Aktuálpolitika és történelmi csúsztatások is elhangzottak Papp László debreceni polgármester ünnepi beszédében

Szerinte 1848-49-ben árulónak tekintették, és a történelem szemétdombjára került, aki nem támogatta a szabadságharcot. Pedig egyikükről éppen a Fidesz nevezett el fejlesztési tervet. A politikus úgy véli, ma pártérdektől vezérelt vakcinaszakértők ássák alá a nemzeti egységet.
Papp László
Facebook

A járványhelyzet miatt idén nem élőben, hanem a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetben mondott beszédet március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere. A felvétel a Református Kollégium Oratórium termében készült, ahol 1849-ben az Országgyűlés alsótáblája ülésezett azokban a hónapokban, amikor Debrecen volt az ország ideiglenes fővárosa. Papp László ezt a szabadságharc legnehezebb, de egyben legsikeresebb időszakának nevezte. „E terem levegőjét szívta magába Kossuth Lajos, és minden bizonnyal e hely falai között erőt is merített a debreceni kálvinizmus bátorságából, erejéből és a hit megóvásáért folytatott küzdelem miatti rendíthetetlenségéből” – fogalmazott a politikus, aki szerint a „cívis tradíció” arra kötelezte Debrecen polgárait, hogy egységben álljanak a forradalom és a szabadságharc ügye mellé.

A polgármester arról is beszélt: az akkori iparosok, kereskedők és földbirtokosok szorosan együttműködtek a Református Kollégium tanári karával és diákságával, egységesen álltak a szabadságharc mellé. Papp elmondása szerint Debrecenben mindig összhang volt a diákság és a cívisek között.

A politikus a beszédében feltette a kérdést, voltak-e olyanok, akik nem álltak a szabadságharc mellé, majd meg is válaszolta: „Minden bizonnyal, de a történelem a kishitű, örökké kételkedő, a felelősségteljes cselekvés helyett kifogásokat, avagy tiszta ügyekben is csak a rosszat kereső embereket nem őrizte meg az utókornak, ők a történelem szemétdombján végezték” – fogalmazott. Pappnak ez a mondata egyértelműen hamis állítás, hiszen számos olyan magyar történelmi személyiséget ismerünk, akik ellenezték a Habsburgok ellen folytatott szabadságharcot. Közéjük tartozott Széchenyi István és Eötvös József, a reformkor nagyhatású politikusai is.

Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum volt igazgatója 2015-ben, az Indexnek adott nyilatkozatában kifejtette: ezeket a személyeket nem bélyegezték meg, nem tekintették őket árulónak. „Ők nem úgy gondolkoztak, mint a bolsevikok, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van; hogy a hazafiságot csak egyféleképpen lehet megélni” – magyarázta a történész.

Papp László ezen a ponton szőtt bele mondandójába aktuálpolitikai elemeket: szerinte ma, amikor a koronavírus miatt megint egységre lenne szükség, vannak olyanok, akik legfontosabb feladatuknak a közbizalom lerombolását tartják. „Pártérdektől vezérelt vakcinaszakértők, önjelölt, hozzá nem értő, magát minden alap nélkül egészségügyi szakpolitikusnak tartó emberek játszanak honfitársaink életével” – mondta Papp, majd arról beszélt, hogy ez a szabadságharc idején még árulásnak minősült. Csorba László fent idézett szavaiból kiderül: ez az állítás sem fedi a valóságot.

A polgármester a beszéde végén megemlítette, hogy a szabadságharc leverése után a debreceni kollégium az eleinte titkos, illegális, majd 1867-től nyilvános megemlékezések egyik központjává vált.
Papp ezt követően párhuzamot vont a bécsi udvar által évtizedekig tiltott emlékezés és a mostani, járvány miatti bezárkózás között, majd arra kérte a debrecenieket: fogjanak össze és higgyenek abban, hogy együtt le fogjuk győzni a koronavírust.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.