fizetett politikai hirdetés fizetett politikai hirdetés
fizetett politikai hirdetés

Nagy területen kiszáradt a Polgári-halastó – A Hortobágyi Nemzeti Park azt közölte, természetvédelmi céllal szárították ki

Kagylók és kagylóhéjak borítják a kiszáradt tómedret. A természetvédelmi területet kezelő nemzeti park a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy a sekély vizet kedvelő partimadarak kedvéért, tudatosan alakították át a tórendszert.
Olvasónk küldte

A Hajdú-bihari Polgár határában, egy Natura 2000-es területen található a mesterségesen létrehozott Polgári-halastó, amelynek természetvédelmi kezelését és vízkormányzását is a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság végzi. Augusztus 28-án készültek azok a fotók, amelyeken látható, hogy a halastórendszer egy nagy területen kiszáradt, a korábbi tómedret pedig kagylók, illetve kagylóhéjak sokasága borítja. Hogy megtudjuk, mi áll a tó kiszáradása hátterében, és hogy ez milyen hatással lehet a tórendszerben élő védett madárpopulációra, levelet írtunk a nemzeti parknak.

Olvasónk küldte

Szeptember 2-i válaszában az igazgatóság azt írta, idén tudatosan alakították át a tórendszert annak érdekében, hogy a III-as számú tavon „teljesen leszáradó, sekély vizes, iszapos állapot” uralkodjon. „A sekély vizes közeget kedvelő ún. partimadarak több százas csapatainak jelenléte (pl. a fokozottan védett gulipán, nagy goda, különböző cankófajok), illetve a különböző táplálkozó és pihenő gémfélék, és récefélék csapatainak megjelenése kiválóan visszaigazolta, hogy az élőhelyi heterogenitás elvén megvalósuló természetvédelmi kezelés a madarak számára kedvező”. Azt is közölték, hogy éppen most állítják be a III-as tó optimális vízszintjét az őszi daruvonulás számára. A céljuk, hogy „kb. 10-15 centiméteres vízmélységű állapot uralkodjon, iszappadokkal és szárazon maradó részekkel együtt”.

Olvasónk küldte

A nemzeti park egyébként hangsúlyozta, hogy a Polgári-halastó teljes területe országos védelem alatt áll, emellett Natura 2000-es terület, Ramsari terület, továbbá fontos madárélőhely (IBA). A 20. század végén történt halgazdasági eljelentéktelenedése, ezzel együtt a vízimadárpopuláció eltűnése után 2012 és 2014 között zajlott le a tórendszer természetvédelmi rekonstrukciója. „A beruházás eredményeként a HNPI szempontjából is elfogadható – a helyszín speciális antropogén hatások által befolyásolt státuszának megfelelő – módon megvalósult a természetközeli állapot visszaállítása” – írta a nemzeti park, amely a rekonstrukció óta kezeli a halastavat.

„A minél változatosabb, diverzebb élőhelyláncolat kialakítása érdekében a tavak mindenkori vízszintje a teljesen sekély, iszapos felszíntől a lehető legmélyebb vízmélységig terjed” – közölték.

Olvasónk küldte
Olvasónk küldte

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.