizetését 457 ezer forinttal EMELTÉK. Akkor a KSH szerint az átlagbér 375 200 forint volt. Érzik, ugye? Átlagbért sem keres rengeteg ember, de ez még annál is jóval több. Emelésnek. Mert senkit nem hagynak az út szélén. Mert keresztény lelkületű kormány. Aha.

Felállítottak egy Operett Törzset, amelyik napi szintű tajtékoztatójával szórakoztatta a nagyérdeműt. Gondosan megszűrt vagy épp az előregyártott válaszokhoz megírt kérdésekre válaszoltak, de egy klasszikus értelemben vett sajtótájékoztatót nem mertek bevállalni. Az elhangzott információk pedig leginkább a nesze, semmi, fogd meg jól kategóriába tartoztak. Olykor egymásnak ellentmondó intézkedéseket hoztak, és látszólag az sem zavarta őket, hogy vannak gondolkodásra képes emberek is. Müller Cecília jól hozta a rá osztott szerepet (Nyunyónéni), de az is lehet, hogy csak ékes példája annak, hogy van az a pénz, amiért korpásodik az ember haja.

Facebook

Retkes körmű Kásler – aki azóta a Mátyás-puzzle-t rakosgatja jó fizetésért (másra, mondjuk, nem is nagyon alkalmas, max levélnehezéknek vagy billegő asztalláb alá) – kiüríttette a kórházakat. Majd, amikor kiderült, hogy nem csak a Covid létezik, mint betegség, és emberek ellátatlanságban is meghalhatnak, egyetlen mozdulattal letagadta az egészet. Az internet azonban nem felejt.

Természetesen tudjuk, hogy az élet nem állhat meg, ezért amíg a nem életmentő műtéteket bizonytalan időre elhalasztották, a nélkülözhető beruházásokat nagy erővel nyomták előre. Mert az kell. Akkor is, ha meglennénk nélküle, akkor is, ha ezer más helye lenne annak a pénznek. Mert csak, mert a teljhatalommal ezt is megtehetik. Ilyen például a Palkovics-féle MotoGP sok-sok milliárdért. Ez csak az, amibe a létrehozása kerül. A fenntartása szintén egy rahedli pénz.

Közben persze mást se hallottunk, mint azt, hogy mi kezeljük legjobban a helyzetet, minden a legnagyobb rendben, urai a helyzetnek. A rosszul megválasztott bolti idősávval azért sok ember életét megkeserítették.

Facebook

Az egészségügyben gyéren akadt megfelelő védőfelszerelés. A kormány által felvásárolt maszkok hamarabb kerültek külföldre, mint a magyar emberekhez. A külföldről hazatérőket karantén várta, ha nem akartak saját pénzen tesztet csináltatni. A magyar adófizetők adóforintjaiból és tb-járulékaiból (ergo közpénzen) megvásárolt teszteket kellett volna újból megfizetniük az embereknek. Hogy is van ez? Persze, a diplomataútlevéllel hazahozott focistára nem vonatkozott a karanténszabály.

Az iskolák online oktatásra álltak át. Ez aztán ismét rávilágított az anyagi különbözőségekre. És még, ha akadt is mindenhol használható számítógép, megbízható internet, arra azért nem voltak felkészülve a családok, hogy minden gyerek előtt legyen egy saját computer, pedagógusszülő(k) esetén plusz 1 vagy kettő.

Facebook

Jött a nyár, és mivel elég tűrhetően megúsztuk a tavaszt (arról persze nincs statisztika, hányan lettek depressziósok, netán öngyilkosok, mennyivel nőtt az alkoholisták száma, hányan haltak meg elmaradt kezelések, elhalasztott műtétek miatt), elengedték a gyeplőt, hadd szóljon. Ment a tobzódás, a tömegrendezvények, mentek az emberek külföldre, a Balatonra, nyaralni, mindegy, csak el otthonról. Az országokat a közlekedési jelzőlámpa színeivel illették, és Horvátországot még akkor is zöldnek hazudták, amikor már mindenki tudta, hogy olyan piros, mint a pávián segge. Hogy miért? Talán, mert ahhoz fűződött érdekük. Meg a külügyérünk is ott luxusjachtozott éppen kéz kezet mos alapon. És mindezt követte a tavaszinál erősebb hulláma a járványnak, sokkal több megbetegedéssel és halálos áldozattal.

