Nem alkalmas a korrupció érdemi csökkentésére a magyar kormány helyreállítási terve – állítja a Transparency International

A dokumentum helyzetértékelése alapvetően téves, illetve nem tartalmazza a valós problémákat. A célokhoz vezető eszközök sem lehetnek alkalmasak arra, hogy hatásukra érdemben visszaszoruljon a rendszerszintű korrupció Magyarországon.

Hosszú, 431 oldalas dokumentumot („Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve”, a továbbiakban: HET) tett közzé a magyar kormány, amelynek legfőbb célja az, hogy az Európai Bizottság felé bizonygassa: jogosult arra a mintegy 5800 milliárd forintra, amelyet Magyarország kaphat az uniós Helyreállítási Alapból. Ennek jegyében a kormány számos intézkedést ígér meg az Európai Bizottságnak. A Transparency International Magyarország szerint a célok egy része releváns, ám a dokumentum helyzetértékelése alapvetően téves, illetve nem tartalmazza a valós problémákat. Ebből fakad, hogy a célokhoz vezető eszközök sem lehetnek alkalmasak arra, hogy hatásukra érdemben visszaszoruljon a rendszerszintű korrupció Magyarországon.

A Transparency International Magyarország szerint a Helyreállítási Terv az ügyészség „együttműködési rendszereivel”, a bírói függetlenség „megerősítésével”, a közbeszerzési rendszer hatékonyabbá tételével és az egészségügyi hálapénz visszaszorításával kapcsolatos megállapításai hiányosak, ezért azokkal kapcsolatban az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg.

1. Nem az informatikai megoldások hiánya akadályozza az ügyészséget a korrupció üldözésében

A Helyreállítási Terv azt a látszatot kelti, hogy az ügyészség korrupció elleni tevékenységével kapcsolatban felmerülő kritikák orvoslására az informatikai fejlesztések a legalkalmasabbak. A dokumentum szerint a jobb informatikai megoldásokkal támogatott ügyviteli és ügykezelő rendszer gyorsítani fogja a nyomozásokat és növelni fogja a hatékonyságot, illetve 90 napra rövidíti az egyszerűbb megítélésű cselekmények nyomozási időigényét. Nem látjuk indokoltnak ezt az optimizmust, illetve nem gondoljuk, hogy eddig az informatikai megoldások hiánya akadályozta az ügyészséget a korrupció üldözésében.

A Helyreállítási Terv ugyanakkor nem vesz tudomást a valós problémákról, így például az Európai Bizottság 2020. évi, Magyarországra vonatkozó jogállamiság jelentésében az ügyészségre nézve megfogalmazott megállapításokról, ahogyan teljességgel figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács Velencei Bizottságának és GRECO-csoportjának a magyar ügyészségről kialakított jelentéseit is. Ezen dokumentumok szerint nem a korrupciós cselekmények miatt megindított eljárások minősége, hanem a feltételezett korrupció esetén a szükséges ügyészségi és bűnüldözői intézkedések, eljárások elmaradása, a meginduló eljárások esetén a vádemelés elmaradása, valamint a legfőbb ügyész leválthatatlansága az, ami sorozatos kritikát vált ki.

2. A bírói függetlenség nem gazdasági kérdés

A Helyreállítási Terv csupán gazdasági kérdésnek tekinti a bírói függetlenséget, amelynek hiánya visszaveti a gazdasági növekedést és „elrettentheti a beruházásokat”. Ugyanakkor a dokumentum hallgat arról, hogy a bírói függetlenség elsődlegesen a demokrácia és a jogállam egyik sarokköve. A dokumentum célként tűzi ki a bírói függetlenséget kockáztató tényezők feltárását, ellenben hallgat arról, hogy a kormányzat az elmúlt 11 évben változatos eszközökkel gyakorolt nyomást az igazságszolgáltatásra, és kezdte ki annak autonómiáját. A kormány Helyreállítási Terve nem foglalkozik az Országos Bírósági Hivatal elnökének ellenőrizetlen túlhatalmával, a bírói álláspályázatokat érintő súlyos kritikákkal és visszaélésekkel, az Országos Bírói Tanács állásfoglalásainak a sorozatos figyelmen kívül hagyásával, a bírók korábbi kényszernyugdíjazásával, a bíróságok egyes konkrét döntéseivel kapcsolatban tervszerűen végrehajtott kormányzati lejárató kampányokkal, a Kúria új elnökének megválasztásával és az újonnan létrehozott jogorvoslati eljárásokkal sem.

