800

Ne lopj!

Ha a Kormány nyíltan az arcunkba hazudhat, akkor miért ne tenné ezt meg velünk egy uzsorás?

Mottó: A gondolat, hogy az állam eredetileg valamilyen szociális célból jött létre, teljesen történelmietlen. Hódítás és lopás, azaz bűncselekmények a gyökerei. Albert Jay Nock

Oly sokszor végigjártam már a szegregátumi lét stációit! Mikor felmentést adtam a hibák alól, mikor pedig piros lapot, merthogy nem lehet a témát csak úgy, az össztársadalmi létezés keretei nélkül tárgyalni. Hogy mik azok a viselkedésminták? Kialakult érzésvilág, berögzült ingerek, előre meghatározható cselekvési formák, várható reakciók egy-egy szituációban, egy-egy szociokulturális közegben – szerintem.

„Az előítéletek felülírhatják a jogot! Az ismertebb gonoszt jobban el lehet fogadni. Az ismeretlen gonosztól jobban félünk. A félelem agressziót szül. A félelem szüli az utálkozást is.” Ilyen módon és hasonlóképpen próbáltam meghatározni, hogy másképp működik egy közösség, mint mondjuk egy másik. Tulajdonképpen nem védeni akartam én senkit, hanem bemutatni, hogy felkészüljünk arra, ami egy szegregátumban érhet minket, váratlanul.

Az ismeretlentől való félelem a legrosszabb hajtómotor.

Kádár György — Félelem (Láger-sorozat)
galerialenia.hu

Aztán rájöttem, hogy a félelmen kívül igen erősen hatnak a már kialakult ellenséges előítéletek és a kényszeres szerzési vágy, ami minden emberben ott él. Az igények ott élnek az emberekben, miközben csak kevesek tudják kielégíteni. A liberális buksisimogatás – a megoldás szemernyi esélye nélkül, vegyítve az amúgy is degradáló előítéletességgel odavezetett, hogy ma már a szegények között nem szégyen a lopás. József Attila két hexameterje megfordította önmagát, ma már így hangozna: Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis./Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Igen-de párosítások

Ha elfogadjuk, hogy minden olyan kicsiben, mint nagyban, akkor Magyarországon a Kormány állam az államban. A cigánytelepen a láthatatlan „kormány” (uzsorások, kábítószeresek, csencselők és egyéb válogatott cigánylegények és leányok) szintén államok az államban. Ha a Kormány nyíltan az arcunkba hazudhat, akkor miért ne tenné ezt meg velünk egy uzsorás? Ha az elit erkölcstelen, hazug, nem tartja meg az ígéretét, harácsol, nincs benne semmi toleranciaérzék, ha kiül az arcára a közömbösség és az utálat a szegény ember iránt, akkor miért ne tehetné meg ugyanezt egy kisebb elnyomó?

Ha Magyarország Kormánya ellenségeskedést és gyűlöletet kelt a különböző társadalmi csoportok között, ha képes arra, hogy például egy ellenzéki politikust állandó jelleggel szapuljon és az ellenzék ellen így keltsen utálatot, akkor miért ne tehetné meg ugyanezt, egy kisebb elnyomó a faluban egy másképp gondolkodó emberrel szemben?

Ha a kultúrát a Kormány olyan emberekre bízza, akik máshol nőttek fel, és nem is ismerik annak a kultúrának a kis részleteit, ha a kultúra azt jelenti, hogy alkossunk szépeket, de azt elharácsolhatják, vagy úgy is Bayer Zsoltot tüntetik ki, akkor ott az érdemi elismerés büdös fekáliává változhat, amitől szabadulni kell. Igen, DE ha a magyar kultúra a harács kultúrája lett, és a haverok érdemeinek az elismerése a divat a náluk sokkal jobbak helyett, akkor ne várjuk már el, hogy a semmiben élő roma úgy ápolja a roma kultúráját, mint a dédapja, aki szintén a semmiben élt, de nagy igények nélkül, és egy olyan országban, ahol az erkölcs és tisztelet jellemezte a társas érintkezéseket még a cigánytelepeken is. Szépek a buszmegállók reklámfelületein található képek, példamutatók a rajtuk lévő romák, szépek az egyperces filmek is igen, DE nem a teljes valóságot tükrözik. Egyáltalán nem. Egy szeletét annak, ami már inkább romlott, mint fogyasztható.

