hirdetés hirdetés
hirdetés

„Nem egyszer ütötte már meg a fülem, hogy nem tudták, miért áll ott az üveggúla” – Erdei Nóra debreceni idegenvezetőt kérdeztük

Munkája során nem okoz problémát, hogy a kiállítás zárva tart, de jó ötletnek tartana egy jól látható információs táblát arról, hogy mit rejt a belvárosi üvegpiramis. Több éve tart tematikus sétákat Debrecen turisztikailag kevésbé frekventált helyein, hogy bemutassa a nagyvárosiasodás előtti idők épített örökségét.
Lakat alatt Debrecen belvárosának a közepén
Koppányi Szabolcs

Július 27-én számoltunk be róla, hogy ismeretlen okokból ismét zárva tartják a debreceni Nagytemplom mellett található üveggúla alatti kiállítást, amelyet tavaly több év bezártság után nyitottak ki. A lezárt területen az egykori András templom harangtornyaként funkcionáló Verestorony maradványait, valamint ahhoz kapcsolódó képeket, alaprajzokat és ismeretterjesztő szövegeket lehetne megtekinteni – ha nyitva lenne.

Évek óta zárva van Debrecen belvárosi piramisa

Tavaly az idegenforgalmi szezon közepén még lánc is volt rajta
Lia

2020. július 10. – Az egyházközség nem tud arról, hogy az önkormányzat tervezné a gúla alatti kiállítás újranyitását. Egyik alpolgármester sem válaszolt a kérdéseinkre.

A lelakatolás okairól hiába érdeklődtünk Puskás István kulturális és Széles Diána (Fidesz) turizmussal is foglalkozó alpolgármesternél, a nekik küldött leveleinkre egyikük sem reagált. A debreceni Tourinform iroda felhívása után is csak annyit sikerült megtudnunk: az üvegpiramist valószínűleg nem fogják újranyitni, „inkább csak úgy kívülről” tekinthető meg. A cikkünk írásának idején is zárva tartó kiállításról Erdei Nórát, az Explore Debrecen idegenvezetőjét kérdeztük. A Debrecinernek küldött válaszát szó szerint, teljes terjedelmében közöljük.

Ilyen a belátás a rácsos kapun keresztül – Gyűlik a szemét, nem takarítják
Koppányi Szabolcs

„Idegenvezetőként rendszeresen tapasztalom, hogy a Debrecenbe látogató turisták olyan dolgokra figyelnek fel és kérdeznek rá, amik számunkra, helyiek számára természetes látvány. Ilyen többek között a Református Nagytemplom melletti üvegpiramis, amiről a legtöbb látogatónak a párizsi Louvre jut eszébe. Minden városnéző sétám „kötelező” pontja a Nagytemplom, így annak bemutatása során – akár kívülről, akár belülről nézzük meg a templomot – szó esik az egykori Verestoronyról. Az érdekességeket, amiket részben az üvegpiramis rejt (lásd a Verestorony története, néhány megmaradt régi tégla, vagy az évszázadokon át időről időre pusztító tűzvészek), be lehet mutatni, el lehet mondani a nélkül, hogy közelebbről megnéznénk az üvegpiramis kiállítását, így számomra nem okoz különösebb gondot, hogy a kapuja zárva tart. A Nagytemplom és a Karakter 1517 kávézó kiállításai, információs tablói, valamint az élőszóban elmesélt helytörténeti érdekességek segítenek közelebbről megismerni a Verestorony történetét, és így az üvegpiramis mibenlétét. Persze jó lenne, ha egy frekventált, jól látható helyen elhelyeznének rajta egy információs táblát, hogy mi is az, mert nem egyszer ütötte már meg a fülem olyan, hogy az arra járók, legyen az helyi, vagy turista, nem tudták, miért áll ott ez az üveggúla” – írta válaszában az idegenvezető.

Ennél már nincs belvárosabb Debrecenben – Kossuth szobra az üveggúlán túl
Koppányi Szabolcs

Megkérdeztük Erdei Nórát arról is, hogy milyen 19. század előtti épületek megtekintését ajánlaná a Debrecen épített öröksége iránt érdeklődő helyieknek és a városba látogató turistáknak.

„Több éve tartok tematikus városi sétákat Debrecenben, amiknek az a célja, hogy a város olyan részeit is bemutassam, amik a mainstream látnivalókon túl, a turisztikailag kevésbé frekventált helyeken találhatók. Ennek a „missziómnak” az egyik terméke a Séta Szentlászlófalván elnevezésű séta, ami Debrecen egyik ősi városrészén kalauzolja az érdeklődőket. Itt még fellelhetők olyan régi cívisházak és utcaszerkezetek, amik a régi időkről mesélnek, pl. Eötvös utca, Ajtó utca, Kút utca, Faragó utca, Agárdi utca stb. Tervben van egy hasonló séta Mesterfalva és Debrecenfalva városrészeken is, amik Szentlászlófalvához hasonló hangulattal és épített örökséggel rendelkeznek, de gyakorlatilag a belvárosban sétálva is fellelhető még néhány olyan épület, ami a 19-20. század fordulóját jellemző nagyvárosiasodás előtti idők városképét idézik. Elég lesétálni Debrecen legrégebbi utcáin, mint például a Péterfia utca, a Hatvan utca, a Kossuth utca, a Miklós utca és a Szent Anna utca, amik egyébként a hagyományos városnéző séták útvonalát is érintik, és a figyelmes szem számos ilyen régi lakóházra bukkanhat, melyek nagy részét műemléki táblával is ellátták. Persze érdemes ezeket szakember vagy akár idegenvezető segítségével felfedezni, mert az épületekhez és a városrészekhez kapcsolódó történeteket elmesélve, bemutatva tudunk igazán képet adni Debrecen múltjáról, épített és kulturális örökségéről.

Koppányi Szabolcs

A tematikus sétáimat egyébként a meghirdetett időpontokon túl egyéni megkeresésre is örömmel megtartom, ha valaki szeretné a város ezen szeletét, örökségét felfedezni. Nemrég egy debreceni család keresett meg, hogy tartsak nekik sétát Szentlászlófalván, mert ott élnek, és érdekli őket a városrész története” – mesélte a Debrecinernek Erdei Nóra.

Amennyiben valamelyik alpolgármester válaszol a Nagytemplom melletti bezárt üvegpiramissal kapcsolatos kérdéseinkre, vagy valamilyen oknál fogva újranyitnák a megmagyarázhatatlan okok miatt zárva tartó kiállítást, cikkünket frissítjük.

Koppányi Szabolcs

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.