hirdetés hirdetés
hirdetés

A SZÓLÁS JOGÁN

Egy kis malac röf-röf-röf - a nagy disznó meg cöf-cöf-cöf

Nem akar alábbhagyni az elmebaj, a stop-akció, kerül, amibe kerül.
Debrecen főterén
Polgár Tóth Tamás

Országos szinten Kocsis és Hollik egymással versengve próbálják csúcsra járatni. Nem panaszkodhatunk helyben sem, a debreceniek sem tétlenkednek. Bár az ígéretek megvalósításába ölnének ennyi energiát!

Remélem, aranyapáim, hogy a derekas munka végeztével, miután elvittétek a szelektív hulladékgyűjtőbe a rengeteg papírt (az aláíróíveket és a sok szemétre való plakátot) - persze csakis azt követően, hogy Kubatov frissítette belőle az adatbázisát -, lesztek annyira tökösek, hogy gondosan összeszámoljátok, mennyi pénz szórtatok el az ostoba kis játékotokra. Meg a - keresztényi - gyűlöletkeltésre, hergelésre. Apropó, hogy is van a Miatyánkban? „És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Ám ezen kívül is van rengeteg igevers és sok más egyéb, ami a bűnét beismerőnek való megbocsátásra ösztönöz.

Erre jön a szöveg: „tizenöt év elteltével sem engedhetjük, hogy feledésbe merüljön”.

Most akkor hogyan is állunk azzal az igaz kereszténységgel? Hiszen a megbocsátani képtelenek verik a mellüket legjobban, ők akarnak igazabbak lenni Jézusnál is. Reformátusnak megkeresztelt egyszerű emberként mondom, hogy a kereszténységet, a hitet nem kitűzőként viseli az ember, nem a kalapja mellé tűzi, nem hőzöngésre használja, nem megkülönböztetésre, aki keresztény, nem hiszi azt, hogy fölötte áll a nem keresztényeknek vagy az ateistáknak, nem érzi különbnek magát miatta. Jézus az alázatot tanította. A kevélység pedig az első a hét főbűn sorában. A harag meg a hatodik. Gondolkozzatok el ezen, mielőtt a következő uszító beszédre nyitnátok a szátokat. Vagy akkor legalább ne hazudjátok azt magatoknak se, hogy igaz keresztények vagytok. Isten szeme ugyanis mindent lát, ahogy mondják.

Debrecenben, a Nagytemplom előtt
Polgár Tóth Tamás

Aztán majd, ugye, azzal a lendülettel szépen kiálltok a nyugdíjasok elé, és elmagyarázzátok nekik, hogy miközben nektek mindig futotta nem akármekkora fizetésemelésre (másnak az az emelés elég lenne fizetésnek), addig nekik miért csak 4 év alatt (és azt is választás előtt) sikerül visszaépíteni a 13. havi nyugdíjat. Mert nagyon hangzatos az, hogy Gyurcsány elvette. És ti visszaadtátok? Nem, ne is hazudjatok. Nem adtátok vissza. Pedig 2006-ban még 14. havit is ígértetek. Tudjuk, persze, hogy az a szegény, aki ígérni se tud. Mert ti megbecsülitek a nyugdíjasokat. Meg ám a nagy büdös francokat. Tizenegy (!) évig vártatok, addig hol volt a megbecsülés! Addig a nyugdíjasok maszlaggal laktak jól? És van pofátok 11 (!) év után egyheti nyugdíjat odalökni nekik pluszban, de azt akkora öntömjénnel, hogy a világ másik felén is hallják. Az a szakemberetek, aki majd összeszámolja, mekkora összeget pocsékoltatok most el a SEMMIRE (mert az a sok papír akkor se ér az égvilágon semmit, ha százmillióan írják alá), remélem, lesz elég bátor közölni a nyugdíjasokkal azt is, hogy abból az összegből simán kitelt volna az ő teljes 13. havi nyugdíjuk. Így tizenegy év után. De, lássuk be, azért vannak prioritások. A SEMMI vagy a nyugdíjasok. Mert ti megbecsülitek, aha, persze. Hogy nem szakad rátok az ég!

