„Nem ment el az eszünk” – Debrecen 2030-ig tartó gazdaságfejlesztési programjáról beszélt Papp László az önkormányzati tévében

A polgármester elárulta: még nem fejeződött be a BMW beszállítói parkjának helyszínén a termőföldek önkormányzati megvásárlása, maga a gyár pedig valamikor az évtized közepén kezdi el a működését. Azt is mondta, hogy habár a kormány arról kommunikál, a vakcinagyárat 2022-ben befejezik, ez valójában csak a program egy kisebbik elemére igaz, a teljes projekt 1-2 évvel később készülhet el.
Rajtad is múlik, meddig végezheti a dolgát a Debreciner. Kattints a képre!
debreciner.hu

Július 8-án a DTV Közügy című műsorában vendégeskedett Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere, akit a város 2021 és 2030 közötti gazdaságfejlesztési programjáról kérdeztek. A terveket Debrecen június 24-i közgyűlésén 25 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadták el. A polgármester az önkormányzati televízió stúdiójában több lényeges megjegyzést tett a programmal kapcsolatban.

Papp reálisnak tartja, hogy az évtized végére megduplázódjon a város gazdasági teljesítménye. A BMW-gyár kapcsán a polgármester úgy fogalmazott, hogy az „valamikor az évtized közepén” kezdi meg a működését, a pontos gazdasági hatásaival pedig egyelőre nem is tudnak kalkulálni. Hangsúlyozta, hogy a gyár mellett kialakítandó 100 hektáros ipari park nem a BMW-gyárhoz tartozik, hanem beszállítói park lesz belőle. A polgármester elárulta, jelenleg a terület 80 százaléka van az önkormányzat tulajdonában, tehát még mindig nem sikerült minden tulajdonossal megegyezni az egyébként kiváló minőségű termőföldek megvásárlásáról.

Papp László a debreceni közgyűlésben
Koppányi Szabolcs

Papp szerint Debrecen nagyon jó úton halad afelé, hogy „megnyerje” a 21. századot, és Közép-Európa egyik leginkább meghatározó üzleti központjává váljon. A városban futó nagyberuházások között megemlítette a Nemzeti Oltóanyaggyár építését is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy habár a kormány 2022-es befejezést kommunikál, valójában jövőre csak a projekt egy kisebbik részegysége készül el, a teljes program csak azt követően 1-2 évvel később fog megvalósulni. A polgármester hozzátette ugyanakkor, hogy konkrét információkért a Debreceni Egyetemet és az állami beruházót kell keresni.

A 2030-ig tartó gazdaságfejlesztési tervben 20 ezer új munkahely létrehozása szerepel, ennek kapcsán Papp elmondta: nem terveznek vendégmunkásokkal, Debrecennek az iskolapadban kell megnyernie a munkaerőpiaci versenyt. Ezalatt azt értette, hogy a város oktatási intézményei olyan képzéseket kínálnak, amelyek a Debrecenbe települő cégek igényeinek megfelelő tudással vértezik fel a fiatalokat. „Sosem volt szándékunk a határ túloldaláról munkavállalókat hozni Debrecenbe” – szögezte le Papp.

Intermodális emlékezet

A polgármester kérdést kapott a közösségi közlekedés fejlesztéséről is. Az intermodális központtal kapcsolatban Papp úgy fogalmazott: a „fejlesztésének tervezési folyamata jövőre már elindulhat”. A politikus elmondása szerint ezt eleve így ütemezték. Az intermodális központnak egyébként egyszer már születtek tervei, erre Papp László bevallása szerint 750-800 millió forint európai uniós forrást költött a város. Ezeket azért vetették el, mert az eredeti tervek szerinti költségek túl magasak lettek volna.

Papp László a 2015 novemberi sajtótájékoztatóján még azt mondta – az intermodális látványtervek bemutatásának alkalmából –, hogy a remények szerint 2016 második felében elindulhat a kivitelezés és 2019-ben egy átalakult, új városrésszel válik gazdagabbá Debrecen.

Papp László polgármester sajtótájékoztatón mutatta be az új debreceni főpályaudvar elkészült terveit a Nagyállomás utasvárójában 2015. november 12-én
debrecen.hu

A 2017-es elképzelések szerint az Új Főnix Terv keretein belül nemcsak a Nagyállomást újították volna meg, hanem a Petőfi téren a föld alá süllyesztve kapott volna új helyet a város autóbuszpályaudvara is. Ez utóbbi tervet azóta elvetették.

Papp László és Tasó László (akkor még közlekedési államtitkár) nézik a 2015-ös látványterveket
debrecen.hu

Papp beszélt a 3-as villamosról is, amelynek ismertette a két tervezett végpontját is: a vonal a tócóvölgyi vasútállomást és a keleten található 100-as vasútvonalat kötné össze a Dobozi lakótelep érintésével. A jelenlegi elképzelések szerint a villamos a belvárosban a Széchenyi-Kossuth vonalon menne keresztül.

A júniusi képviselő-testületi üléshez hasonlóan Papp ismét hangsúlyozta, hogy a gazdaságfejlesztési tervben szereplő, 300 ezres lakosságszámra vonatkozó célkitűzés a szűkebb agglomerációval együttesen értendő. „Nem ment el az eszünk, hogy azt gondoljuk, hogy itt két-három évtizeden belül 50 százalékkal növeljük meg a jelenlegi közigazgatási határon belül a város lélekszámát” – fogalmazott Papp.

A politikus az interjú végén igyekezett odaszúrni a Momentumnak a Civaqua-tervvel kapcsolatban. A júniusi közgyűlés a Fidesz módosítójával fogadta el a liláknak az óriásberuházáshoz fűződő előterjesztését, amely eredetileg a teljes program 2024. december 31-ig történő befejezésére szerzett volna kormányzati garanciákat, a módosítás után elfogadott határozatban azonban csak annyi szerepel: az önkormányzat támogatja, hogy a terv 2027 végéig megvalósuljon. „Ez a városvezetés ért el a kormánnyal együtt 50 év után először áttörést a program megvalósításában, nem a Momentum” – szögezte le Papp, aki szerint az ellenzéki párt Civaqua-terv kapcsán kifejtett tevékenysége felesleges volt. (A polgármester név szerint emlegette Mándi László momentumos önkormányzati képviselőt – úgy tudjuk, a városi televíziónak még nem volt olyan stúdióbeszélgetéses műsora, amiben Mándi önállóan, egyedül kifejthette volna meglátásaikat a Civaqua-tervről.)

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.