MÁSIK FŐVÁROS

Kétharmad, háromnegyed

Halálozásban jóval közelebb vagyunk a legrosszabbul álló országhoz, mint oltottságban a legjobbhoz.
debreciner.hu

Az ország kétharmadának fogalma sincs, hány magyar áldozata van a járványnak - értelmezi még közérthetőbb szavakkal a következőkben idézett felmérés eredményét a 444.hu.

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel - írja a Medián közvélemény-kutatása alapján mások mellett a hvg.hu és a G7. „A kormánypárti szavazók kétharmada nem tud arról, hogy nálunk rosszabbak lennének a halálozási adatok, mint más országokban. A kormányváltást akarók többsége, 58 százaléka sem gondolja ’nagyon rossznak’ Magyarországot helyzetét nemzetközi viszonyításban.”

Lia

Mielőtt tisztázni akarnánk, melyik táborba tartozunk, mennyire érint meg bennünket honfitársaink és potenciálisan saját magunk sorsa, nem árt néhány olyan ténnyel szembesülnünk, amelyeket a naponta és tömegesen elérhető és használt média nem tett meg. Tehát: a regisztrált halálozások alapján más országokhoz viszonyítva annyira rossz a helyzet, hogy nem is nagyon tudna rosszabb lenni; Magyarország hetek óta vezeti a globális halálozási listát egy főre vetítve, nálunk regisztrálták a valaha volt legtöbb napi Covid-halottat lakosságarányosan; az egész világon mindössze egy országban haltak meg többen arányaiban… (G7) Tegyük hozzá, a felmérés óta változatlanul általában az első, második, harmadik hely valamelyikén áll az ország az idézett mutatókban. Ugyanakkor egyik pozíciónkat sem verték idehaza nagydobra. Általában csak a nemzetközi egészségügyi (jellemzően angol nyelvű) szakportálok tanulmányozása révén szerezhettünk valós, a világban elfoglalt helyzetünkről tudomást.

Mindebből puszta logikai megfontolás alapján kitalálható, hogy a meghatározó anyagi eszközökkel és hatalmi pozícióval rendelkező, sokak számára egyedül és kizárólagosan elérhető médiában sulykolt oltási eredményeink sokkal inkább rögzültek a magyar agyakban. Közbevetőleg megjegyzem, hogy magam feltétel nélkül oltáspárti vagyok. Ezzel együtt nekem sem sikerült, ha akarnám sem, meg nem történtnek tekinteni azokat a súlyos hibákat, tudatosan elszabotált teendőket, amelyeket a kormány a járvány több mint egy éve során elkövetett. Sőt! Az sincs kizárva, hogy az erre a hétre, illetve a tavaszra, nyárra tervezett intézkedések szintén ebbe a sorba illeszkednek majd.

Koppányi Szabolcs

A hozzánk képest jobb mutatókkal rendelkező országok közül jónéhányan mindenesetre még „beszigorítottak”, és/vagy tömeges teszteléseket végeztek, hogy az oltási dömpingjük előtt vagy azzal párhuzamosan lehetőleg minél több fertőző gócot derítsenek és számolhassanak fel. Igaz, olyanok szintén vannak (ismét, mint a járvány során annyiszor), amelyek nem annyira járványügyi mutatóikkal, hanem legfeljebb a hagyományos turistaidény közeledtével, netán egy sportrendezvénnyel (persze ezt nem hangoztatják túl hangosan) lennének képesek indokolni eddigi vagy közelgő nyitási intézkedéseiket. S legyen még átgondolásra késztetőbb a helyzet! Bőven vannak ugyanis olyan megcáfolhatatlan tények, hogy (eddig beadott) kevesebb oltással, de korábban elvégzett sokkal több, ésszerűen szükséges intézkedés megtételével más országokban népességarányosan jelentősen, olykor nagyságrenddel, kevesebb áldozatot kívánt a járvány, mint nálunk.

S most nézzük az érem sokszorosan többször mutatott másik oldalát. A magyarországi, nem mellesleg közpénzből fenntartott, évente százmilliárdnál többe kerülő „köztájékoztatás” egyoldalúságát ismerve akár józan paraszti ésszel megelőlegezhettük az idézett felmérés további megállapítását. „A halálozással ellentétben az átoltottságnál a döntő többség tisztában van Magyarország előnyös helyzetével. A megkérdezettek 92 százaléka szerint ’nagyon jó’ vagy ’viszonylag jó’ az egy főre vetített átoltottság más országokhoz képest.”

Vagyis a felmérés időpontjában a vélekedések szintje, amelynek érvényessége vélhetőleg néhány nap alatt nem változott, mint ahogyan nem tette korábban sem, a következőképpen festett:

„Míg tehát a lakosság több mint 90 százaléka tisztában van azzal, hogy jól állunk az átoltottságban, a lakosság háromnegyede nem tudja, hogy a halálozásban ennyire rossz a helyzetünk. Úgy, hogy halálozásban jóval közelebb vagyunk a legrosszabbul álló országhoz, mint oltottságban a legjobbhoz. A halálozásról szóló nemzetközi viszonyítás ezzel szemben egyáltalán nem jelenik meg a kormányközeli médiában (a kormány pedig igyekszik árnyalni a képet statisztikai anomáliákra hivatkozva, ami viszont nem állja meg a helyét). Ami talán meglepőbb, hogy az ellenzéki pártok kommunikációjában sem jelenik meg érzékelhetően a nemzetközi kontextus. Ezekben sem volt szó arról, hogy a járvány kezdetétől számítva a másodikak vagyunk halálozásban a világon.” (G7)

A 2021. április 20-án reggel nyilvánosságra hozott adatok
koronavirus.gov.hu

Mindezek fényében szinte nem csodálkozhatunk azon, viszont jó ideje rendre szóvá tesszük, hogy Debrecenről sem tudhatjuk hivatalosan, hogy a városban hány áldozatot követelt a járvány. Holott az adat közismertté tétele, mi több közismertetése, talán elrettentő erejével éppenhogy segítené a védekezést. Hisz vélhetően többeket késztetne az eddiginél még tudatosabb magatartásra. Emlékeztetnék például arra a korábban e helyütt szintén idézett adatra, miszerint az oltásra regisztráló állampolgárokat nagy mértékben éppen a tragikusan magas magyarországi halálozási arány késztette jelentkezése. Értelemszerűen azok esetében, akik ismerték, megismerhették ezt az írásunk időpontjában még mindig napi kétszáz eset körül járó tragikus mutatót.

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.