De nyugodtan belenézhettek egy éhes gyerek szemébe is, akinek ritkán jut csokoládé vagy finom sütemény, gyümölcs, viszont annál gyakrabban eszik hitvány minőségű ételt, mert csak arra futja, mondjuk, a közmunkás szülőknek. Elmagyarázhatjátok neki, hogy mekkora családbarát, gyerekvédő szentek vagytok. A sokat szidott távoli nyugaton, ami úgy hanyatlik, ahogy mi csak szeretnénk, de még ötven év múlva se fogunk, Kanadában az alapvető élelmiszerek áfája nulla százalék. Miért? Mert enni a szegényebbeknek is kell. A luxuscikkeket kell magas áfával terhelni. Szóval bizonyára meg tudjátok magyarázni azoknak, akiknek nem telik arra, hogy egészségesen táplálkozzanak, ezért aztán hamarabb meg is betegszenek (mert nem millión felüli fizetést kapnak a semmiért), hogy azért drága az élelmiszer, mert kell a pénz a mocskos játékaitokra. Különös, hogy az exmiépes Fidesz-vezér szekunder szégyenről hablatyol, pedig nyugodtan lenne miért primer szégyent éreznie. Neki is meg az egész bagázsnak. De ahhoz kéne lelkiismeret. Azt meg nem adnak pénzért. Empátia? Az meg mi? Hírből sem ismerik. Pedofil? Megmentik. Baltás gyilkos? Kimenekítik. Nélkülöző tisztességes emberrel együttérzés? Még csak az kéne. Akinek nincs semmije, az annyit is ér.

Debrecen belvárosában
Facebook

És akkor ti szajkózzátok nulla huszonnégyben az őszödi beszéd szövegkörnyezetből kiragadott mondatát. Mert kábé ennyit bírt az agyatok felfogni belőle. Meg ezzel lehet uszítani! Őszintén kíváncsi lennék rá, ezért megkérdezem: Orbántól mikorra várhatunk egy hasonló coming out-ot? Mert hazudtok éjjel-nappal, ehhez kétség nem fér, csak nem ismeritek be. Ettől még egy hangyafaszányival sem vagytok különbek. Az emberek többsége nem olyan elmeroggyant, mint amilyennek szeretnétek hinni őket. Meg amilyennek nézitek őket. Úgy vagytok vele, mint a retorikai zsenitek, Kósa, aki ellépett a kamera elől, és azt hitte, hogy amit mond, már nem is hallatszik. Simán átlátni a mesterkedéseiteken.

„Film” is készült, ha a stop nem lenne elég. Amiről nyilván tudjuk, hogy nem film, mindössze egy színes, szélesvásznú egész estés (na, nem Disney) uszító videó. Amibe, persze, olyan szereplő is belekerült, aki 2006-ban nem is volt a színen. És akkor még szegény szerencsétlen debreceni származású művésznő tördeli a kezét, és próbálja palira venni az embereket, hogy ő mennyire szeretett volna kimaradni belőle. Édesem, tartott valaki stukkert a fejedhez, hogy elvállald? Nem? Akkor nem kell a süketelés, megvettek kilóra, eladtad magad, ennyi. Nem kell ezt szépíteni, nem te vagy az egyetlen, aki az utóbbi időben hirtelen átértékelte a múltját, megtért, megvilágosodott. Bár ezzel inkább a jövőtöket írtátok át, de sebaj. Van az a pénz, amiért korpásodik az ember haja.

Debrecen belvárosában
Facebook

És akkor jön ez a Kálomista, és primadonna üzemmódba helyezi magát. Azon picsog, hogy nem az ő vackát adják a mozik reggeltől estig. Azt a szennyet, amire közel egymilliárdot sikerült elherdálni. Gyerekek, ideje lenne elgondolkodni. Valahogy nem olyan kapós ez a többféle műfajban tolt mocskolódásotok, mint ahogy terveztétek. Elmértétek a farkatokat.

Időközben fokozódott az őrület, tényleg mindig van lejjebb.

Ami pedig még ennél is borzasztóbb számotokra, hogy tart az ellenzéki előválasztás. És milyen különös, ott nem kell lasszóval fogni a delikvenseket. Mennek önként. Igaz, hogy már abba is megpróbáltatok beleköpni, és felbérelt bajkeverőket küldtetek oda, hogy mószeroljanak jelölteket, de aki voksolni akar, azt már nem tudjátok eltéríteni. Nem, kevesek vagytok. Aki nem kér belőletek, az már nem inog meg. Az azt akarja, hogy ti tűnjetek el végre.