Ment a segélyezés is. Mert ugye, sok embernek nem volt bevételi forrása. Na, ne átlagemberekre gondoljunk, azokért nem aggódtak különösebben. Az elmaradó koncertek miatt támogattak például zenészeket. Nem mindenkit, persze. Voltak kivételezettek. Természetesen az csak a véletlen játéka lehetett, hogy ők a Fideszhez állnak közel. Szikora, mondjuk, olyannyira túltolta a biciklit, hogy az már hányinger. És persze, kiket kellett még segélyezni? Hát, a focistákat. A kispadon üldögélve is milliókat kereső falábú lokistákat többek között, akik mindent elkövettek, hogy „remek” játékukkal osztályt lépjenek. Lefelé. Én a magam részéről azt gondolom, hogy ha ezek a többmilliós fizetésükből nem tudtak nehezebb időkre félretenni valamennyit, akkor haljanak éhen. Vagy tegyék pénzzé a luxusautót vagy az aranyórát.

Facebook

A nemzeti pedofilunk pere is lezajlott a nyár folyamán. Meg is kapta méltó büntetését: egy év felfüggesztett börtönbüntetés és 540 ezer forint pénzbírság. Volt időközi választásunk is, ahol a nemzeti zászlót sem ismerő, testvérével egy videóban a választókat blamáló dumát toló fideszes Zsófika a krumplit nevezte ki fizetőeszköznek a szavazatvásárlásban. Majd, amikor Jakab Péter erre válaszul egy zsák krumplit vitt a vezérnek a Parlamentbe, a köteles házmester 4,4 milliós büntetést rótt ki rá. Mivan??? Bűncselekményért szinte semmi, egy – jogos – fricskáért 4,4 millió? Hát, kapjatok már a fejetekhez!!

Jutott persze közpénz külföldre is. Mert ennek a kormánynak önmagukon kívül mindenki előbbvaló, mint az anyaországi magyarok. Jutott az exeknek is. A járvány ellenére is megtarthatták Rogán Cecília fitneszrendezvényét, jókora állami támogatással, persze. Természetesen a szaros pelenkát dobáló Orbán-lány barátnőjének lenni sem hátrány. Az említett barinő, Bata-Jakab Zsófia, aki havi kétmillió forintért vezeti a Magyar Divat & Design Ügynökséget, dönthetett 10 milliárdnyi divatsegély sorsáról. Mert a divatipar hamar megérezte a járványt. Mekkora szerencse, hogy a többi ágazatnak meg se kottyant. Szóval kapott itt fű-fa-virág, akinek amúgy sem feltétlenül kenyérre kellett.

Facebook

Annál mi sem természetesebb, hogy az Orbán-klán a maga egyre gyorsabb tempójában tovább gazdagodott. Az Uniótól lehívott pénzeknek a seggére vertek pillanatok alatt, abból a jó nép aligha látott valamit is. De mindezt, természetesen, szigorúan a járvány elleni védekezés jegyében.

Ősszel aztán kellő késéssel, az utolsó utáni órában észbe kaptak, de addigra már elszabadult a pokol. Felelősségvállalás? Ugyanmár! Ahhoz nekik még egyszer meg kéne születniük. Hogyne! Mindig találtak egy bűnbakot az aktuális baklövéseikhez, mulasztásaikhoz. Mindig valaki más volt a hibás. Ment a hencegés a lélegeztetőgépek számáról is. Az már más kérdés, hogy ha nincs, aki a lélegeztetőgépet kezelje, az onnantól annyit se ér, mint a szegfű a gomblyukban. Márpedig orvosból nincs elég. Ahogy ápolószemélyzetből sem. De, hogy, hogy nem, erről sem a kormány tehet. Valahogy történelmileg úgy alakult, hogy sokan elhagyták az országot a normális fizetésekért, a méltóbb megélhetésért. Mert azért a fránya hivatástudatért egy zsemlét sem adnak a boltban. Na, de kaptak is Novák Katalintól, még a szüleik is: jó alaposan lehazaárulózta őket. Mégsem cserélt velük fizetést, hogy itthon maradjanak.

Volt pár pengeváltás Brüsszellel is. Itthon természetesen a kinti virtuális sallert is győzelemként könyvelték el az udvari költők. Közben pedig nem győzték sulykolni, hogy az a piszok brüsszeli bagázs bántja a magyarokat. Nem, nem bántotta. Ezt el is mondták egyenként is, a magyarokkal nincs bajuk, a kormánnyal van. De a hülyének nézés megvolt. Egy próbát megért, biztos sokaknál sikeres volt.

