fizetett politikai hirdetés fizetett politikai hirdetés
fizetett politikai hirdetés

„Tudom, hogy ki akar csinálni” – Továbbra sem látja a megoldást a hajdúhadházi romatelepen élő 12 család

Az önkormányzat felújíttatná a telepen található szociális bérlakásokat, ezért az ott élőknek menniük kell, de nincs hová. A Város Mindenkiért csoport egyelőre eredménytelen tárgyalást folytatott az önkormányzattal. Az ellenzéki pártok közül a Momentum az Európai Bizottsághoz fordul, az LMP pedig közleményben szólította fel az önkormányzatot és a helyi roma önkormányzatot a helyzet megoldására. Csáfordi Dénes fideszes polgármester közben a debreceni önkormányzati tévében arról beszélt, hogy kompromisszumos utat keresnének.
Ennek a két házsornak a felújítására adott pénzt az Európai Unió
Budai Péter

Május 3-án írtunk arról, hogy Hajdúhadházon 12 családnak, mintegy 120 embernek került veszélybe a lakhatása, miután az önkormányzat úgy döntött, hogy a helyi romatelepen lakók életkörülményeinek javítására elnyert európai uniós forrásból felújíttatja az Irinyi utcán található szociális bérlakásokat, a lakóknak pedig ezért költözniük kell.

Szintén beszámoltunk arról, hogy a független sajtótermékeknek mindeddig nem nyilatkozó fideszes polgármester, Csáfordi Dénes, és a helyi nemzetiségi roma önkormányzat elnöke, Bernáth Bálint közös nyilatkozatban kérte, hogy senki ne szítson etnikai feszültséget a településen, továbbá megígérték: keresik a megoldást a helyzetre (amely ugye részben épp az önkormányzat döntései miatt állt elő). Az ügyet felkaroló A Város Mindenkié csoport eközben nincs meggyőződve Csáfordiék jószándékáról, szerintük elképzelhető, hogy a romáknak ígért 80-85 ezer forintos egyszeri települési támogatásokkal csak megpróbálják elcsendesíteni a tiltakozó hangokat.

Budai Péter

Információink szerint május 12-ig a 12 családból már csak három nem vette fel az önkormányzat által ajánlott támogatást. Az egyik lakó úgy tudja, van olyan család, amelyikből többen is éltek a lehetőséggel. A telepen élő forrásunk a Debrecinernek arról is beszámolt, hogy a napokban kereste őt Csáfordi Dénes polgármester, aki ugyan érdemi megoldást nem közölt vele, de sérelmezte a Debrecinerrel, valamint a Partizánnal való kapcsolattartását. „Tudom, hogy ki akar csinálni” – mondta az érintett. Értesüléseink szerint a 12 család még mindig nem tudja, mi fog történni velük.

Megtörtént az első tárgyalás az önkormányzat és az AVM között

A friss fejleményekről megkérdeztük Misetics Bálint szociálpolitikust, A Város Mindenkiért csoport aktivistáját is. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester tanácsadója a Debrecinernek elmondta, fontos fejlemény, hogy meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot a veszélyhelyzet végéig. Ugyan a hajdúhadházi önkormányzat kommunikációja szerint nincs szó kilakoltatásról, Misetics szerint csak jogilag nem tartanak itt ezek az ügyek, de minden a kilakoltatás irányába mutat.

A szociálpolitikus beszámolt róla, hogy a város jegyzőjével és aljegyzőjével pénteken online formában egyeztettek az ügyben. Misetics a Debrecinernek azt mondta, a jegyző nem köteleződött el amellett, hogy az önkormányzat az érintett családok tartós lakhatását biztosító módon módosítsa az uniós források felhasználására irányuló terveket. Az AVM és az önkormányzat abban sem tudott közös nevezőre jutni, hogy valódi megoldás lenne-e a legfeljebb 85 ezer forint értékű egyszeri települési támogatás. A civilek ugyanakkor már annak is örülnek, hogy szóba állt velük a városháza, a megegyezésük szerint pedig hamarosan újra egyeztetnek. Misetics úgy fogalmazott, ha kell, elmennek a falig a kilakoltatások ügyében, de lehetőleg tárgyalásos, konszenzusos megoldást szeretnének elérni.

Budai Péter

Nem látszik a megoldás

Kérdésünkre Misetics Bálint elmondta: nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az Országos Roma Önkormányzat korábbi közleményének, amely szerint az ORÖ megegyezett a hajdúhadházi önkormányzattal és a helyi nemzetiségi roma önkormányzattal az érintett családok lakhatásának biztosításáról. A megállapodás szövegét egyébként a Debreciner hiába kérte az ORÖ-től, levelünkre semmilyen módon nem reagáltak.