Ne gondold!

A legújabb húzás pedig a haknibusz. A Fidesztől megszokhattuk már, hogy fedőneveket ad mindennek (Alapjogokért Központ, ahol lábbal tiporják az alapjogokat, ezt a haknibuszt is vándorkiállításnak nevezték el). Egy hatásvadász kamion állt be Debrecenben a Nagytemplom tövébe.

Ugye, azt még a legelvakultabb fideszhívők sem akarják nekem bemesélni, hogy hasonló akcióra az ellenzék is kapott volna engedélyt a Fidesz fővárosában? Legalább olyan mérsékelt érdeklődés övezte, mint a pultozást a STOP állványoknál. Mennyire akarjátok még beégetni magatokat? Nem érzitek, mennyire túltoltátok már azt a baromságot? És még mindig ömlik bele a pénz. Mert nem ti dolgoztatok meg érte. Így persze könnyű. Életetekben egy keserveset nem dolgoztatok, valódi munkával a hideg vízre valót se keresnétek meg. De a más keservesen megkeresett pénzét szórjátok két kézzel. Ismétlem: a semmire. Vagyis, nem. Az aljas uszításra. Tizenegy évig megszedtétek magatokat, de még mindig több kéne, hegyre halmot harácsoltok. Féltek, hogy elveszítitek a munka nélkül megszerezhető hatalmas jövedelmeteket. Többen közületek pedig féltik a szabadságukat. Hiszen ezt a vagyont nem becsületes úton szereztétek, nem a hangyák hordták össze, nem is tombolán nyertétek, hanem korrupt üzelmekben loptátok. Márpedig a törvény szerint ennek büntetési tétele is van. Ha pedig büntetendő, akkor bűnhődjetek. Ja, hogy az nem happy end? Hát, erre előbb kellett volna gondolni. Mondjuk, mielőtt belenyúlt valaki a közösbe. Valami Pokorni nevű azt hadoválta 2010-ben, hogy: „Mindenkinek meg kell értenie, hogy ha kormányra kerülünk, nincs több lopás. Annak, aki először belenyúl a kasszába, le lesz vágva a keze.” Hmm. Sebaj, hazudtatok ti már ennél nagyobbakat is. Bár lehet, hogy az elsőnek levágták, és ezzel teljesítették az ígéretüket.

Most persze, így választások előtt ígérni kell mindent, a csillagot is lehazudni az égről. És osztogatni. Két választás közt megy a fosztogatás, választás előtt az osztogatás. Már az osztogatnivalót is elloptátok? Sebaj, erre valók a hitelek. Felvettetek egy jókora összeget, abból próbáltok szavazatokat vásárolni. Ha buktok, majd fizesse vissza más. De akárhogy is lesz, a következő nemzedékeket egy életre eladósítottátok. Családbarát, az. Soroljam név szerint azokat a családokat?

Visszaadjátok az adóelőleget a családosoknak. Ügyes! Az kicsit se zavarjon meg senkit, hogy ezzel már megint a gazdagoknak tesztek igazán jót, mert ők is kapnak egy rakás pénzt, miközben a kiskeresetű szintén családosoknak is löktök valamit.

Huszonöt év alatt adómentesség. Miért is? Az adómentességnek nem életkor szerint kéne járnia, hanem jövedelem szerint. Lehet, hogy egy huszonnégy éves jóval többet keres, mint egy ötvenéves. Ma olvastam egy olyan verziót, hogy a fiatalok jövedelme szja-mentes lesz. Akkor az enyém is? Mert - tudtommal - öreg az országút. Lélekben meg 25 vagyok. Mi az, hogy fiataloknak? Azért ennél kicsit precízebben kéne fogalmazni.

És akkor jön Hollik meg Kocsis a dumával, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk, utolsó csepp vérünkig harcolunk azért, hogy Gyurcsány ne jöhessen vissza soha többé.

„Ha majd meghalljuk egy nagy ’államférfi’ szájából, hogy utolsó csepp vérünkig küzdeni fogunk a hazánkért, a kultúránkért, a fehér faj felsőbbrendűségéért, a proletariátusért, tök mindegy, miért, jusson eszünkbe, hogy mindig, de mindig a te utolsó csepp véredre gondol a szónok, sose a sajátjára.”

Kosztonyák Katalin írásai itt olvashatók: A SZÓLÁS JOGÁN.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.