Facebook

Volt egy inzultációs levél is álkérdésekkel egy rakás pénzért. Nem, nem, az fel sem merült, hogy azt a pénzt fordíthatták volna a járvány miatt jövedelem nélkül maradt emberek átmeneti megsegítésére. Hogyisne! Abból nekik mi hasznuk? De már indítják az újat olyan ostoba kérdésekkel, hogy a fal adja a másikat. Mondanám, ha ennyire nem tudják, mit gondolnak az emberek, akkor húzzanak álruhát és elegyedjenek a néppel. Áá, itt csak golyóálló cuccban egy kisebb hadsereggel mernek kimenni az utcára. Ez nem a hanyatló nyugat, ahol villamoson is mer utazni egy vezető politikus. Vagy biciklin is „fickó”. Lehet, hogy aki nem árt a népének, annak nincs is miért rettegnie tőle?

A köteles házmester hivatala 136 millióért vett méregdrága szőnyegeket a válsághelyzet kellős közepén. Természetesen közpénzből. Mondom, mindezt akkor, amikor mások épp utolsó fillérjeiket élték fel, úgy, hogy következő hónapban nem érkezett utánpótlás.

Pedig a luxusjachtos-helikopteres külügyér a Fidesz kommunikációs igazgatójaként és szóvivőjeként fellépett a „luxuskormányzás” ellen, „plebejus kormányzást” ígért a Fidesz nevében. Na, ez aztán nem luxuskormányzás, áá, dehogyis. Ez maga a szerény visszafogottság. Jézus és Teréz anya csak ugatta a témát.

Facebook

Közben zajlott a második hullám, az orvosok, ápolók, asszisztensek közül is egyre többen betegedtek meg. Az egyéni gondokon kívül ez súlyos emberhiányt is okozott a kórházakban, komplett osztályokat, olykor egész kórházakat kellett bezárni. De, ugye, focistákkal meg a 133 bátor emberrel hiába is akarták volna pótolni a kieső személyzetet, ez pont az a terület, ahol nem lehet mímelni a szakértelmet, a valós teljesítményt. Különös, hogy a javadalmazásukban ez nem tükröződik. Vagy épp fordítottan arányos.

És akkor ismét jöttek a szigorítások. A már kivéreztetett vendéglátás, turizmus, színházak, múzeumok és még ki tudja, hány terület ismét tiltás alatt. Van viszont egy hely, ahol egészen biztosan nem terjed az a fránya vírus. A kaszinókban. Azok változatlanul nyitva vannak. Tudjuk, miért.

A mindenhez IS értő Orbán-fiúcska időközben a mi keservesen megkeresett pénzünkön egy katonai elitakadémián művelte magát. Különös, hogy még a nyavalyás nyereményjátékokon is kitétel, hogy abban az annál a cégnél dolgozók és családtagjaik nem vehetnek részt.

Facebook

A magát kereszténynek hazudó kormány a pedofil Kaleta után elveszített még egy embert. Most épp egy EP-képviselőről derültek ki dolgok. Bizonyára sose tudtuk volna meg, ha nem a belga rendőrség csap le rá, amint egy drogos kanmuriból próbál az ereszcsatornán át menekülni meglehetősen hiányos öltözetben vagy vetkőzetben. Ahol még egyéb járványügyi korlátozást is megsértettek. Az, hogy megtudtuk róla, hogy meleg, önmagában nem lenne gond. A gond az, hogy miközben élvezte egy elfogadó, toleráns ország védelmét, ő fogalmazott meg az itthoni sorstársait sújtó aljas törvénytervezetet. Keresztény, aha. Álszent mocsok. Akárcsak a párttársai, akik nyilván tudták a titkait.

Miközben azt tolták a képünkbe újfent, hogy a vírus konkrétan vigyázzban áll előttük, maradt az egyszemélyi vezetés, az összes szigorítás, a mostanra ipari méretűvé vált lopás. Menteni kell, ami még menthető. Menekíteni a pénzt. Mindegy, csak ne az istenadta népé legyen.