A valóság az, hogy a romák is lopnak, nemcsak a kormánytagok. Az egyik ezer forintot, a másik akár milliárdokat is, DE sokan lopnak itt is, ott is. Hát ide akartam kilyukadni: Nem „vedelik az szeszt itt mindenféle szinten”, hanem lopnak, szereznek, sunyiskodnak, közömbösködnek, gyűlölködnek itt mindenféle szinten. Igen. Az emberek!

Milyen társadalom az ilyen? Legutóbb pártunk és kormányunk összemosta a pedofilokat az LMBTQ emberekkel. Csodás! A profán-paraszt, konzervatív, erkölcstelenségek sokaságát elkövető, pénzharácsoló újgazdag fideszes parlamenti többség eldöntötte, hogy azok már ne is nagyon merjenek létezni. Ugyanolyan betegek, mint a pedofilok. Punktum. Egy jó ideje a transznemű sem kérhet műtétet. Punktum! Orbánék a királyok! Punktum. Az van, amit ők akarnak, punktum. Fudan punktum vagy paktum, punktum! És így tovább! Ezernyi értelmetlen bűn! Ha kell, egymásnak eresztik az embereket! Akik gyűlölik is egymást, ha kell, ha nem, és egymás gyilkosává is válhatnak a propaganda szintű agymosás mentén - ha kell, ha nem. Nem baj az! Fő a hatalom. Legyen mindenkinek katonája és cselédje! Punktum! Meg harckocsija, mint 2006-ban Budapesten! Punktum. Az ország tele van depresszióssal. Punktum. A gazdagoknak jut orvos, a szegényeknek nem. Punktum.

Szóval lopás. Szerintem mindenkinek az fáj a legjobban, amit tőle lopnak el!

A Tumenca-Veletek Egyesületnek van egy telke az egyik kisvárosban. Tag vagyok én is. Mivel nem igazán sikerült forrásokat találni arra, hogy a közösségi terünket megvalósítsuk, (sokba került a földmunka és a kerítés sem lesz olcsó, 2020-ban pedig adományokat gyűjtöttünk, szállítottunk a nehéz helyzetben lévőknek, ahelyett, hogy megfogtuk volna a pénzt), az utolsó pillanatban úgy döntöttünk, hogy néhányan a helyiekkel bevetjük a parlagon heverő földet. Ami csalódás, hogy akik helyben ígérték, hogy jönnek, azok közül jópáran a fülük botját sem mozdították, amikor jönni kellett. Pedig amit termeltek volna, azt mi nekik szántuk. Közösségi munkának gondoltuk, áldoztunk volna rá, hogy tevékenyen és hasznosan együtt legyünk, együtt tanuljuk a demokráciát. Tény, hogy nem hirdettük meg (nem is lett volna értelme, mert azért annyi földünk nincs). Azok, akik nem jöttek, vessenek magukra! Persze nem különböztetjük meg őket, ha majd lesznek programjaink, de most már bizonyítaniuk kell, hogy elnyerjék a bizalmunkat.

A puding próbája az evés. Ezt az évet nem is gondoltuk az egyesület legjobb évének, de példát kell mutatni! Magunk uram, hogy ha követőink csak páran vannak, akkor is! Sok kis parlagon heverő föld van a helyiek birtokában. Kerítés ugyan sok helyen nincs, kutya annál több, de a megműveletlen földek látványa lelombozó. Értéket kell teremteni, föld elvileg van. Utat kell mutatni! A határ a csillagos ég. Optimisták vagyunk! Nincs mese, mi optimisták vagyunk!

Munkában a Tumenca-telken!
Facebook

És itt jön be ennek a jegyzetnek a címe! Ahány emberrel beszéltünk, mindegyik azt mondta, hogy ha nem vigyázunk a mi kis hirtelen jött veteményeskertünkre, a növények érésekor „mindet ellopják a cigányok”. A hatalmasan előítéletes, már-már rasszista boltos, a szomszéd, a távoli tagtárs, a vezetőink egyikének apja és mindenki, aki a helyi viszonyokat ismeri, erre figyelmeztetett minket. És akkor eszembe jutottak az idős emberek, a kertet művelő emberek, a földművesek, az erdőbirtokosok (akikért ugyan nem vagyok oda meg vissza), a szomszéd bácsi, aki segíteni akart elmagyarázni, hogy hogyan vessük el a krumplit... „Ellopják a cigányok…”

Vége van már annak a világnak, hogy csak úgy elmenjünk halászni, gombázni, madarázszni vagy gyűjtögetni. Bűnt követünk el vele. Hát „lopjuk”! Felmentésünk, hogy mi a tanult tehetetlenség állapotában vagyunk, mi szegények vagyunk, mi kábszeresek vagyunk, mi nem tudunk elérni semmit! Hát „lopjunk”!

