„Semmiképpen nem adnék állami támogatást a MotoGP versenyekre” – interjú Kanász-Nagy Mátéval, az LMP társelnökével

A politikus nem tart attól, hogy a pártok közötti megegyezések elveszik az állampolgárok kedvét az előválasztástól. Nem zárkózik el az MSZP-vel való egységesüléstől, de ezt jelenleg inkább a Párbeszéddel kapcsolatban tudja elképzelni. Szerinte az LMP maga mögött hagyta a belső konfliktusokat, az összefogáson belül pedig ők jelentik a garanciát a klímaváltozás elleni küzdelemre. Versenysport helyett a tömegsportot támogatná, valamint azt tartaná helyesnek, ha a BMW-hez hasonló nagy autógyártók fizetnének az általuk okozott környezeti károkért.
Rajtad is múlik, meddig végezheti a dolgát a Debreciner. Kattints a képre!
debreciner.hu

Július 2-án Debrecenben járt Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, hogy pártja eddigi egyetlen bejelentett Hajdú-Bihar megyei előválasztási képviselőjelöltje, Jármi Péter (2-es számú választókerület) mellett kampányoljon. Ebből az alkalomból beszélgettünk a politikussal az ellenzéki összefogás kiválasztási folyamatáról, pártja jövőjéről, zöldpolitikai célokról, és az esetleges új kormány legitimációs kérdéseiről.

Kanász-Nagy Máté
Polgár Tóth Tamás

Hajdú-Bihar megyében eddig egy saját jelöltet jelentettek be, két másikat pedig támogatnak. Lesz még saját jelöltjük a megyében? És támogatottjuk?

Az LMP-nek, Magyarország zöldpártjának jelenleg összesen tizenöt bejelentett jelöltje van. Elképzelhető, hogy ez fog még változni, de csak kis mértékben. Ez a változás Hajdú-Bihar megyét is érintheti. Csomagokban jelentünk be jelölteket, akiket támogatunk, és akiket más pártok támogatnak. Ilyen bejelentésekre még lehet számítani. Több részletet most nem mondhatok, de lesz változás a megyét érintően is.

Mi alapján döntenek más pártok jelöltjeinek, illetve civileknek a támogatásáról?

A választókerület szintjén meg kell nézni, ki a helyi jelölt, ki az elfogadható a számunkra, kiben látjuk azt, hogy meg fogja nyerni a körzetet. Természetesen ez a döntési folyamat összefügg az országos megegyezésekkel, szövetségekkel is. A helyi és országos szint között szerencsére nincsenek ellentmondások.

Tehát az alapján döntenek, hogy kit tartanak alkalmasnak a helyi szervezeteik a Fidesz jelöltjének legyőzésére, és hogy milyen megállapodások születnek az országos pártközpontokban?

Igen, de ezek egymással nincsenek ellentétben.

Akkor kijelenthetjük, hogy elvi szempontok helyett a hatalomtechnikai megfontolások dominálják a kiválasztás módját?

A politika arról szól, hogy a közhatalmat meg akarjuk ragadni, de nem magáért a közhatalomért, hanem azért, hogy a céljainkat el tudjuk érni, a programunkat meg tudjuk valósítani. A hatalom ehhez egy eszköz. Amikor én a legalkalmasabb jelöltről beszélek, abban megjelenik elvi álláspontként, hogy ki az, aki a zöld értékeket, a programunkat hatékonyan tudja képviselni, és az a racionális, számító hatalmi szempont is, hogy az ellenzéki kihívó győzzön a választáson. Ennek a kettőnek össze kell kapcsolódnia. Ha ez a programelvűség nem érvényesülne, akkor nyilván tiszta hatalomtechnikáról lenne szó. Ez kudarcra lenne ítélve.

Nem tartanak attól, hogy az előválasztási pártmegegyezések elveszik az emberek kedvét a voksolástól?

Két ok miatt nem tartok ettől. Egyrészt minden választókerületben lesz miniszterelnök-jelölti előválasztás, ami nagyon izgalmasnak ígérkezik. Mi Karácsony Gergely győzelmére fogadtunk, ő az LMP jelöltje, de komoly kihívók vannak, elég ha csak Jakab Péterre vagy Dobrev Klárára gondolok. Másrészt az egyéni körzetekben is mindenhol lesz előválasztás. Az a politika természetéből adódik, hogy vannak szövetségkötések. Vannak választókerületek, ahol kiélezett lesz a küzdelem, és vannak olyanok, ahol nem ezt tapasztalhatjuk. Ugyanakkor az előválasztás a részvételiséget és a demokráciát erősítő ellenzéki innováció, mivel a választók mindenhol beleszólhatnak abba, hogy kik legyenek az ellenzéki jelöltek.