Az AVM szerint az önkormányzat által felajánlott települési támogatás nem őszinte segítségnyújtási szándéknak tűnik. Misetics Bálint újságunknak kifejtette, hogy az önkormányzatok segélyezési folyamata általában buktatókkal van tele: az önkormányzat a szűkös erőforrásait igyekszik védeni a túlhasználástól, ezért nem könnyű nagyobb összegű települési támogatásokhoz jutni. „Ehhez képest itt az önkormányzat munkatársai és tisztviselői proaktívan, a családokat felkeresve igyekeznek rábeszélni embereket, hogy na itt írja alá, és kapja is a 85 ezer forintot” – magyarázta a szociálpolitikus. Habár több család is aláírt, ezt az AVM sem gyakorlati, sem jogi értelemben nem tekinti megállapodásnak. Misetics elmondása szerint nagyon sok a bizonytalanság a támogatás körül is. „Ezek a családok szegények, folyamatos létfenntartási gondokkal küzdenek, különösen most, a járványidőszak alatt. Az önkormányzatnak törvénybe foglalt feladata rendkívüli települési támogatást nyújtani azoknak a lakosoknak, akik létfenntartási gondokkal küzdenek” – mondta Misetics Bálint, hangsúlyozva, hogy az önkormányzat tette a dolgát, de ettől a családok problémáját még nem oldotta meg.

A Momentum az Európai Bizottsághoz fordul, az LMP közleményt adott ki

Május 7-én látogatott ki az Irinyi utcai romatelepre Donáth Anna (Momentum) európai parlamenti képviselő. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a politikus hangsúlyozta: ezek a családok tisztességes emberek, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, és bármilyen munkát elvállalnak, hogy biztosítani tudják gyerekeiknek a biztonságos otthont. „Ottjártamkor egy leírhatatlanul melegszívű, bátor és egyenes közösség fogadott. Nem panaszkodtak, nem vártak tőlem semmit, örültek, hogy van, aki meghallgatja őket” – írt tapasztalatairól Donáth. A képviselő megígérte, nem fogja hagyni, hogy abból a pénzből, amit a rászorulók helyzetének javítására kapott az ország, ilyen embertelenségeket hajtsanak végre. A Momentum politikusa azt tervezi, levélben fordul az Európai Bizottsághoz, hogy követelje az eset kivizsgálását és a visszaélés megakadályozását. „Az önkormányzatnak garanciát kell vállalnia arra, hogy senki sem kerül az utcára, és a családok a felújítás után visszatérhetnek otthonaikba” – írta Donáth Anna.

Május 12-én Jármi Péter, az LMP Hajdú-Bihar megyei elnöke juttatott el szerkesztőségünkhöz egy közleményt az ügyben. Ebben az ellenzéki előválasztáson a Hajdú-Bihar megyei 2-es választókerületben induló politikus azt írja: pártja elvárja, hogy az önkormányzatok vezetői tartsák szem előtt a mélyszegénységben élők támogatását és védelmét, a családok egyben tartását, valamint elutasítják a diszkriminációt és a pályázati pénzek nem célzott felhasználását. Jármi felszólította a hajdúhadházi önkormányzatot, hogy tegyen meg mindent az érintett roma családok együtt maradásáért, védelméért, a munkavállalási lehetőségeik támogatásáért, valamint hogy mozdítsák elő az integrációjukat, teremtsék meg az ott élő gyerekek továbbtanulási, kitörési lehetőségeit. A helyi roma önkormányzatnak az LMP-s politikus azt üzente: a családokat támogassák ahelyett, hogy a fideszes vezetésű önkormányzattal együtt a szegregációt és a hangulatkeltést fokoznák.

Továbbra sem beszél konkrétumokról a polgármester

Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere továbbra sem nyilatkozott a családok ügyével kapcsolatban egyetlen független sajtóterméknek sem, a Debreciner is hiába próbált kérdéseket feltenni a politikusnak. Ezzel szemben a szintén fideszes vezetésű Debrecen önkormányzati tévéjének a jelek szerint szívesen nyilatkozik a városvezető. A DTV Esti Közelkép című műsorában május 12-én Csáfordit elsősorban a város fejlesztéseiről kérdezték, azzal kapcsolatban, hogy a 12 roma családnak konkrétan hogyan oldanák meg a lakhatását, a műsorvezető a 10 perces beszélgetés alatt egyetlen kérdést sem tett fel. A Csáfordi által elmondott legkonkrétabb információ a következő volt: „Próbáljuk azt a kompromisszumos utat megtalálni, hogy milyen anyagi és egyéb segítséggel tudnak ezek az emberek olyan új ingatlanokat találni, bérelni Hajdúhadházon, ahol mondhatjuk, hogy egy új otthont teremtenek, hiszen itt a felújítás egy évig fog tartani”. A polgármester a műsorban arról is beszélt, hogy a tizenkét családból csak nyolcan bérlik az önkormányzati lakásokat, négy család illegális lakásfoglalónak számít. Csáfordi a DTV-ben azt is hangsúlyozta: az elmúlt évek eredménye, hogy rengeteg olyan fiatal van, aki Hajdúhadházra szeretne költözni, ezért is van kevés albérlet a városban.

Városháza Hajdúhadházon
Budai Péter

A DTV műsorvezetője ennél a pontnál sem kérdezte meg: hová mehetnének a több esetben 8-10 gyermekes családok, ha Hajdúhadházon még albérletek sincsenek.

Ha szeretnél hozzászólni, megteheted a Debreciner közösségi oldalán. Várjuk a véleményedet!

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.