Hányféle LMP van ma az országban? - Ferenczi Istvánt kérdeztük

Az őszi önkormányzati választásokra készülő Lehet Más a Politika a „lehet más a stratégia” elve alapján működik a különböző településeken. Szándékaik szerint az ökopolitika az, ami egységes központi üzenet a vidéki bázisoknak és a szavazóknak, de a párt egyfelől a helyi adottságokhoz idomul szövetségeit illetően, emellett nyitott bármilyen alulról jövő kezdeményezésre, ami belefér a zöld politikájukba. A párt iránti bizalmat pedig sokakban újra a nulláról kell megteremteniük.

Ferenczi István az LMP országos elnökségének tagja, Kispest egyik önkormányzati képviselője. Személyében egy régi vágású zöld mozgalmár látogatott a debreceni Campus Fesztiválra, ahol a pártját népszerűsítette.

Jelenleg leginkább az foglalkoztatja a politika iránt érdeklődő helyi közvéleményt, hogy az ország különböző városaiban miféle összefogások, együttműködések révén akarnak szerepelni az ellenzéki pártok az őszi önkormányzati választásokon. Van, ahol az LMP minden más párttal összefog, van, ahol egyedül indul, Debrecenben pedig a Jobbikkal és a Momentummal működik együtt. Ebben a kérdésben az LMP-nek nincs országos irányelve, egy igen fontos és fajsúlyos kérdésben nem volna szükség egységes álláspontra?

Van is, nincs is. Nagyon sok szinten kimondta a párt, hogy a zöld politikának a megerősítése a követendő irány. Ebben nagyjából konszenzus van. Ez egy tartalmi állítás, ami az elmúlt 10 évben nem mindig valósult meg. Abba a pozícióba helyeztük magunkat, hogy mi a kormány ellenzéke és az ellenzék ellenzéke is vagyunk egyszerre, vagyis kritikusak vagyunk minden oldal irányában. Viszont egyes ballépéseinkért - meg részben ezért a pozicionálásért is - kaptunk néhány pofont, amelyek után kiürülni látszik ez a centrumpozíció. Ráadásul nem látszik mindig, mennyire „csorog le” a mindenkivel szembeni kritikusság a vidéki bázisokhoz. Budapesten működik az egyenlő távolság megtartása, de máshol nem mindig. A helyi külső és belső viszonyok mássága miatt vidéken sokszor más a célravezető.

Ferenczi István
Koppányi Szabolcs

Debrecen esetében beleszólt az országos vezetés abba, hogy itt az LMP a Jobbikkal és a Momentummal fogott össze az őszi önkormányzati választásokra?

Végeredményben a szövetségi politika oda van bízva a helyi szervezeteinkre, nem szólunk bele. Ez egyfelől nehézséget jelent, másfelől azt látom, hogy bár már van tapasztalatunk abban, hova vezet a kaotikus működés, de ez kontrollálható. Például Budapesten a helyi elnökség nem tudja megmondani, mit csináljon az adott kerület, de az egyes kerületek mégis tudnak együtt dolgozni. Ott a baloldaltól olyan ajánlatot kaptunk, hogy vagy mindenhol megegyezünk, vagy sehol, s efelé halad ott a helyzet, hogy a fővárosban minden kerületben megegyezünk.

Mondhatjuk azt, hogy többféle LMP van jelen a magyar politikában?

Mondhatjuk, de inkább fogalmazzunk úgy, hogy többféle taktika vagy aktuális lépés az, ami működhet. Ahol például tokkal-vonóval kihajítottak minket az összefogásból, mert például túl kritikusak voltunk, vagy személyi feltételeket támasztottunk, mert mondjuk nem akartunk köztörvényes bűnöző vagy annak gyanújába keveredő polgármestert támogatni, mert erdőirtásban érintett, ott muszáj voltunk önálló jelöltet állítanunk. Máshol a legszélesebb körű az összefogás, még a Kutyapárt is benne van: ilyen Szombathely, ahol egy úgynevezett új pólus valósult meg. Szóval: hol mit engednek meg a helyi viszonyok, hol mekkora a mozgásterünk. Ám a többféle LMP-s taktika, stratégia mögött még mindig ott van az alapelv, hogy az ökopolitikánkat valósítsuk meg.

Az önkormányzati választások közeledtével az LMP országos vezetése minden bizonnyal értékeli a helyi képviselőik elmúlt ötéves tevékenységét. A debreceniek nem igazán emlékeznek arra, hogy a pártjuk jelenlegi debreceni képviselője folyamatosan hallatta volna a hangját, aktívan jelen lett volna a közgyűlésben és a helyi közéletben, pedig önkormányzati képviselőként talán neki adatott meg a legtöbb lehetősége az LMP politikájának debreceni képviseletére. Önök hogyan vélekednek a tevékenységéről, a LMP elmúlt ötéves jelenlétéről Debrecenben?