Polgár Tóth Tamás

Egyre többször hallani arról, hogy a 2022-es országgyűlési választások után egyesülhet a Párbeszéd, az MSZP és az LMP. Mekkora ennek a realitása?

Az elmúlt napokban megjelent cikkekben ezzel kapcsolatban túlzó állítások szerepeltek. Egy adott országban egy zöldpárt szokott lenni. Történelmi okai vannak annak, hogy Magyarországon ez nem így alakult.

Itt nagyon sok zöldpárt volt már.

Nagyon sok, de igazi zöldpárt talán kevés. 2010-ben az LMP bekerült a parlamentbe, aztán kivált belőle a Párbeszéd, ami egy zöld, szociális, talán egy kicsit liberális megközelítést, míg az LMP egy hagyományosabb, rendszerkritikusabb zöldpárti megközelítést visz. Én kívánatosnak tartom, hogy valamiféle egységesülés felé menjen ez a történet. Egységben az erő.

Ebbe az MSZP-t is beleérti? A szocialista párt az elmúlt években legalábbis a saját bevallása szerint foglalkozik ezzel az ágendával.

A három párt közös miniszterelnök-jelöltet támogat Karácsony Gergely személyében. Ennek nyilván megvannak azok a konzekvenciái, hogy a politikánkat, a kommunikációnkat a választásig összehangoljuk. Az, hogy ez szervezetileg hová tud kifutni, nem ennek a ciklusnak a kérdése, a 2022-26 közötti időszaknak viszont kérdése lehet. Én ezt elsősorban a Párbeszéddel kapcsolatban tudom átgondolni. A szocialista párt szerepét kérdőjelesen látom, de nem vagyok elzárkózó ebben az irányban sem.

Ungár Péter tavaly nyáron azt mondta, „a KDNP nem egy önálló politikai aktor”. Önálló aktor még az LMP?

Én azt számítom önálló politikai aktornak, aki önállóan meg tudja magát mérettetni választáson, és bekerül a parlamentbe, ahol saját frakciója van. A KDNP-nek csináltak egy frakciót, de nem önállóan került be, hanem már régóta a Fidesz szatellitpártja. Az LMP háromszor is bekerült a parlamentbe, 2018-ban történelmünk legjobb eredményét értük el, 404 ezer szavazatot szereztünk. Az, hogy most nem önállóan indul az LMP, nem azt jelenti, hogy elveszítette az önállóságát. Ha a parlamenti pártokat és a Momentumot számítjuk, elmondhatjuk, hogy az összes ellenzéki szereplő közösen indul. Mind a hat szereplő önálló aktor, mindenki a legjobbját akarja belerakni ebbe a történetbe. Nekünk az a célunk, hogy minél több zöld elem jelenjen meg a közös programban és a kormányzásban.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

Az LMP-ben korábban okozott konfliktusokat, hogy a társelnököknek nem voltak olyan kiterjedt jogköreik, mint más magyar pártok elnökeinek. Mekkora hatással lehet a párt irányítására egy olyan társelnök, akinek nincs parlamenti mandátuma, egy olyan elnökségben, amelynek a titkárát Ungár Péternek hívják?

Valóban, ha megnézzük az LMP szervezeti és szabályzati felépítését, azt látjuk, hogy ez nem egy szerencsés állapot. Egy szervezetnek szüksége van erős jogkörrel rendelkező vezetőkre. Ezek a jogkörök jelenleg különböző szereplőknél koncentrálódnak. Szerencsés együttállás ugyanakkor jelenleg, hogy a három, elnökségen belüli vezető funkciót, a két társelnöki és a titkári tisztséget betöltő személyek között teljes az összhang. Nagyon jól együttműködünk az elnökség többi tagjával is. Ha vannak is szervezeti bizonytalanságaink, sokkal szerencsésebb konstellációt alkotunk, mint a korábbi elnökségek.

Az elmúlt hónapokban az ellenzéki kommunikációban hangsúlyosan jelen volt a közvagyon alapítványokba szervezésének és a melegellenes pontokat tartalmazó „pedofiltörvénynek” a kritikája, valamint a Fudan Egyetem ügye, de a klímaváltozással kapcsolatos kérdések mintha lekerültek volna a napirendről abban az időszakban, amikor itt, Debrecenben is sokak életét keseríti meg a szokatlanul erős és korai kánikula. Ez minek köszönhető?

Az LMP volt az első párt, amely a kampányának fókuszába állította a klímaváltozás ügyét. Ez a 2019-es EP-választási kampány volt.

Annak egy fejreállás lett a vége.

