MÁSIK FŐVÁROS

Halat, vadat, de leginkább jó falat...

Lehet, Semjén Zsolt szerint akként is eggyé válhatunk a természettel, ha eltüntetjük az utunkból.
Kovács
Facebook

„50-70 milliárdot locsolni erre a rendezvényre két kormányzati idióta kedvéért még fidesz-kádéenpés szinten is kib@...tt erős dolog. De annyira, hogy ehhez képest (ismétlem: ehhez képest) a 19 milliárdos nyíregyházi stadionnak kifejezetten sok értelme van.”

A fenti kissé szaftosra sikeredett, de talán nem alap nélküli komment nyomán kíváncsi lettem a kiváltó okára. Nos, az „Egy a Természettel” – Vadászati és Természeti Világkiállítás, Budapest, 2021. szeptember 25.-október 14. című rendezvény beharangozó videóját jó tíz napja tették ki a népszerű videómegosztó oldalra. Ám a jelek szerint nemigen rengette meg az internet világát. Például március 14-ig kevesebben, mint háromszázan vették maguknak a fáradságot, hogy „beintsenek” a reklámnak. Ebből orbitális tömeg, egészen pontosan 21 nézője lájkolta, míg 255-en a rómaiak óta egyértelmű, lefelé mutató hüvelykujjal fejezték ki véleményüket a látottakról.

Magam is azt mondanám, hogy ezért a zavaros, ráadásul kontraproduktív képi agyatlanságért azoknak kellene büntetést fizetniük, akik kigondolták, megrendelték, elkészítették. Ám félek, hogy nem így történt. Az egyik hozzászóló szerint: „Egy milliárdokból szervezett értelmetlen rendezvénynek miért lenne értelmes és professzionális reklámfilmje. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg sejtjük, hogy azok a milliárdok hová is vándorolnak valójában...” Azonban az ízlések különbözőek, nem vitathatók. A kormánymédia például bizonyára megtalálja azokat, akik glóriás dicséretekkel illetik ezt a kategóriájában tényleg kivételes alkotást. Nem is akarom elvenni mindennapi betevőjüket, ezért inkább idézek egy echte szakmai, értsd vadászati megközelítést: „A valóság ezzel szemben: ’semjén zsolti (így, kisbetűvel) a helikopterből lepuffantja a jávorszarvast’." Avagy: „Az állatok legyilkolásában mi a természettel való eggyé válás?”
Facebook

Hogy el ne felejtsem, nemzeti fővadászunk másik szokásos műfajában a múlt héten ismét brillírozott. Az immár közös tragédiánkká váló járványveszteségek árnyékában néhány napja ugyanis benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, amely maradék önkormányzati jogaitól is megfosztja a magyarországi önkormányzatokat. Imigyen szól: „Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a Kormány rendeletben meghatározhatja az érintett építési övezet és építési telek vonatkozásában a településrendezési és építési követelményeket. A törvényjavaslat lehetővé tenné a kormány számára, hogy az önkormányzat akaratával szembe menve átminősítsen területeket, akár zöldterületeken is beruházásokat valósíthasson meg, valamint megvonná azt a jogot az önkormányzatoktól, hogy saját területükön meghatározzák a rendezési tervet, és ezen belül az építési szabályokat. Semjén javaslata szerint a kormány akár el is törölheti az érvényes önkormányzati rendeleteket.” (24.hu)

S miért említjük az aktust a világkiállítás kapcsán? Gyaníthatóan onnan jutott eszünkbe, hogy a törvény egy tollvonással megfoszthatja a településeket attól, hogy természeti értékeit megvédjék, ha mondjuk egy fontos ember a zölderdő mélyén vagy a Balaton közvetlen partján akar magának palotát vagy üdülőt építeni. Lehet, Semjén szerint akként is eggyé válhatunk a természettel, ha azt tüntetjük el az utunkból.

Szóval megint született egy törvényjavaslat, amelyből nyilván hamarosan törvény szavaztatik rögvest, amikor a bátor kormánypárti képviselők erre kapnak utasítást. Miközben a kormányfő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról is beszélt, hogy valószínűleg a járványidőszak legnehezebb hete lesz a következő. Csak azért nem vagyunk bajban, mert novemberben „megszólalt a fejünkben a csengő”, és megkezdtük a tárgyalásokat más vakcinákról is - tette hozzá, jelezve, hogy ezért a magyar és időnként a nemzetközi baloldal is kritizálja Magyarországot, holott inkább elismerést kellene kifejezni azon külügyi és járványügyi szakemberek iránt, akik megérezték a bajt és kellő időben döntöttek.

Facebook

Kár, hogy arról elfelejtettek nála csengetni, hogy az addig saját kísérleti laborunkként emlegetett Ausztriát hirtelen „dobta”, s a több hónapokig hangoztatott elvet, vagyis az osztrák intézkedések itthoni követését, minden indok nélkül elhagyta. „Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, ami történik körülöttünk. Különösen Ausztria fontos számunkra, amely a mi laboratóriumunk” jelentette ki Orbán Viktor még november elején. A kormányfő ezzel arra utalt, hogy nyugati szomszédunkat hasonlóan érintheti a koronavírus-járvány, mint minket, ezért az ottani tapasztalatokat is felhasználhatjuk majd a válságkezelésben.

