fizetett politikai hirdetés fizetett politikai hirdetés
fizetett politikai hirdetés

MÁSIK FŐVÁROS

Tiszta vizet a...!

A mögöttünk lévő öt évtized bármely évében nemcsak szükséges, hanem elengedhetetlen lett volna Debrecen és természeti léte, környezete, a helyi polgárok mindennapi élete szempontjából.

Mi az a Civaqua? – kérdezi a civaquadebrecen.hu, a Momentum által működtetett weblap, hogy rögvest röviden össze is foglalja a projekt olyan jellemzőjét, amelyről mintha mostanában szinte mindenki megfeledkezne, amikor a tervezetet emlegeti.

Imigyen folytatódik: „A Civaqua -program egy negyven évvel ezelőtt kitalált Hajdú-Bihar megyei vízügyi fejlesztés továbbgondolása. Az 1976-os terveket a 2000-es években porolták le és dolgozták ki részletesen a Civaqua mai változatát.”

Galéria: Vekeri-tó – 2021. szeptember 11. (A KÉPRE KATTINTVA MEGNYÍLIK A GALÉRIA)
Koppányi Szabolcs

Nagyon visszafogottan szólva is azt kell tehát mondanunk, hogy a város azon természetes vízforrásainak mesterséges pótlása, amelyről az anyatermészet nem gondoskodott, korántsem mai gondolat. És az ehhez kapcsolódó államigazgatási, vízügyi, természetvédelmi, turisztikai elképzelések sem.

Mi több, már a Vekeri-üdülőközpont 1976-os (május 1.) átadásáról szóló tudósítás az akkori megyei lapban szintén ekképpen kezdődik: „Mint már lapunkban többször beszámoltunk róla, Debrecen környékén több üdülési, pihenési körzet kialakítása van folyamatban.... Ennek az ezredfordulóig megvalósítandó tervnek első állomását jelentette a pénteken átadott Vekeri-tó és a mellette kialakított pihenőközpont.”

debrecenikepeslapok.blogspot.com
debrecenikepeslapok.blogspot.com

Először is elnézést kérek a közel fél évszázaddal ezelőtti szöveg magyartalanságaiért. Ugyanis legjobb emlékezetem szerint jómagam követtem el őket, s talán még nem késő sajnálkoznom miatta. Természetesen én sem szó szerint emlékeztem az akkori szép ígéretekre (az egykori tudósítás fénymásolata jutott el valamiképpen hozzám), de főbb pontjaira igen. S az ilyen nagyszabású és több évtizedes múltra visszatekintő tervezet esetében szinte elkerülhetetlen, hogy találjunk köztük egészen frisset, 2015-öset is:

„Szóba került a gyakorlatilag kiszáradt fancsikai tavak sorsa is. Papp László polgármester elmondta, hogy folyamatban van a Civaqua program első elemének tervezése, melynek célja a debreceni repülőtér és környéke vízrendezésére, valamint a Tócó élővízfolyássá tétele. A projekt gazdája a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság. Amennyiben a tervezés után sikerül eredményesen pályázni a megvalósításra is, akkor elindulhat a Keleti-főcsatorna vizének bevezetése a Tócóba. Később onnan lehetne egyrészt a Nagyerdő, másrészt a fancsikai tavak vízpótlását megoldani.” (Debrecen város közgyűlése, 2015. május 28.)

Ehhez képest: „Idén kezdetét veszi a Civaqua-program, amelynek köszönhetően nagymértékben javulni fog Debrecen felszíni vízellátása. A tervekről bővebben hétfőn délután Papp László polgármester számolt be a Vekeri-tónál. A program több évtizede vár megvalósításra, ezért a mostani egy történelmi pillanat.” (haon.hu, 2021. május 10.)