3. A közbeszerzési rendszer torzulását a testreszabott eljárások okozzák

A közbeszerzések terén a fő problémákat a kormány megfelelően nevesíti, és ezúttal el is ismeri az Európai Bizottság által évek óta felvetett problémákat. Egyetértünk azzal, hogy a dokumentum fő célként a verseny fokozását tűzi ki, és ezzel kapcsolatban kiemeli az egyajánlatos közbeszerzések magas arányát. Az Európai Bizottság által évek óta közölt 40 százalék körüli arányt (2018: 39 százalék, 2019: 40 százalék) a magyar kormány, valamint a Közbeszerzési Hatóság eddig vitatta, sőt a 2019. évi éves jelentésében kifejezetten megkérdőjelezte az Európai Bizottság adatainak hitelességét. Sajátos módon a Helyreállítási Terv tévesen állítja, hogy Magyarország az uniós tagállamok közül a negyedik az egyajánlatos eljárások arányát illetően 40 százalékos eredményével, hiszen valójában holtversenyben harmadik Görögországgal.

Jóllehet a problémák felvetése helyénvaló, az okok beazonosítása már megkérdőjelezhető, illetve a megoldásukra tervezett intézkedések nem alkalmasak a magyarországi közbeszerzési rendszer működésének megreformálására. A HET elsődlegesen kutatásokat, módszertani útmutatókat, esetlegesen jogszabályi-módosításokat irányoz elő. Ám ezekkel az alapvető problémák sajnos nem lesznek kiküszöbölhetők. A dokumentum fel se veti, hogy a közbeszerzés területén tapasztalható alacsony versenyintenzitás alapvetően annak tudható be, hogy számos eljárás „testre szabottan” zajlik. A HET arról sem tesz említést, hogy nincs hatékony és független ellenőrzési és jogorvoslati mechanizmus. A közbeszerzési rendszer és az azzal részben átfedést mutató uniós pénzosztó mechanizmus Magyarországon súlyosan torz; ennek tudható be egyebek mellett, hogy a kormányközeli oligarchák rendre mesés megbízásokat nyernek, és Mészáros Lőrinc öt év alatt az ország leggazdagabb emberévé tudott válni.

4. Valós előrelépés a hálapénz visszaszorítása terén

Sajátos módon a HET egyedül az egészségügyi hálapénz jelenségét azonosítja kiemelt vesztegetési területként. Egyetértünk azzal, hogy a hálapénz-jelenség káros és tömegesen elterjedt, továbbá azzal is, hogy a Btk. év elejétől hatályos módosításai kriminalizálták a hálapénz adását és elfogadását. A hálapénz kivezetésével kapcsolatos pozitív, értékalapú kommunikációs kampányt is fontosnak tartjuk, jóllehet mindez még a megerősített rendőri fellépéssel együtt sem biztos, hogy elegendő lesz a hálapénzjelenség felszámolásához. Ugyanakkor mindez természetesen nem lesz gyógyír az egészségügyi korrupció egyéb, például a beszerzések terén tapasztalható formáira, amelyeknek a HET még a létezését is csak közvetetten ismeri el.

* * *

Összegzésként elmondható, hogy a HET egyáltalán nem vet számot az államhatalom saját felelősségével a kialakult rendszerszintű korrupciót illetően. A legnagyobb korrupciós kockázat Magyarországon a közintézmények foglyul ejtése, erről azonban nincs szó a kormány anyagában. A problémák gyökere az, hogy az állami intézmények – kevés kivételtől eltekintve – jelenleg nem a közjót, hanem a kormánypárt és a hozzá kapcsolódó gazdasági szereplők érdekeit szolgálják. A Transparency International Magyarország álláspontja szerint a korrupció elleni stratégiai lépések csak akkor lehetnének hatékonyak, ha a döntéshozók ezzel az alapvető problémával számot vetnének.

A teljes közlemény itt olvasható.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.