Aligha véletlen, hogy november 11-én a magyar kormány nagyrészt azokat a korlátozásokat vezette be, amiket Ausztria november elején már meglépett. A november közepi további, ideiglenes osztrák szigorításokat azonban nem követte – egészen tegnapig.

A kormányfő céloz, bár halványan, egy nagyon nem kívánatos lehetőségre: „a jövő nagy kérdése, hogy az eddig kifejlesztett oltások a később megszülető mutánsokkal szemben is védenek-e majd. Ha a válasz igen, akkor hamar tudunk nyitni, ha nem, akkor teljesen új helyzetben találjuk magunkat”.

Facebook
S kételyeiben benne van, hogy a tervbe vett vadászati világkiállítás idejére sem lesz olyan helyzetben ország, hogy ilyen tömegrendezvényt lehessen tartani. Legalábbis annak reális veszélye nélkül, hogy belobbantsa a ki tudja hányadik hullámot. Több ország, amelyekből korábban látogatók tömegeit vártuk, máris tételesen jelezte, hogy az év végéig nem fogják elérni azt az átoltottsági fokot, hogy bármiféle turizmust javasolnának, illetve engedélyeznének polgáraiknak. Talán ezért jelentették ki korábban illetékeseink közül néhányan, hogy nem lesz olyan nagy baj, ha a világkiállítás látogatói főként itthon élő magyar állampolgárok lesznek. Sőt azt is megoldják, ha ők sem tudják a helyszínen megtekinteni, elhozzák otthonainkba a látnivalókat. „A kitűzött időpontban tehát mindenképpen meglesz tartva a kiállítás, csak a korlátozások mértéke a kérdéses. A rendezvényt digitálisan is készülünk megjeleníteni, hogy azok is követhessék az eseményeket, láthassák a kiállítást, akik nem tudják, vagy a járvány miatt nem merik személyesen felkeresni.” (A Mi Erdőnk 2020/6)
debreciner.hu

Ilyen helyzetben, amikor a potenciális helyszíni látogatók száma meglehetősen kérdéses, de még normális körülmények között is (67 milliárdba kerül eddig, a gazdaságvédelmi alapból) felmerül, hogy vajon érdemes-e néhány napért ilyen temérdek közpénzt elkölteni. Ráadásul egy olyan országban, amelyben bár a kiállítás szlogenje ”Egy a Természettel”, a mindennapi életben, a „természetvédelmi” ténykedéseink fényében ez nem több, mint puszta hazugság. Gondoljunk, hogy ne menjünk messzire, arra a folyamatos és szándékkal elkövetett fát, termőföldet, természeti környezetet pusztító gyalázatra, amelyet Debrecenben és a megyében folytatnak bármilyen huszadrangú, felesleges, akár magánépítkezés kedvéért.

Emlékszem a méretében, tálalásában ugyancsak szerény 1971-es kiállításra, még tetszett is. S arra úgyszintén, hogy az ország akkori első embere nemcsak a focit meg a sakkot szerette, hanem szenvedélyes vadász volt. (Úgy emlékszem, hogy a gúthi erdőben ugyancsak gyakorta megfordult. Nem rá emlékszem, hanem a hírre.) Akkor persze nem tudhattuk meg, hogy az egykori kiállítás megrendezésében mennyire számított a szava. Most, bár gyenge vigasz, lehet sejtésünk arról, hogy kinek vagy kiknek a magánhobbiját szolgálja az idei. A bevallott költségeit szintén ismerjük. Akárhogy, az utóbbi tíz évben épített, egy-két kivételével aktuálisan indokolatlanul, s örök időkre közpénznyelő automataként funkcionáló (fenntartási, üzemeltetési költségek) stadionok mellett ezt a békát is lenyomják a torkunkon.

Facebook

A legfájdalmasabb azonban a projekttel kapcsolatban mégiscsak az lesz, ha a most távolinak tűnő időpontban még mindig „zárva” kell tartani az országot. Talán most még túlzott pesszimizmusnak hathat, de annyi korábbi, a járvány itthoni végét prognosztizáló időpontban kellett már csalódnunk. Hisz alig néhány hete még a nyitás menetéről fantáziálgattak felelős politikusaink, s lám, mi lett röpke pár hét alatt az ábrándokból... Ezért sem ártana a világkiállításra megírni a vészhelyzeti forgatókönyvet. S amennyiben még lehet, minél kevesebbet költeni a további előkészületekre. A világ meg fogja érteni, ha az elképzeltnél jóval szerényebb lesz. Sőt azt is, ha a magyar rendezők előrelátóan egy bombabiztos, garantáltan járványmentes időpontig elhalasztják a megrendezését. Ha már abban nem reménykedhetünk, hogy a tűzközeli „vadászok” ezután nem fognak tízmilliárdokat kapni az ország költségvetéséből magánhóbortjuk kiélésére...

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.