REGGELI FELES

Add már, uram…

Olykor az ég felé, majd néha az előtte álló fa felé. Hang nélkül.

Napok óta nehezíti meg mindennapjainkat a hirtelen beköszönő kánikula. A meleg mindnyájunkat megviseli, és a csapból is az folyik, hogyan védekezzünk a hőség ellen.

Jómagam nem igazán kedvelem ezt az időjárást, jóval nehezebben tűröm a hőséget, mint a mínuszokat. A klíma nélküli lakás pedig csak még inkább fokozza elégedetlenségemet. Nemrég engem is elért az eddig leginkább csak hírből ismert hőguta vagy hőkimerülés. Eddig nem történt velem ilyen, egyik pillanatról a másikra jött rám a szédülés, majd a hányás. Az egyszerű víz is kijött belőlem, így eleinte csak a külső hűtés működött.

Azóta napjában többször hidegvízzel mosom fel a padlót, a tarkómra pedig mindig hideg vizes törölközőt teszek. Egyelőre úgy tűnik, ez segít. Kiskutyám is új arcát mutatja ebben a hőségben: napjai nagy részét a hideg csempén fekve tölti, éjjel 9-10 óra körül kerül abba az állapotba, hogy már játszani is van kedve. A napközbeni sétákra nem is merünk gondolni ilyen időben. Pedig néha kérdezik, hogy miért nem viszem újabban sehova a Lulut. Egyszerű a válasz, este 8 előtt csak nagyon nyomós indokkal indulok el vele…

Nyikos Mónika

Egyszóval: hőség van Debrecenben is. Tegnapi hazafelé vezető utamon találkoztam egy furcsa alakkal. Éppen a Kossuth téri „hőmérő” közelében. Ötvenes évei környékén járó férfialak mozgolódott. Jól szituált úrnak tűnt: fekete nadrág, hófehér ing. Egyedül a cipője hiányzott, ami pár centivel arrébb várta, hogy újra felhúzzák. Emberünk a kezével hadonászott, talán táncolt is. Egyféle fohásznak tűnt... Olykor az ég felé, majd néha az előtte álló fa felé. Hang nélkül. Csendben. Talán esőt kért magának vagy épp a fának, mindnyájunknak. Lehet, beteg volt, lehet, a hőségtől vagy az alkoholtól bódultan érezte jó ötletnek ezt a rituálét. Valami különleges mégis volt benne. Egyedül volt.

Nem érdekelte semmi, csak hogy az ég felé mutogasson. Talán mindenféle különösebb ok vagy cél nélkül. Szabadnak tűnt, nem csinált semmi egyebet, csak magával foglalkozott, és nem érdekelte, ki mit gondol róla. Én csak remélem, hogy a lehűlésért könyörgött ilyen módon.

Itt olvasható a többi REGGELI FELES – a Debreciner ébresztőrovata.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.