Közben Petőfi és az a bizonyos szürke szamár csak ipari tanuló lehetne a köztársasági elnök mellett, úgy eltűnt. Majd újévre előbújt rejtekhelyéről, hogy előadja a szokásos semmitmondó hablatyot. Egy köztársasági elnök az egész ország embere. Mi a fenét csinált egész évben? Féltette a tyúkszaros életét? Azért is jár fizetés?

Hasonlóképpen felszívódott Rácz Zsófika. Amikor még látható volt, akkor sem állt ám szóba akárkivel, de pótmamája, aki őt erre a pozícióra odavitte (még törvényt is módosítottak a kedvéért, mert nyilván nem találtak diplomást annyi pénzért arra a felelősségteljes munkára), megmagyarázta: „Amikor kellett, Rácz Zsófia mindig rendelkezésére állt annak, akivel értelmesen lehetett beszélni, színjátékban azonban nem vállal statisztaszerepet.” Hagyjuk már! Ti magatok vagytok egy színjáték. Egy közszereplő ne válogassa már meg, kivel hajlandó kommunikálni! Ráadásul azt nyilatkozta mostanában, hogy nem is kell diploma a munkájához. Egy helyettes államtitkárnak. Akkor mi a francnyavalyát csinál a fizetéséért? Vagy azt is az érettségijéhez mérték?? Aligha. Haszontalan egy jószág, annyi szent.

Ha a járványhelyzetben való megnövekedett terhelés, a rájuk nehezedő nyomás, olykor a saját megbetegedésük nem lett volna elég, akkor az egészségügyben az orvosokra, ápolókra, asszisztensekre kellett még egy lapáttal lökni a szolgálati jogviszonnyal. Amit odafent szerződésnek mondanak, az egy diktátum. Nagyvonalúan adtak rá nekik pár napot, hogy tájékozódjanak, átgondolják és felelősen döntsenek. Ha a konkrét számok ismeretében nem értenek vele egyet, már nincs idő a határidőn belül kijavítani. És megint életbe lépett az oszd meg és uralkodj elve. Miközben az orvosok kaptak egy jelentősebb (de csak a korábbi szégyenteljes bérükhöz képest) emelést, az ápolók bérét most úgy hagyták. Azzal tisztában kéne lenni, hogy az orvosok nyugaton a felső középosztályba tartoznak. Anyagi és erkölcsi megbecsülésüket tekintve egyaránt. Itt még mindig nem érik el nagyon sok semmihez sem értő nyikhaj jövedelmét. Egyszóval, ezt a fizetésrendezést minden körítés nélkül már rég meg kellett volna ejteni.

Facebook

És miközben szuperül legyőzte(?) a második hullámot a kormány, máris benne vagyunk a harmadikban. Ami durvább lesz az eddigieknél. De OV már tudni véli, hogy két hétbe még beletelik. Bár, amikor olyanok, mint Kósa is járványügyi szakértővé avanzsálnak, én már nem csodálkozom semmin.

Persze, azért, akik elvesztették a munkájukat, megélhetésüket, azok már rég nagyon rossz helyzetben vannak, de ez továbbra sem érdekel odafent senkit.

Elmúlt az év eleje, valamicskét emelkedett a közmunkások bére, a minimálbér is, ezért aztán óramű pontossággal emelkedik a képviselők pénze is. Mint írják, ehhez nem kell külön döntés, ez automatikusan követi amazokat. De, hogy az ég hova tegye őket, meg lehet szakítani ezt a körforgást. Tisztán-pusztán jóérzésből lehetne azt mondani, kösz, lemondunk róla, hiszen a meglévőből is meg tudunk élni.

Mivel tanultam biológiát, tudom, hogy nekik is csak egy gyomruk van. Még, ha feneketlen is, a két kiló bélszín után már nem sok minden fér bele. És ha minden nap bélszínt vagy lazacot kell enni, azt is csak meg lehet unni. A többszáz négyzetméteres, libériás inasos palotákban sem tudnak egyszerre csak egyetlen helyiségben tartózkodni. Elmenni úgy fognak, ahogy jöttek.

Akkor mivégre ez a gusztustalan, mérhetetlenül mohó harácsolás??? Mikor lesz már elég???? És hogy képes jóízűen lemenni a falat a torkukon, tudva, hogy míg ők már azt sem tudják jódolgukban, mire költsenek, addig százezrek – köztük gyerekek is szép számmal – nélkülöznek, sőt éheznek?

Kosztonyák Katalin írásai itt olvashatók: A SZÓLÁS JOGÁN.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!

Facebook
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.