Való igaz, hiszen nem jutottunk be az Európai Parlamentbe, de nem a klímaügyek tematizálása miatt, hanem a korábbi, 2018 és 2019 közötti szervezeti problémáink miatt. Ezeken a problémákon már túl tudtunk lépni. A klímaváltozás ügyét nem hagytuk el, szerintem a végleges ellenzéki programban is hangsúlyos elem lesz. A hat párt közül az LMP az, amely ezt maximálisan hangsúlyozza, és garanciát jelent arra, hogy a következő kormányzás egyik top prioritása legyen a klímaváltozás elleni küzdelem. Amikor debreceni ügyekről beszélünk, meg kell említeni a BMW-gyár létesítését, ami egy olyan mezőgazdasági területen történik, amelynek a feladása óriási veszteséget és kockázatot jelent. A klímaváltozás szempontjából is, hiszen az taccsra fogja vágni a mezőgazdaságunkat. Erre idejében fel kellene készülni, mondjuk úgy, hogy a meglévő, a tervezett BMW-gyár helyén lévőhöz hasonlóan jó minőségű termőterületet nem kellene tovább csökkenteni. Ezekben a helyi ügyekben is meg tud jelenni a klímaváltozás elleni küzdelem, a kommunikációnkban megpróbáljuk erre felhívni a figyelmet.

Polgár Tóth Tamás

Az elmúlt pár évben számos külföldi cég Debrecenbe érkezését jelentették be. Mi az álláspontjuk erről a folyamatról?

Mi nem állítjuk azt, hogy önmagában rossz dolog lenne a cégek érkezése. Az se állítjuk, hogy ezeknek a cégeknek ne járna támogatás, bizonyos kedvezmények. Azt állítjuk, hogy rendkívül igazságtalan, egyenlőtlen a rendszer, ha kizárólag ezeket a vállalatokat támogatjuk, miközben nem jut a kis- és közepes vállalkozásoknak. Az elmúlt napokban fizették ki a KATA-soknak a kompenzációt. A fodrászoknak például egy kicsivel több mint 200 ezer forint jutott. Meg lehet kérdezni bármelyik fodrászt: milliós összegű kieséssel számoltak az elmúlt másfél év után. Ennek a tizedét adja vissza a kormány, miközben a BMW-nek több tízmilliárd forintos támogatásokat juttat. Az adópolitika oldaláról is megragadnám ezt a témát: hogyan van az, hogy ezek a nagy autógyárak semmit nem fizetnek az általuk okozott szennyezésért, miközben tönkreteszik a környezetünket? Épp őket kellene a legjobban megadóztatni, hogy a tevékenységük káros hatásait valahogyan kompenzálni tudjuk, környezetpolitikai célokra tudjunk több forrást biztosítani.

Hajdú-Bihar megye másik országos hírű beruházása a hajdúnánási MotoGP-pálya építése. Kormányra kerülésük esetén leállítanák a versenyeket, ha már megépült a pálya?

Elég nagy baj lenne, ha megépülne. Az építést le kellene állítani, semmi szükségünk nincs rá. Nem hiszek abban, hogy az országnak előnyére válna, ha MotoGP versenyeket rendeznénk. Nincsen semmi baj azzal, ha a motorsportnak vannak szerelmesei. Azzal van a baj, hogy ez a pálya milyen területre, milyen pénzből épül, és kinek az érdekeit szolgálja. Ezer másik dolgot tudnék mondani, amire költeni kellene a pénzt. Egyébként sem a versenysportban, hanem a tömegsportban hiszek, amiben mindenki részt tud venni, és az egészségünket szolgálja.

Na de mit tennének, ha már megépült a pálya? Akadályozná az új kormány a versenyek megtartását, mondjuk az állami támogatások megvonásával?

Semmiképpen nem adnék rá állami támogatást. Ha ez ellehetetleníti a versenyeket, akkor így járt a történet. Az nyilvánvalóan egy bonyolultabb helyzet, ha azzal szembesülünk, hogy már megépült. Minden ilyen kérdés esetén természetes, hogy a megye lakosságát megkérdezzük, mit gondol a dologról. Ilyenkor persze ki kell rakni ennek az előnyeit és hátrányait is. Az egy nagyon komoly hátrány, hogy ezekbe a versenyekbe folyamatosan állami támogatásokat kell pumpálni.

Polgár Tóth Tamás

Mikor kezdődik meg a közös ellenzéki programalkotás az egyes választókerületekben? Kik fogják ezt csinálni? Vagy az előválasztás győztesének a programja lesz a közös program?

