hirdetés hirdetés
hirdetés

Nincsenek nők, kevés a baloldali, van viszont generációs szakadék – Néhány pontban a hajdú-bihari előválasztási eredményekről

Varga Zoltán volt az egyetlen, aki úgy tudott nyerni, hogy nem az ő neve mellett szerepelt a legtöbb logó. Van olyan összevetés, amelyben a legjobban egy olyan párt szerepel, amelynek saját jelöltje sem volt.

Egy hét telt el azóta, hogy megismertük az ellenzéki előválasztás első fordulójának Hajdú-Bihar megyei eredményeit. Az alábbiakban 5 fontosabb szempontot (és egy kevésbé fontos érdekességet) kiválasztva elemezzük az előválogatás helyi fejleményeit. Ezeknek a szempontoknak a kiemelése természetesen erősen szubjektív, azonban a pontokban részletezett állítások mind tényeken alapulnak.

Előválasztási szavazósátor Debrecenben
SM

1. Férfiuralom a megyében

Ha ránézünk a győztesek névsorára, az első, ami feltűnik, hogy mind a hat hajdú-bihari választókerületben férfiak nyertek. Ez persze annak a fényében nem meglepő, hogy a 20 indulóból csak 3-an voltak nők: a Civil Fórum által indított Illés-Rácz Mariann (1-es OEVK), valamint az MSZP-s Bihary Judit (4-es OEVK) és Bangóné Borbély Ildikó (5-ös OEVK). Az indulók közötti 15 százalékos arány csökkent le tehát 0 százalékra.

Debreciner

A jelenség egyébként nem új fejlemény: 2018-ban a mostani ellenzéki összefogást alkotó - akkor még többnyire egymással rivalizáló - pártok Hajdú-Bihar megyében mindössze 2 női jelöltet állítottak ki 19 férfivel szemben. Mint ismert, végül mindegyik választókerületben a Fidesz jelöltje győzött.

2. Kiegyenlített erőviszonyok ott, ahol 2018-ban nem szerzett abszolút többséget a Fidesz

A másik elsőre szemet szúró adat, hogy a 6 egyéni választókerület felét a Momentumnak sikerült megnyernie, a Jobbik két közös képviselőjelöltet adhat, az országos pártpreferenciamérések többségén rendre a legerősebb ellenzéki pártként szereplő DK pedig csak Debrecen északnyugati részén tudott győzni. A képet azonban árnyalja, ha megnézzük, milyen győzelmek születtek azokban a választókerületekben, ahol a Fidesz 2018-ban 50 százalék alatti szavazataránnyal nyert. Ezek közül egyet a DK (1-es), egyet a Momentum (2-es), egyet pedig a Jobbik (6-os) tudott megnyerni.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

Nem állítjuk, hogy 2022-ben ezekben a választókerületekben van a legnagyobb esélye az ellenzéknek, de kétségtelen, hogy a Fidesz ezeken a helyeken nem szerepelt olyan acélosan, mint például a 3-as számú választókerületben, ahol Tasó László a voksok 58,16 százalékával aratott győzelmet 2018-ban.

3. Boomerek és y-generációsok vegyesen

Az előválasztás honlapján található önéletrajzokból megtudhatjuk azt is, hogy hány évesek a közös ellenzéki képviselőjelöltek. Az átlagéletkoruk 44 év, mindannyian 60 év alattiak, ugyanakkor megfigyelhetünk közöttük egy generációs szakadékot: két jelölt, Varga Zoltán (58) és Hegedüs Péter (57) még az amerikai szociológiai terminológiában baby boomernek nevezett korosztályhoz tartozik (1946-64), de erről Szántai László (55) is éppen csak lemarad, ő már az x-generáció (1965-1980) tagja, Mándi László (36), Kiss László (29) és Salamon Gergő (28) pedig mindhárman az y-generáció képviselői.
Hajdú-bihari lezárt urnák az előválasztás végén
Debreciner

4. Kellett a sok logó, de nem mindenkinek

Az előválasztás első fordulójának eredményei azzal kapcsolatban is szolgáltatnak tanulságot, hogy mennyire fontos egy jelölt számára a minél több párt és civil szervezet támogatása. Hajdú-Bihar megyében Varga Zoltán volt az egyetlen jelölt, aki úgy tudott győzni, hogy a választókerületében nem őt támogatta a legtöbb szervezet. Miután az MSZP-Párbeszéd visszaléptette Fábián Istvánt, a Debreceni Egyetem volt rektorát a momentumos Szabó Bence javára, utóbbit összesen már 4 párt támogatta, a Momentum mellett ugyanis az LMP is neki adta a logóját.

