Kósa Lajos: Magyarországnak úgy kell viselkednie, mint a kisegérnek az elefántok között

Ismét nagyot ment a debreceni önkormányzati médiában a Fidesz országgyűlési képviselője: szerinte az ellenzéki önkormányzatok által létrehozott oltópontok káoszt okoznak, a vendéglátóiparral kapcsolatban óvatosan kell bánni, Debrecen és Nyíregyháza között pedig azért nincs még autópályaösszeköttetés, mert az MSZP inkább Archeoparkot épített. A politikus többször is valótlanságokat állított a 26 perces interjú folyamán.

Komoly, országos visszhangot váltott ki az a január 28-i cikkünk, amelyben szemléztük Kósa Lajos országgyűlési képviselőnek, az Operatív Törzs tagjának szereplését a debreceni önkormányzati médiában. A politikust akkor a Debrecenben megépítendő oltóanyaggyárral kapcsolatban hívták be a DTV stúdiójába, az interjú azonban elsősorban Kósa egyéb témákban kifejtett gondolatmenetei miatt maradt emlékezetes.

Debrecen korábbi polgármestere március 18-án ismét a Köz-ügy című műsor vendége volt, ezúttal a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt invitálták. Kósának ismét akadtak figyelemre méltó mondatai, az alábbiakban ezekből közlünk egy válogatást.

1. Hány napig tart két hét?

„Egy intézkedés két hét múlva vált ki érezhető eredményt az adatokban. Mi 15-e előtt szigorítottunk, tehát a hónap végére várjuk azt, hogy ez megjelenik az adatokban” – mondta a politikus a beszélgetés második percében. A probléma ezzel az állítással az, hogy a kormány legújabb szigorításai ugyan valóban március 15-e előtt léptek életbe – egészen pontosan március 8-án –, a Kósa által említett két hét március 22-én telik le, tehát elvileg addigra már éreznünk kellene az intézkedések hatásait.

2. Az új oltópontok káoszt okoznak

„Elég sok probléma van azzal kapcsolatban, hogy hol a lelkesedés, hol a politikai számítás miatt időnként bejelentik, hogy itt oltópontot nyitnak, ott nem tudom, mit csinálnak – ez elsősorban baloldali polgármesterekre igaz –, miközben ez nem segítség, inkább káoszt okoz” – hangzott el a képviselőtől alig néhány mondattal később. Kósa szerint van elég oltópont az országban, és az oltást végző személyek is elegen vannak, csak vakcinából nincs elég.

3. Ha nem lenne orosz és kínai vakcina, az eddigi oltások felét sem tudták volna elvégezni – valójában ennek az ellenkezője az igazság

Még mindig csak az interjú hatodik percében tartunk, amikor Kósa a következő állítást teszi: „ha nem lenne orosz és kínai vakcina, akkor az 1 millió négyszázezer embernek a felét sem tudtuk volna beoltani”. Ahogy azt a Telex az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak lejelentett, nyilvánosan elérhető adatok alapján megírta, március 8-ig (tehát 10 nappal a Kósa-interjú előtt) összesen 949 985 oltást adtak be Magyarországon, amelyekből 772 341 dózis valamelyik nyugati vakcinából származott. Ez az összes addigi oltás több mint 81 százalékát jelenti. Az elvégzett oltásokra vonatkozó részletes, friss adatot az európai hatóság honlapján nem találtunk, azonban az itt olvasható adatokból kiderül: március 19-ig a Magyarországra érkezett védőoltások 63 százaléka származik az uniós beszerzésből. Ezen adatok alapján egyértelmű tehát, hogy Kósa nem mondott igazat az orosz és kínai vakcinákkal kapcsolatban.

4. Mindegy, hogy az elefántok szeretkeznek vagy harcolnak

„Lehetne mindenfélét hőbörögni Moszkva vagy Peking ellen – egyébként ezt Washingtonnal is meg lehetne csinálni. Dehát most komolyan, nekünk, magyaroknak kell a világban az észt osztani?” – mondta aztán a politikus, mivel szerinte a „baloldal” azt szorgalmazza: Magyarország szálljon be a vakcinákkal kapcsolatos nagyhatalmi játszmákba. Kósa ezt követően egy „afrikai mondást” idézve arról beszél: a kormány politikáját az az elv határozza meg, hogy ha valaki kisegér a mezőn, annak mindegy, hogy az elefántok szeretkeznek vagy harcolnak, észnél kell lennie.

5. Az EU nem engedélyezi a Johnson & Johnson vakcináját – valójában már engedélyezte

„Különböző okok miatt a Johnson & Johnson vakcináját még most sem hajlandó az Unió engedélyezni, húzódnak az ügyek” – hangzott el a képviselőtől a 9. perctől. Az állítás valóságtartalma könnyedén ellenőrizhető az Európai Bizottság honlapján: az Unió vezető testülete már március 11-én feltételes forgalombahozatali engedélyt adott ki a Johnson & Johnsonhoz tartozó Janssen cég vakcinájára.

