Mi a magyar titok? - Kósa Lajos sajátos beszédével ünnepelték a nemzeti összetartozás napját Debrecenben

Tömeggyilkos belgákról, széteső Angliáról és meg nem nevezett, franciagyűlölő francia focistáról is értekezett a képviselő, aki szerint a Magyar Királyság nem is nyomta el a nemzetiségeket Trianon előtt.

2010 óta június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója a nemzeti összetartozás napja. Ebből az alkalomból tartott ma ünnepi megemlékezést Debrecen önkormányzata a Bem téri Magyar Fájdalom szobránál. Az eseményre az elmúlt évekhez képest jóval kevesebben voltak kíváncsiak, a nem a koszorúzás miatt érkező, érdeklődő debreceniek mindössze pár tucatnyian lehettek.

A zászlófelvonás, valamint a Himnusz és a Szózat elhangzása után ezúttal nem Papp László (Fidesz) polgármester, hanem Kósa Lajos (Fidesz), a Hajdú-Bihar megyei 1-es számú egyéni választókerület országgyűlési képviselője mondott beszédet. Ez a változás bizonyára nem független attól a ténytől, hogy 2022 tavaszán parlamenti választásokat tartanak Magyarországon.

Galéria: A nemzeti összetartozás napja Debrecenben – 2021. június 4. (a képre kattintva megnyílik a képgalériánk)
Lia

Kósa szövegének már az eleje is erősre sikeredett: a trianoni békeszerződést „valaminek” nevezte, ugyanis szerinte minden olyan elnevezés, ami tartalmazza a „béke” szót, hazugság és félreértés. A politikus szerint a második világháború magvait 1920-ban vetették el. „Nürnbergben a nyitóbeszédben nyugodtan megemlékezhettek volna Clemenceau-ról, Lloydról, Wilsonról mint azokról a politikusokról, akik rossz szerződéssel, nagyhatalmi gőgből, téves érveléssel, csak az erőből olyan békét kényszerítettek Európára, ami alig két és fél évtized múlva egy újabb világháborúhoz vezetett” – fogalmazott Kósa.

Lia

A képviselő ezt követően arról értekezett, hogy szerinte Magyarországot a nagyhatalmak igaztalanul vádolták azzal, hogy rosszul bánt a területén élő nemzeti kisebbségekkel. Kósa mindezt arra alapozta, hogy szerinte a magyar nemzetiségi politika nem különbözött Európa más országainak nemzetiségi politikáitól. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Magyarországot vádló hollandok és belgák a gyarmatosításaik során több millió afrikait öltek meg, az angolok pedig a második búr háború idején koncentrációs táborokat is létrehoztak. Kósa Lajos állításaiban egyébként legalább két sajátos értelmezés található. Egyrészt történészi konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy – az akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező – Magyar Királyság politikailag és társadalmilag elnyomta a területén élő kisebbségek javarészét, másrészt a képviselő által említett Hollandia nehezen vádolhatta volna Magyarországot a trianoni béke során, hiszen semleges országként nem vett részt az első világháborúban, így értelemszerűen a béketárgyalásokon sem.

Lia

Kósa Lajos szerint a trianoni békeszerződést nagyhatalmi érdekek határozták meg. Ezt követően a fideszes politikus – Papp László 2019-es beszédéhez hasonlóan – elmondta azt a szélsőjobboldali körökben népszerű, kétes eredetű, gróf Apponyi Albertnek tulajdonított gondolatot, miszerint Magyarország ott lesz a temetésén azoknak az országoknak, amelyek Trianonban megásták a sírját. Kósa szerint Apponyi jóslata beteljesült, ugyanis több akkor ott lévő ország azóta megszűnt (Kósa többek között a Jugoszláv Királyságot említette, de ilyen néven ország 1920-ban sem létezett, akkori déli szomszédunkat Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak hívták). Kósa szerint továbbá Anglia jelenleg a széthullás ellen küzd a skót és az északír függetlenségi törekvések miatt (Skócia és Észak-Írország egyébként nem Anglia, hanem az Egyesült Királyság részei). A képviselő ezt követően megjegyezte, hogy a francia lakosság 20 százaléka lenézi a francia „őslakosokat”. „Oda jutottak, hogy a francia nemzet képviseletét egy olyan emberre is bízzák, aki nyíltan hangoztatja, hogy megveti a franciákat, sőt utálja őket, mégis a francia nemzeti labdarúgó válogatott tagja” – mondta Kósa, azt azonban nem árulta el, hogy konkrétan melyik francia focistára gondolt.

Lia

Kósa ezután arról elmélkedett, hogy miért maradhatott idáig fenn a magyarság. Szerinte ez a keresztény hitnek, a nemzeti identitásnak, a magyar kultúrának és az „elképesztően erős civilizációs hagyománynak” köszönhető. „Ezer éves jogfolytonos államiságot az egész világon kevesebb, mint tíz ország és nép tudhat magáénak. Mi közöttük vagyunk” – jelentette ki a politikus, aki ezután arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy mindezeket veszélyeztetik azok, akik szerint „a világ elismerten egyik legnagyszerűbb kulturális beruházása” a budapesti Városligetben egy „felesleges marhaság” – azt nem említette Kósa, hogy konkrétan melyik beruházásra gondolt. Éles váltással Kósa ezek közé a személyek közé sorolta azokat is, akik a kettős állampolgárságról szóló szavazásnál 23 millió románnal riogattak. Szerinte – továbbra sem konkretizálta, hogy kikre gondol – ők a magyarság sikereit kiöntik a lefolyóba.

Kósa beszédét követően a Csokonai Színház és a nagyváradi Szigligeti Színház előadása következett, majd a pártok és a civil szervezetek koszorúzása, végül a Székely Himnusz zárta a megemlékezést. A pártok közül a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk koszorúzott.

Lia

Ha szeretnél hozzászólni, megteheted a Debreciner közösségi oldalán. Várjuk a véleményedet!

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.