REGGELI FELES

Új járda a fedősztori a Jerikón

Azt mondják a városvezetők, hogy Debrecen gondoskodó város, s ha egy város gondoskodó, akkor minimum élhető.

Az, hogy mitől élhető egy város, sok szempont szerint kell eldőljön, ám most vegyük azt, ami éppen ide illik: attól, hogy ott nehézségektől mentes közlekedés. Rossz emlékünk az a négy év, amikor a 2-es villamos többször félbehagyott építkezése okán kezét-lábát törhette, ki óvatlanul a feltúrt, s jó ideig úgy hagyott lövészárkok mentén gyalogolt vagy épp át akart jutni rajtuk. Láttunk már jóval kisebb jelentőségű aszfaltozási projekteket is hetekig, hónapokig húzódni, ám most itt a bizonyíték rá, hogy ha akarja a város, s ha van rá pénz, akkor semmi sem lehetetlen!

Koppányi Szabolcs

A Jerikó utca most felújított járdaszakaszának környéken lakók pár napig hol szurokba ragadtak, hol botladoztak a vájatban, ám ez már a múlté, hiszen itt az új takaró!

Nyilván egy javító építkezés mindig némi kellemetlenséggel jár, Magyarország pedig nem Japán, s Debrecen sem Jokohama (ott az a második legnagyobb város), hogy valóban napok alatt építsenek fel egy komplett utat alagúttal együtt. Ám a Jerikó utcán gyakorlatilag egy nap alatt felkerült a végső réteg az előtte lévő héten felszántott régi helyére.

Koppányi Szabolcs

Az viszont mindenképpen érdekes, hogy egy - meg lehet nézni a még az építkezés alatt készült képek közül némelyiken az eredeti felületet is - bár régi, de közel sem balesetveszélyes vagy különösebben töredezett járdának miért kellett ekkora nagy elánnal nekiesni, szétbontani, hogy újraaszfaltozzák, csillogjon, villogjon? Tény, hogy simább, és nem zötyög rajta sem a banyatank, sem a bringa.

Koppányi Szabolcs

Ám nekem nagyon átsüvít ezen a közelgő önkormányzati választás előszele. Gyorsan még mutassunk fel valamit a körzetben, ráadásul mi lehet egy nagy területen élő embertömeg ingerküszöbét leginkább megbirizgáló tett? Egy széles járda, s annak teljes újrafedése! Ráadásul kétségtelenül nagyon gyorsan.

Koppányi Szabolcs

Általános iskolás éveim jutnak eszembe, amikor a tanévet úgy kezdtük, hogy a megkapott tankönyveket szépen új borítóval látták el szüleink - én speciel segítettem ebben anyukámnak, mert szerettem molyolni vele. Kinek mire tellett vagy milyen volt az ízlése: az átlátszó, öntapadóstól kezdve a giccses vagy ízléses csomagolópapírokon, az előre formázott műanyag tasakokon át a formabontó újságpapiros változatig sokfélét láttunk osztályunkban. Ám ettől még a könyvben a betűk nem változtak, csak kapott egy új, a könyv állagának megőrzésére hivatott, de a legtöbb esetben egyszerűen csak a hivalkodást szolgáló köntöst az egész cucc. Szóval most valahogy így érzem ezt is: jön az új tanév, jelen esetben a választás. Hát öltöztessük új ruhába a járdát, az tuti megmarad a lakókban.

Koppányi Szabolcs

Persze egyoldalú lenne elhallgatni, hogy óvodát és iskolát is korszerűsítenek errefelé mostanában, vagyis tényleg nekiestek az Újkert eme részének. Is. Ám felvetődik a költői kérdés az emberben ilyenkor mindig. Vajon hogy a csudába sikerül mindig az aktuális választásokig kihúzni ezeket a fejlesztéseket (legyen szükség rájuk vagy sem), s miért nem zajlanak ezek úgy, hogy amikor adja magát egy-egy probléma, akkor nekiveselkednek és megcsinálják?

Koppányi Szabolcs

Megjegyzés a végére: van a nagy csinnadrattával felújított s már átadott egyik Lehel utcai lépcső. Mellette az autólejáró szomszédságában, mintegy 18 méterre onnan pedig van egy tök ugyanolyan lépcső, hasonlóan romos állapotban, mint amit nyár elején újraburkoltak, ám arra nem sikerült még forrást szerezni ezek szerint. Ezt tán túlságosan benőtte a gaz már, s ezért nem vették észre?

Nem egy lépcső előtte-utána, hanem két lépcső közel egymáshoz
Koppányi Szabolcs
Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.