Akik nem jöttek el velünk dolgozni, lehet, hogy ők is így gondolták?

Hiábavalónak gondolták a munkát? Mert úgy is ellopják VALAKIK, ami a miénk?

Aztán eszembe jut Bódvalenke és a cigány szénégetők, akik engedéllyel összegyűjtötték az erdők vékony fáit. Télen, amikor „felmentek” az erődbe szenet égetni, nem volt az összegyűjtött fa sehol. Sokan azt mondják, hogy azok a kisgazdák vitték el, akik engedélyt adtak nekik a vékony ágak összegyűjtésére. Végül is a sajátjukat vitték a többivel, a vastag fákkal. Ki ellen lehet így feljelentést tenni? Igazolni sem lehetett, hogy ki és mit lopott és kitől. A becsület pedig már akkor sem volt több, mint egy szó alakja. Erről beszélt egyszer az a nő, aki segíteni akart a helyieken, ahol 8000 forint volt az átlagjövedelem havonta.
Minek nevezzük azokat az embereket - akik lehet, hogy nem cigányok, de nagy rá az esély, hogy igen, mert sokan élnek a közelben szegénységben –, akik mások munkájának gyümölcsét ellopják? Nem vetnek, de aratnak. A másokéból.

Nevezzük őket kormánytagoknak, képviselőknek, akiknek a mi telkünk a magáncélra kiaknázható „kvázi uniós forrás”? Ne! Ne! Ne! Mi nem mossuk össze ezt a dolgot, mint ők a pedofiliát és a szexuális orientációkat! Nem, ne nevezzük azoknak!

Nevezzük őket inkább lerombolt kultúrájú, leromlott állapotban lévő kábítószereseknek, romlott erkölcsű, rossz életet élő, az állam által ridegtartáson nevelt, népkonyhákon szenvedő embereknek, akiket „tolvajjá a tolvaj világ tett”. Persze a gazdag ember pedig többet akar… Ne feledjük ezt sosem! Akár ő is jöhet… Káosz van a fejemben. Kétségek gyötörnek, mert még van bennem tenni akarás! Milyen ország az ilyen? Mit lehet itt tenni? Ha már idézünk, tegyük rendesen. Csokonai megérdemli! Ezzel be is fejezem.

Üzenetként még csak annyit: erkölcsi kötelességem a barátaim munkáját megvédeni! Nem vagyok egy Orbán Viktor, de nekem erkölcsi kötelességem a munkánk gyümölcsét megvédeni!

Végül álljon itt egy részlet Csokonai Vitéz Mihály „Az estve” című költeményéből:

„Bódult emberi nem, hát szabad létedre
Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?
Tiéd volt ez a főld, tiéd volt egészen,
Melyből most a kevély s fösvény dézmát vészen.
Mért szabtál hát határt önfiaid között;
Ládd-é már egymástól mind megkülönözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,
Miolta a miénk nevezet elűle.
Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált,
Per és lárma nélkűl annyi embert táplált,
S többet: mert még akkor a had és veszettség
Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség.
Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek,
Nem született senki gazdagnak, szegénynek.
Az igazságtévő határkő és halom,
A másét bántani nem hagyó tilalom
Nem adott még okot annyi sok lármára,
Mert az elégség volt mindennek határa.
Nem állott volt még ki a kevély uraság,
Hogy törvényt hallgasson tőle a szolgaság;
S rozskenyérhéjból is karácsonyja legyen,
Hogy az úr tortátát s pástétomot egyen.
Nem bírt még a király húsz, harminc milliót,
Nem csikart ki tőlük dézmát és porciót,
Melyből boldogokká tudja őket tenni,
Azaz tonkin fészket legyen miből venni.
Nem bújt el a fösvény több embertársától,
Hogy ment legyen pénze a haramiától,
Akit tán tolvajjá a tolvaj világ tett,
Mert gonosz erkőlccsel senki sem született.”

Legyen szép a napjuk!

Horváth Ferenc írásai itt olvashatók: 800 .

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.