A polgármester javára írandó, hogy megidézte az előzményeket, így nem feledkezve meg arról, amit mások olykor megtesznek. Arról, hogy nem vadonatúj elképzelésről van szó. Kár, hogy a történelminek nevezett pillanat ezúttal szintén meglehetősen lassan érkezett: „Idén kezdetét veszi a Civaqua-program, amelynek köszönhetően nagymértékben javulni fog Debrecen felszíni vízellátása. (…) Megkezdődik a Debrecen felszíni vízellátását nagymértékben javító fejlesztés; az első ütemben a Civaqua-program megvalósítására 16,25 milliárd forintot biztosít a kormány – adott tájékoztatást a város önkormányzata a közleményében. (...) Ennek érdekében az 1970-es években megkezdett, majd az 1980-as években félbemaradt főmű továbbfejlesztése történik. A meglévő létesítmények felhasználásával, illetve korszerűsítésével, valamint új létesítmények építésével lehetségessé válik a Hajdúhátság és térsége részére eljuttatni a Keleti-főcsatorna vizét.” (MTI, 2020 augusztus11.)

Azon persze elmerenghetnénk, hogy a program, legyen bármi a neve, miért fogott ki rendszereken, kormányokon, s miért kellett évtizedekig tetszhalott állapotban tartani. Mondhatnánk, szabotálni azt a projektet, amely a város természeti környezetének szó szerint az életet adó tiszta vizet jelenti és jelentette volna. Hisz se szeri, se száma az elmúlt és azt megelőző években azon állami vagy állami indíttatású beruházásoknak, amelyek a Civaqához képest nemcsak kevésbé fontosnak, de egyenesen pénzpocsékolásnak ítélhetők. Pénzügyi forrás tehát lett volna a vízforrás mellett.

Reméljük, a jövőben egyszer eljő az az idő, amikor a tervekből valóság lesz. Reménykedjünk, hisz úgy látszik, ez is kell ahhoz, hogy az eredeti és továbbfejlesztett tervezetet ne sújtsa ezután is a sors kiszámíthatatlan átka. Vagy valami más ok. Méginkább több ok.

Mindenesetre az önkormányzat azt hangsúlyozza , hogy a Civaqua a Debrecen 2030 program kiemelkedő természetvédelmi projektje. Joggal teszi, hisz a program szükségességét alátámasztó tények több mint valósak. A bibi az, hogy ezek a bajok évtizedek óta léteznek, s akkor is el kellett volna már kezdeni orvosolni őket, ha a Civaquának soha nem lett volna semmiféle előzménye.

Egy két évvel ezelőtti cikk helyzetképe jól érzékelteti azokat a dilemmákat, amelyek – azt hiszem – a legfrissebb ígéretek nyomán sem tűntek el teljesen:
„Bizakodásra aligha ad okot, hogy a Civaqua-projekt 1976 óta létezik, meg azonban nem valósult, bár az valamelyest reménykeltő lehet, hogy az azonnali.hu cikke szerint 2020 után kiemelt állami fejlesztési programként kívánják kivitelezni.” (index)

A programot a kormány nemzetgazdasági szempontból tavaly év végén valóban kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította. „Jövőre több évtized után megkezdődik a projekt megvalósítása, aminek köszönhetően újjászületik a Tócó-patak, az erdőspusztai tavak és a Nagyerdő. Így válik a Debrecen 2030 program lépésről lépésre az életünk részévé” – írta ennek kapcsán 2020 decemberében a közösségi oldalán a város polgármestere.

Azért jó lenne, ha ezek a lépések minél nagyobbak lennének, hisz a tervezet, akárhogyan nevezzük vagy szépítsük, még jó esetben is töb, mint fél évszázadot fog késni az ötlet megszületéséhez képest. S még sajnálatosabb, hogy az öt évtized bármely évében nemcsak szükséges, hanem elengedhetetlen lett volna a város és természeti léte, környezete, a helyi polgárok mindennapi élete szempontjából a minél gyorsabb, érdemi és következetesen a végéig vitt közbeavatkozás. S ez mindaddig érvényes lesz minden egyes további esztendőre, míg a tervekből végre valóság nem lesz.

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.