Azért nem vállalkoznék valamilyen mély, részletes értékelésre, mert nekem is kevés információm van róla. Én is önkormányzati képviselő vagyok, Kispesten. Tudom, a politikai pártok alkalmazkodnak ahhoz, hogy a média és a politikai nyilvánosság nagyon parlament-fókuszú. Ha valaki bent van az Országgyűlésben, akkor életben van, ha nincs, akkor nincs életben, s ha valaki billeg, akkor nehéz helyzetben van, és nem tud erőt felmutatni. Ez kicsit csalóka, mert szerintem olyan az önkormányzati közeg, hogy elszívja az energiát, s ezért nem mindenki tud felmutatni látványos produktumot. Van sok olyan képviselő, aki tök jó helyi munkát végzett, de arra már nem volt erőforrása, hogy a saját nyilvánosságát megteremtse. Én is megszervezem az ügyeimet, a társadalmi bázist ehhez, csinálunk valami felhajtást körülötte, elolvasom az anyagokat, megírom a beszédemet, megírom a módosítómat, utána a blogposztomat is, szelfiznem is kell magamnak egyet róla, rá kell hirdetni egyet a Facebookon, tehát zenebohóc módjára működnek a kisebb pártok képviselői - mindent maguk tesznek.

A debreceni LMP-s önkormányzati képviselőnél a legfrissebb Facebook-bejegyzés 2018. májusi...

Volt, aki élt ezzel a lehetőséggel, s volt, aki nem...

Koppányi Szabolcs

Az elmúlt 5 év LMP-s debreceni jelenlétére azért térjünk vissza! Erről mi a véleménye?

Az elmúlt 10 évről beszélnék inkább. Komplett szervezeti csere volt Debrecenben, oszlatás is, majd újraalapítás. Nekem elsősorban az új debreceni csapatról van képem, akik fiatalok, egyetemisták, befogadóak, agilisak, s ennek örülök.

2010 óta - úgy tűnik - nem sikerült vidéki bázist kiépítenie az LMP-nek. Hajdú-Biharban volt olyan város (Tiszacsege), ahol az európai parlamenti választáson még a Munkáspárt is több szavazatot kapott, mint az LMP? Hogyan fognak, akarnak-e ezen változtatni?

Elsősorban arra érdemes építeni, ahol már van valami, s arra vigyázni, erősíteni. Jellemzően mi egy egyetemvárosi, budapesti, megyei jogú városi párt vagyunk. A kulturális értelemben véve középosztálynak nevezhető réteg pártja vagyunk: diákok, tanárok, orvosok, művház- és színházigazgatók támogatnak minket főleg. A kisebb településeken érdemben jelen lenni nehéz. Most nem magyarázkodok, de az van, hogy akkor szavaznak - s ezt saját kispesti kerületemben is érzékelem - többen az LMP-re, ha láttak már élő LMP-st, meg tudták érinteni, s érzékelik, hogy ez egy létező személy. S nemcsak az a helyzet, hogy vidéken nincs elég LMP-s arc, hanem az is, hogy ott sok esetben egzisztenciális fenyegetettséget jelent annak, aki vállalja, hogy ő az. Egy nagyobb városban már több lábon lehet állni.

Az LMP országos központja tud-e, akar-e forrást, hátteret, szakértelmet biztosítani helyi zöldstratégiák kidolgozására?

- Egyrészt eddig minden választásra nagyon komoly programot írtunk ki, amiből sok dolog levezethető, másfelől van egy csomó jó uniós vagy nemzetközi kezdeményezés, amit fel szoktak karolni önkormányzatok. Nemcsak a zöldek, helyenként mások is. Ám mi lehetünk annak a motorja, s vagyunk is, hogy ez témává, céllá váljon az önkormányzatok számára. Ilyen például a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) is, ők a fenntartható klíma és akcióterv megvalósításához kötik a tagságot. Ez Kispest esetében például annyit jelent, hogy 2030-ra 40%-kal vállaltuk csökkenteni a széndioxid kibocsátásunkat. Vannak tapasztalatok, működő példák, jó gyakorlatok, s ezeket át tudjuk adni egymásnak. Most az önkormányzati választásokra készült egy Zöld Minimum Program, amit a különböző összefogásokba bevisznek a képviselőink. Ezek vidéken is előforduló tevékenységek lesznek. Itt Debrecenben jelenleg a fideszes városvezetésnek van egy Zöld Város projektje, a helyi LMP pedig egy Valódi Zöld Város programmal fog előjönni. Összegezve: központi segítség volt is, lesz is ezekhez a zöldstratégiákhoz szerte az országban.

