Mire kaptak nemzetiségi támogatást katolikus templomok és a pálházi önkéntes tűzoltók? - Magyar Narancs

Rejtély, hogy miért kapott 2020-ban összesen 65 millió forintot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től egyedi nemzetiségi támogatásként címkézve egy szegedi és egy debreceni katolikus templom, valamint a pálházi önkéntes tűzoltó egyesület.
magyarnarancs.hu

Pénzeltérítők címmel jelent meg nagy visszhangot kiváltó cikk a Magyar Narancs március 25-i számában. Írásukban annak jártunk utána, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től (BGA Zrt.) 2020-ban „román nemzetiségi” címszó alatt nyertek pályázók milliókat, esetenként tízmilliókat honi református és katolikus templomok felújítására.

Megírták, hogy jutott román nemzetiségi pénz a Hajdú-Bihar megyei Körösszakál református templomának renoválására, noha az ottani román közösség hívő tagjai a helyi ortodox templomba járnak. Végül a biharkeresztesi református templomra is a nemzetiségi támogatásból költöttek, holott az ottani románok döntő többsége görögkatolikus.

A Magyar Narancs cikkére Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára reagált a kormányközeli Magyar Nemzet április 3-i számában. Úgy nyilatkozott, az esetek mindegyikében a román nemzetiségi önkormányzatok kértek és kaptak támogatást nemzetiségi projektjeik megvalósításához a BGA Zrt.-től. Azt is mondta, az utóbbi időben a kormány jelentősen megemelte a magyarországi nemzetiségek támogatását.

A BGA Zrt. tavalyi egyedi döntések nyomán született nemzetiségi támogatási listáját tovább elemezve három újabb érdekes esetre akadt a Magyar Narancs.

Ezek egyike, hogy a debreceni Szent László Domonkos Plébánia 14 milliót nyert, a pályázatuk címe ez volt: „A helyi nemzetiségi közösségek hitéletében jelentős szerepet betöltő templom felújításának támogatása”.

A Magyar Narancs megkereste a debreceni Szent László Domonkos Plébániát, ám érdeklődésükre választ mostanáig nem kaptunk.

„Mivel a nyertes pályázat címében szerepelt, hogy a helyi nemzetiségi közösségek hitéletében jelentős szerepet tölt be templom, utánanéztünk, mely nemzetiség(ek) jöhet(nek) szóba. Az ország második legnépesebb városában nyolc nemzetiségi önkormányzat működik az etnikai kisebbségnek számító romák mellett. Így Debrecenben van bolgár, görög, ukrán, ruszin, román, valamint lengyel, örmény és német nemzetiségi önkormányzat. A felsorolásból kiderül, hogy ezek közül az első öt aligha jöhet szóba egy katolikus templom felújítása esetében, tekintettel arra, hogy a bolgárok, a görögök, az ukránok és a románok túlnyomó többsége görögkeleti, a ruszinok pedig legfőképpen görögkatolikus vallásúak. Emellett igen kevés olyan ember van a cívis városban, aki örménynek, lengyelnek vagy német gyökerűnek vallja magát.”

További részletek a Magyar Narancs cikkében olvashatók.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.