A hajdú-bihari 1-es választókerület voksolásig eljutott jelöltjei
debreciner.hu

5: Egyetlen jelölt vallja magát baloldalinak

Az ellenzéki összefogást 4, magát inkább baloldalinak mondó párt (DK, LMP, MSZP, Párbeszéd), egy magát középre soroló (Momentum) és egy bevallottan jobboldali párt (Jobbik) hozta létre. Ennek tükrében kissé meglepő lehet, hogy a 6 választókerület közül csak az 1-esben győzött magát baloldaliként definiáló jelölt a DK-s Varga Zoltán személyében. Az eddigi megszólalásaikban a többi győztes vagy kerülte saját maga elhelyezését a bal-jobb tengelyen, vagy egyértelműen jobboldaliként azonosította magát.

5+1.: A jelölőszervezeteket nézve olyan párt kerül az élre, amelyiknek saját jelöltje sem volt

Az előválasztás előtt a részt vevő szervezetek az ország számos pontján megállapodtak kölcsönös visszaléptetésekben és támogatásokban. Ez a folyamat Hajdú-Bihar megyét is érintette. Országos médiavisszhangot váltott ki Fábián István már említett visszaléptetése, valamint mi is beszámoltunk róla, hogy az LMP Jármi Péternek, a párt megyei elnökének jelölését vonta vissza, majd állt be a momentumos Mándi László mellé. Az ellenzéki összefogást alkotó hat párt közül így az LMP lett az egyetlen, amelyik nem állított jelöltet Hajdú-Bihar megyében. Ennek fényében meglepőnek tűnhet, de amennyiben a jelöléseket és a támogatásokat (tehát a szavazólapokon is egyenértékűként kezelt jelölőszervezeteket) együtt számoljuk, azt kapjuk, hogy 6-ból 5 választókerületben a zöldek jelöltje nyert, ami a legmagasabb arány (83,3 százalék) ebben az összevetésben.

A Jobbik ugyancsak 6-ból 5 győzelmet mondhat magáénak, a Momentum pedig 5-ből 3-at (66,6 százalék). Itt fontos megjegyezni, hogy Szántai László saját magát ugyan függetlennek vallja, de győzelme esetén a Momentum frakciójába fog beülni, és a párt jelölőszervezetként is szerepelt a szavazólapján, szemben a magát szintén függetlennek valló, frakcióbefogadási nyilatkozatot ugyancsak a liláktól kapó Tömöri Zsolt Sándorral.

debreciner.hu

Az MSZP és a Párbeszéd az egész országban közösen állított jelölteket, a támogatásokról is közösen döntöttek. A hajdú-bihari választókerületek felében nyertek a támogatottjaik.

A DK az 5-ös számú választókerületet (ahol az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikót támogatták) leszámítva mindenhol állított saját jelölteket. Ők Varga Zoltán kivételével mind a második helyen végeztek. Így a hat választókerületből jelölőszervezetként csupán az 1-es választókerületben mondhatják magukat győztesnek (16,6 százalék). Ezzel egyébként holtversenyben állnak az Új Világ Néppárttal (ÚVNP). Ők a Debrecenben induló pártelnök Pálinkás Józsefen kívül a végül nyerni tudó Kiss Lászlót támogatták az 5-ös választókerületben.
debreciner.hu

A Civil Fórum a saját jelöltjein túl egyetlen indulót sem támogatott, tehát ebben az összevetésben ők 0 százalékot értek el.

debreciner.hu

Az, hogy a „külső támogatóként” szerzett győzelmek mennyit érnek majd egy-egy pártnak, csak később fog kiderülni. Fontos megjegyezni, hogy ezeket a megállapodásokat inkább szavazatmaximalizálási céllal hozták meg, mint az adott politikusok támogatásáért, erre utal az is, hogy a döntések a pártközpontokban születtek meg, sokszor a helyi preferenciák felülírásával.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.