Alulról jövő kezdeményezésekre is vevő az LMP? Vagy csak a központilag kitaláltak a követendők?

Mindkét oldalról működik a dolog, alulról és felülről is. Amúgy én azt látom, ha van egy alulról jövő kezdeményezés, és arra akad fentről támogatás, nagyobb eséllyel lesz belőle valami, mintha felülről jön egy kérés vagy direktíva, ám ha nincs termékeny talaj alatta, ahova lehulljon, kisebb a hatékonysága. Fentről például jogi vagy médiatámogatást alapból tud nyújtani a párt a kisebb sejteknek. Pénzt, anyagi támogatást hellyel-közzel. A 2018-as országgyűlési választási kampányra hitelt vett fel az LMP, s most fizeti vissza, ezért jelenleg kevesebb lehetőségünk van. Ám például a pártalapítvány konkrétan támogat helyi zöld projekteket, mikrofinanszírozást is ad akár. Debrecenben a BMW-gyár építése kapcsán azt sikerült elérni, hogy humuszmentés is történt az építkezés előtt. Tehát ahol a csarnokok, szerelőüzemek állnak majd, onnan felszedték a humuszt, és máshol lerakják majd tudomásom szerint.

Koppányi Szabolcs

Igen sokan vélekednek úgy, hogy kidobott pénz, amit a klasszikus kampányeszközökre költenek a kisebb pártok, mivel nincs annyi forrásuk, hogy észrevehetően jelen legyenek a reklámfelületeken. Foglalkoznak-e azzal a gondolattal, hogy hatékonyabb lenne valamiféle látható, felmutatható pozitív, zöld cselekvésre fordítani a kampánypénzeik jelentős részét, s aztán arról beszélni, amit így tettek? Mint például a Kutyapárt.

Gondolkozunk ezen is. A társelnök Kendernay János is elmondta már, hogy az elkövetkező egyéves ciklusunk alatt a legfőbb célkitűzés, hogy megteremtsük, illetve felépítsük kapcsolatrendszerünket természetes szövetségeseinkkel: életmód zöldek, lakóközösségi szintű zöld kezdeményezések, zöld civil szervezetek, szolgáltató zöldek, közpolitikai zöldek, szakmák, mozgalmak, aktivisták. Ezeknek a kapcsolatoknak élőknek kell lenniük, s a hitelességünket, a bizalmat újra a nulláról kell megteremtenünk. Akár a frakción, akár a párton, a pártalapítványon keresztül tudunk a törvényes keretek között erőforrást, segítséget nyújtani zöld kezdeményezések megvalósításához. Egyébként a zöldek meg általában a nem jobboldali civilek a legérzékenyebbek arra, hogy őket ne mossák össze az egyébként természetes szövetségesnek tekinthető pártjukkal. Vagyis ez az egész egy nehéz feladat, de személy szerint baromira támogatnám, hogy ne szórólapokra költsük el a pénzt, hanem olyan tevékenységekre, amiket amúgy is megcsinálnak lelkes, öntevékeny emberek. Vagyis, ha már szavaztak ránk elegen, s kaptunk állami támogatást, akkor azt forgassuk vissza olyan tevékenységekbe, amelyek valósak! S igen, példa erre a Kutyapárt is, amely a „közpénztékozló alapba” forgatja a kampánypénze jelentős részét. Táborozások szervezése, megállóépítések, kátyúzás stb.

Említette, így rákérdezek, valóban úgy érzi, hogy az emberek bizalmát ismét el kell nyerniük, sokaknál tényleg a nulláról indulva?

Vannak olyan szereplők a zöld mozgalmakban, akiknél megvolt, majd elveszett a bizalom felénk, például a 2012-es pártszakadásnál, amikor sokan elmentek tőlünk a Párbeszédbe. Ez a bizalom részben helyre állt, amikor 2014-ben újra bekerültünk a parlamentbe, de aztán a 2018-as nyári kavarások óta megint egy kicsit üresebbek vagyunk. Itt tehát a korábban már meglévő bizalom helyreállításáról beszélünk. Ugyanakkor van az a generáció, amelyik kapcsán a nulláról kell elindulnunk a bizalomépítés terén, mivel ők még csak most váltak közpolitikailag aktívvá. Egyáltalán nem ismertek minket, vagy ha igen, az a tapasztalat is csak egy-két évre tekint vissza esetükben.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.