Feltöltődés

A közmunka nem tesz szabaddá, de megvisel... Éhen valahogy nem hal az ember, de haladásra sem képes belőle.
A fotók a május elsejei hétesi szemétgyűjtésen készültek
Horváth Ferenc

Mottó: Nem az a fontos, milyen jelentőséget tulajdonít valaki más egy feladatnak, hanem az, hogyan érzem én magamat a feladat végrehajtása közben. Chris Austin Hadfield

Közöny, gyűlölködés, ellenségeskedés, „sokk” a politika, szidják egymást az emberek, ha kell, ha nem, ki az oltatlan és ki nem, kit érdekel ez a kormány, és kit nem? Állandóan ez folyik...
Ki kell kapcsolódni! Másképp nem megy! És néha kincsre is lelhetsz.

Ma a Hétesen jártam. Sokan azt se tudják, hol található, pedig elég híres arról, hogy a néhai kohászok és bányászok leszármazottai élik ott a mindennapjaikat - méltánytalan körülmények között. Hogy hibásak-e azért, mert nem tudtak ők is „rendszert váltani”? Nem hiszem. Egyszer csak nem volt bánya és nem működött többé a kohó, és ezzel el is indult a Hétesen nagyjából 100 család élete a lejtőn. Ez ilyen egyszerű volt... Nemhiába rettegnek ma is az emberek a munkanélküliségtől! Egyeseknek fogalmuk sincs arról, mit jelentett a régi embereknek a munka stabilitása, a nem egyszer egy helyen elöltött 30-40 év munkaviszony.

Horváth Ferenc

„Az a település mindig hátrányba kerül, ahol helyben nincs munka vagy nehézkes ingázni. Az is nagyon nehéz helyzet, ha nincs miből ingázni, vagy nem éri meg.” - Amikor óvatosan megkérdeztem az embereket, hogy miből élnek, leginkább a 2008. év óta alig változó mértékű szociális juttatásokat és az állam talán legmegrázóbb elgondolását említették a munkáról, amit az alapból 56 ezer forinttal díjaz. Persze a kivételek erősítik a szabályt.

Horváth Ferenc

A közmunka nem tesz szabaddá, de megvisel... - ez a véleményem. Éhen valahogy nem hal az ember, de haladásra sem képes belőle. Amikor pedig kiderült, hogy a lakások zöme önkormányzati tulajdonú, amiért lakbért kell fizetni, és a szemétszállítás sem olcsó, cseppet elméláztam a tulajdonosi felelősség felől a bérlő felé. Víz, csatorna, illemhely, hm... nem egy XXI. századi minőség, az egyszer biztos. A valaha jobb sorsra érdemes bányászházak ma már igen megviseltek. Külföldön, a hasonló ipari munkához kapcsolt régi lakótelepeket - műemléknek nyilvánítva - felújították csak azért, hogy évtizedek múlva legyenek emlékeik az embereknek arról, milyen is volt élni és dolgozni a „hőskorban”.
Mindenki jól járt: volt emlék, és volt az utókornak egy tisztességes, valamennyire modernizált lakhatás. Ózdon, úgy látszik, hogy senkinek eszébe se jut.

Horváth Ferenc

De most miről filozofálok én itt, kérdezhetnék önök?! Hm. Tégy jót! - május elsején ez volt a szlogen számomra, és odaálltunk a Tumenca-Veletek egyik legaktívabb tagja, S. Judith mellé, aki elképzelte, hogy a munka ünnepén - amiről mostanában szó nem esik ebben az országban... - szóval S. Judith az ózdi Hétes-telepen lakossági hulladékot fog gyűjteni a helyiekkel.

Tamáskodva fogadtam a bejelentését, de, ha Judith szemetet akar szedni szombaton, akkor megyünk, segítünk, amit tudunk! Már több mint egy éve „önkéntes közösségszervező”. Persze ő a saját pedagógiai alapelveit használta ahhoz, hogy a bizalom legyen a munkája fizetsége... Mit ne mondjak, nagyon meglepődtem! 10 órakor kezdtünk. Mindenki kapott maszkot, kesztyűt, amit a barátaink küldtek, Judith-tól pedig zsákokat. Aztán röviden ismertetve a járványügyi korlátozásokat, mint a Tumenca-Veletek Egyesület önkéntesei, szabadidős tevékenységük keretében lakossági hulladékot kezdtek el szedni a helyiek az élőhelyükön, velünk.

Horváth Ferenc

Na és! Mi ebben a nagyszám? - kérdezhetné az, aki szép környezetben él. Semmi, mondanám én, sőt ez lenne a természetes, hogy az emberek időről időre megtisztítják a környezetüket, együtt. De tessék mondani: tényleg olyan természetes ez? Ja, hogy a társadalmi közöny, a gyűlölködés, a covid-mizéria, a tanult tehetetlenség, a képviselők közönye annulálja a tett erejét. Általában igen! Most azonban az emberek átlépték a határaikat, szerveztek, vigyáztak egymás egészségére és megmutatták, hogy bár igen sok viszontagságon vannak túl, pátyolgatták is őket elegen (amit hálás szívvel köszönnek ma is), de igazából a jól végzett munka az, ami tartást ad az embernek és jóízű ebédet az asztalra.
Többen voltak, mint százan, kicsik, nagyok vegyesen, és fergetegesen gyorsak voltak. Dr. Csuzda Gábor, a terület képviselője is velünk volt, sőt egy egyperces interjú után vette a telefonját és lerendezte, hogy az összegyűjtött szemetet mihamarabb még aznap elszállítsák. Az öntevékeny emberek igyekezete őt is inspirálta a gyors cselekvésre...

Ilyen a jó együttműködés egy jó cél érdekében, és ilyennek kéne lennie mindig. Közöny, gyűlölködés, erkölcstelenség és utálat helyett!

Horváth Ferenc

Horváth Ferenc írásai itt olvashatók: 800 .

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.