Kattints a képre!
debreciner.hu

6. Önellátók vagyunk vagy leszünk

Vida Gyula főszerkesztő megkérdezte a politikust, hogy készülnek-e vészforgatókönyvvel arra az esetre, ha rosszabbodna a járványhelyzet. Vida példaként hozta fel az FFP2-es maszkok használatának kötelezővé tételét is. Erre Kósa elkezdett arról beszélni, hogy a lélegeztetéshez szükséges orvosi oxigénkészletet saját erőforrásból tudja fedezni Magyarország, ugyanúgy, ahogy a maszkigényt is. „A maszkgyártásban önellátóak vagyunk, a büntetésvégrehajtásnál elhelyezett gyártókapacitások… ugyanez gumikesztyűben, védőfelszerelésben, ebben is önellátók vagyunk vagy leszünk” – fogalmazott a képviselő, majd megemlítette, hogy a kormány jelenleg magyar fejlesztésű lélegeztetőgépen is gondolkodik. Kósa maszkokkal kapcsolatos kijelentése azért érdekes, mert Szijjártó Péter külügyminiszter a hvg-nek március 4-én – a 444 szemléje szerint – még arról beszélt: azért nem teszik kötelezővé az FFP2-es maszkok viselését, mert abból nincs elég az országban, ezért betarthatatlan lenne a rendelet.

Kósa később ugyanezzel a témával kapcsolatban úgy fogalmazott, „ez nem egy látványpékség”, nem a monitorok és a televíziók előtt kell ezeket a kérdéseket a kormánynak megtárgyalnia.

7. Még Ausztria is tőlünk kér segítséget

„Az a tapasztalat, hogy inkább a szomszédos országok, európai országok fordulnak hozzánk segítségért: osztrákok, szlovákok, ukránok, próbálunk mindenkinek segíteni, nem veszélyeztetve a magyar ellátást és biztonságot” – fogalmazott Kósa a beszélgetés 14. percében. Vida Gyula kérdésére, miszerint milyen jellegű segítségről van szó, a politikus azt mondta, „maszk, védőfelszerelés, vakcinabevizsgálás, megfelelő méretű fecskendők, hűtőkapacitások, hűtőkonténerek, minden… Akinek valami baja van, hozzánk fordul. Brüsszellel mit csináljon? Onnan nem kap semmit” – magyarázta a képviselő, majd arról kezdett el beszélni, hogy míg a magyar járványkezelés az adatok alapján a legjobbak között van Európában, a spanyolokhoz, az olaszokhoz vagy a belgákhoz nem fordul senki, mert ők a legrosszabbak.

A Kósa-nyilatkozat napján a hivatalos jelentések összesítése szerint Magyarországon 213-an haltak meg, a nálunk nagyobb lakossággal rendelkező Belgiumban pedig 24-en.

8. Lassan menne fel a vendégkör, ezért a vendéglátóipart óvatosabban kellene kezelni

Kósa Lajos legutóbbi DTV-s szereplésének az egyik legtöbbet idézett mondata – amelyikben a vendéglátósoknak üzenve arról beszélt – az volt: a magyarok márciusban is éhesek lesznek, és szeretnének sört inni. A politikus a nyitás kapcsán ismét szóba hozta a szektort: „Ha most újranyitnánk az éttermeket, akkor lassan menne fel a vendégkör, tehát az ehhez kapcsolódó logisztikát, a vendéglátóipart óvatosabban kellene kezelni, és ott is kell bizonyos szabályokat életbe léptetni vagy megtartani. Ezt tervezzük ütemesen” – mondta a politikus. Azt, hogy pontosan mit értett ezen, nekünk nem sikerült értelmeznünk.

9. A polgári Archeopark miatt nincs autópályás összeköttetés Debrecen és Nyíregyháza között

A DTV nemcsak a harmadik hullámról kérdezte Kósát, hanem az M3-as autópályának a MotoGP-projekt keretein belül megvalósítandó görbeházi csomópontjának a fejlesztéséről is. A fideszes képviselő erről azt mondta: azért nem készült el korábban Debrecen és Nyíregyháza autópályás összeköttetése, mert az MSZP-kormány annak idején ebből a pénzből hozta létre az azóta bezárt polgári M3 Archeoparkot. „Az egy teljes csőd, ma már nem is működik, viszont nincsen kereszteződés” – mondta, majd hozzátette: nagyon régóta harcolnak azért, hogy a csomópont megvalósulhasson. Hogy az elmúlt 11 évben pontosan kikkel kellett megküzdenie a beruházás megvalósításáért, a politikus nem részletezte.
Ellenben számos debreceni emlékszik rá, hogy egykor, az autópálya építésének idején megkérdezték Kósát, miért nem ragaszkodott ahhoz, hogy az M3-M35 autópályán a megfelelő leágazás kialakításának eredményeként lehessen közlekedni Debrecen és Nyíregyháza között, akkor Kósa azt mondta, nincs olyan marha, aki autópályán akar menni 100 kilométert a két város között, amikor a 4-esen csak 50 kilométer a távolság.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.