Ahol most tartunk, az egy 1.0-ás verziója a közös ellenzéki programnak. Ezt nyilvánosságra hoztuk, és várjuk a civilek, szakmai szervezetek, állampolgárok véleményét. Mindenkit arra biztatok, szóljon hozzá, nagyon fontos, hogy beépítsük a különböző javaslatokat. Van, illetve lesz programja a miniszterelnök-jelölteknek is. Karácsony Gergely már bemutatta a jóvátétel programját. Kiemelt cél az elmúlt másfél év gazdasági-társadalmi válsága veszteseinek kárpótlása. Az egyéni körzetekben aki megteszi, megteszi, aki nem, az nem. A mi jelöltjeinknek lesz programja. Úgy tudom, hogy a Hajdú-Bihar megyei 2-es választókerületben Jármi Péter hamarosan nyilvánosságra hozza a sajátját. Ez izgalmas, jó program lesz.

Tehát választókerületi szintű összellenzéki programalkotás nem zajlik és nem is lesz?

Ilyen most még nem is lehet, hiszen verseny van. Én azt várom, hogy amikor kapunk egy letisztult képet októberben, a választókerületi jelöltek a győztes miniszterelnök-jelölt és az összellenzéki program egyes elemeit fogják képviselni.

Dobrev Klára, az ellenzéki összefogás egyik meghatározó politikusa többször is hangoztatta, hogy kormányra kerülve kétharmados parlamenti többség nélkül is hozzá fognak nyúlni alkotmányozó többséget igénylő ügyekhez. Ez a teljes ellenzéki együttműködés álláspontja?

Nagyon jó, hogy erről elindult egy vita, és különböző alkotmányjogászok megnyilvánulnak ebben a kérdésben. Kulcsfontosságú, hogy hogyan fogunk tudni kormányozni akkor, ha van többségünk, de a NER által kétharmaddal bebetonozott szereplők továbbra is ott vannak a páston. Én azok közé tartozom, akik ebből a szempontból bátrabbak. Olyan helyzet nem állhat elő, hogy minket gúzsba kötnek és megfojtanak a Fidesz által meghozott illegitim döntések. Ezekkel szembe lehet, és szembe is kell szállnunk jogi eszközökkel. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha ezt kirakjuk az asztalra, és világossá tesszük: az ellenzékre szavazók arra szavaznak, hogy ezeket a kétharmaddal bebetonozott intézményeket demokratizálni fogjuk.

Ha az Alaptörvény nem köti az ellenzék kezét kormányra kerülve, akkor mi köti?

A választóktól való felhatalmazásnak kell kötnie. Ezért kell közös programot alkotni, ezért kell felelősséget vállalni…

Ez politikai, nem pedig jogi kötelem. Jogi szempontból mi fogja kötni az ellenzék kezét attól, hogy alkotmányozó többség nélkül bármilyen ügyben döntéseket hozzon?

Ha eljutunk oda, hogy az ellenzék ezt az alaptörvényt „kikukázza”, akkor szükség lesz egy alaptörvényt megerősítő népszavazásra. Nem szabad elszakadni a néptől és a népakarattól, mindent népszavazással kell legitimálni.

Kapcsolódó interjúk:

- „Orbán elhitette velünk, hogy a vita rossz, márpedig jobb dolgot nem tudok elképzelni a politikában” – interjú Dobrev Klárával

- „Ha a kormány megbukik, a tisztességes fideszeseket integráljuk a 2022 utáni világba” – interjú Márki-Zay Péterrel

- „Lesznek előremutató, demokratikus viták közöttünk” – interjú Keresztes László Lóránttal

- „Kormányváltást és politikai irányváltást akarunk, nem vagyunk a Fidesz szatellitpártja” – interjú Pálinkás Józseffel

- „Szükség van egy olyan szereplőre, aki mindkét oldalnak nézi a korrupciós ügyeit” – interjú Kovács Gergellyel

- „A politikának ki kell jönnie az emberek hálószobájából” – interjú Kunhalmi Ágnessel

- „Lehet, hogy eljön az idő, amikor az Indexhez is be kéne sétálni” – interjú Fekete-Győr Andrással

- „Indulatos, szélsőséges politikai szólamok ne kerüljenek a fősodorba” – interjú Lukács László Györggyel, a Jobbik alelnökével

- „Orbán Viktor a mostani értelmetlen és veszélyes uniós szabadságharcával a saját népe ellen fordult” – interjú Szabó Tímeával

- „A színfalak mögötti dolgok szépen karbantartják a lelkiismeretemet” – interjú Szanyi Tiborral

- „Magyarországnak az az érdeke, hogy koalíciós kormányzás vezesse” – interjú Ungár Péterrel

- „Van abban erő, amikor az ember feláll és más körülmények között folytatja” – interjú Szél Bernadettel

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.