Csak június végén árulja el a DE Klinikai Központ, hogy februárban milyen állapotok uralkodtak a debreceni kórházakban

Szabó Zoltán elnök azt állítja, az általunk kikért adatokat a debreceni kórházak saját maguktól nem tartják nyilván, a válaszadásuk veszélyeztetné az intézmények feladatellátását.
debreciner.hu

A koronavírus második és harmadik hulláma komoly terhelést jelent a magyarországi kórházaknak. Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere éppen a napokban ismerte el, hogy ez alól a debreceni betegellátás sem kivétel. A kormány és az egészségügyi intézményrendszer a járvány 2020 tavaszi kezdetekor kialakított egy olyan gyakorlatot, amely szerint nem közlik rendszeresen az egyes kórházakban kezelt covid-betegeknek, illetve azoknak az elhunytaknak a számát, akiket korábban koronavírus-fertőzéssel azonosítottak. Mivel úgy gondoljuk, hogy ezek a köz számára igen lényeges információk, ezért az Átlátszó rendszerén keresztül a második hullám kezdete óta nyújtunk be a témában közérdekű adatigényléseket a Debreceni Egyetem által működtetett, covidosokat is ellátó egészségügyi intézmények számára.

A közérdekű adatigénylésekre az adatgazdáknak normális esetben 15 napon belül kell válaszolniuk, szükség esetén ezt az időintervallumot újabb 15 nappal hosszabbíthatják meg. Egy 2020-as kormányrendelet azonban lehetővé teszi az intézmények számára, hogy 15 nap helyett 45 nap alatt válaszoljanak, amennyiben az eredeti határidőben való teljesítés „a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. Ezt pedig újabb 45 nappal hosszabbíthatják meg, amennyiben úgy látják, a válaszadás még mindig veszélyeztetné a feladatellátást.

Koronavírusos beteg lélegeztetőgépen – az MTI felvétele nem Debrecenben készült
MTI/Balogh Zoltán

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ (amely magában foglalja a korábban Kenézy Gyula Egyetemi Kórháznak hívott Kenézy Gyula Campust és a korábban Klinikai Központnak hívott Nagyerdei Campust is) az eddigi három adatkérésünk alkalmával egyaránt kihasználta a 45 napos időkorlátot, ezért csak december 8-án tudtunk beszámolni arról, hogy mi történt a debreceni kórházakban október 1. és november 5. között, február 3-án a december 16-ig kialakult helyzetről írhattunk, és egészen március 25-ig kellett várnunk, hogy megismerjük a számokat február 7-tel bezárólag, tehát a harmadik hullám felszálló ágában tartva mutathattunk egy nagyjából teljes képet az olvasóinknak arról, hogyan alakult a járvány második hulláma a debreceni kórházakban.

Hűtőkonténer az elhunytaknak a Kenézy Kórház területén
olvasói kép
Március 26-án újabb adatigénylést nyújtottunk be a Debreceni Egyetemnek, hogy megtudjuk, aznappal bezárólag hogyan alakultak a debreceni kórházak beteg- és elhunytszámai, milyen arányban voltak telítve a koronavírusos betegek ápolására felkészített ágyak, illetve hogy melyik nap mennyire volt magas az elhunytak között a regisztrált fertőzöttek száma. Az adatigénylésünk után 15 nappal professzor Szabó Zoltán, a DE Klinikai Központ elnöke levelet írt nekünk, amiben az eddig megszokott módon a türelmünket kérte, mondván, az adatkérésünk veszélyezteti a feladatellátásukat, ezért csak 45 napos határidőn belül válaszolnak. Az előzmények ismeretében a levél nem ért minket váratlanul, úgy kalkuláltunk, hogy valamikor május első felében megismerhetjük a kért adatokat. Május 10-én azonban ismét levelet kaptunk Szabótól: újabb 45 nappal hosszabbítják meg a válaszadás határidejét. A döntést a klinikai elnök azzal indokolta, hogy a kért adatok kiszolgáltatása többletfeladatot jelent a Klinikai Központ számára: „ilyen jellegű, intervallumú stb. személyes kérést figyelembe vevő kimutatást alapvetően nem állítunk össze” – írta Szabó, majd azzal folytatta, nehézséget okoz számukra az is, hogy a távmunka miatt kevesebb dolgozó fér hozzá közvetlenül egyes rendszerekhez, ezért az adatok leválogatása, összeállítása időigényesebb.
Koronavírusos beteg lélegeztetőgépen – az MTI felvétele nem Debrecenben készült
MTI/Balogh Zoltán

Összegezve a következőket tudtuk meg Szabó Zoltántól:

- a Klinikai Központ saját magától nem tartja nyilván, hogy az irányítása alá tartozó kórházakban az adott napokon hány koronavírusos beteg fogadására alkalmas ágyuk van, és hogy ezek közül mennyiben fekszenek koronavírusos betegek;

- a Klinikai Központ saját magától azt sem jegyzi, hogy a kórházaiban az adott napon mennyien hunytak el, illetve hogy közülük hányan vannak azok, akiknél korábban koronavírus-fertőzést azonosítottak;

- habár 2021-ben a hivatalos statisztikák szerint még egyszer sem volt olyan kevés kórházban ápolt covidos beteg Magyarországon, mint Szabó levelének napján (3384, összehasonlításképp: a december 8-i cikkünk írásakor 8045-en voltak), a mostani adatkérésünk olyan kihívás elé állítja a debreceni egészségügyi intézményeket, hogy a válaszadással még a betegellátás is veszélybe kerülhetne.

Mivel a közérdekű adatok gyorsabb kikérésére sajnos nincs lehetőségünk, újabb 45 napot kell várnunk. Ez azt jelenti tehát, hogy majd valamikor június végén kaphatunk – és adhatunk olvasóinknak - némi rálátást arra, hogy mekkora terhelés alatt is voltak Debrecen kórházai február közepén, tehát több mint 4 hónappal korábban.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.