Az egyediség titka a függetlenség – Harmincadik évfordulóját ünnepli a debreceni Ort-Iki

Nincs támogatójuk, ezért a saját ötleteik alapján hozhatnak létre egy-egy alkotást, anélkül, hogy bárki is beleszólna azokba.

Az Ort-Iki Báb- és Utcaszínház 1989-ben alakult, az akkori alapítók közül jelenleg még hárman aktív tagok: Dió Zoltán, Herczeg Zoltán és Új Judit. A kerek évforduló kapcsán Dió Zoltánnal beszélgettünk, aki bemutatta nekünk a színházat, és mesélt az izgalmasabb eseményekről.

A társulat 1989-ben alakult meg az akkori Egyetemi Klubban. Nevét egyik darabjának - Leszállt a medve az égből - főhőséről kapta, Ort-Iki ugyanis nagyon szimpatikus volt a színház alapítóinak. A darab egy osztyák-vogul medveének rekonstrukciója, egyfajta kísérleti produkciónak indult. Ort-Iki pedig afféle „világfelügyelő” férfi, aki közvetít az emberek és istenek között – de elsősorban mégis inkább az embereket segíti.

Dió Zoltán
Facebook

Az Ort-Iki Báb- és Utcaszínház azóta is kizárólag önálló, eredeti darabokat játszik. Közönségük nem korhoz kötött, a műsoraikban kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a szórakozásukat. Dió Zoltán szerint a befogadásnak három szintjét lehet megkülönböztetni: az első a gyerekeknek szól, akik tiszta szívvel szórakoznak és átélik a darabokat; a második a szórakozó felnőtteket szólítja meg, akiket már a mélyebb jelentések is megérintik; harmadrészt pedig van egyfajta spirituális-filozófiai szintje is az előadásoknak, amely a mélyebben gondolkodók számára izgalmas, akik jobban bele szeretnének merülni egy-egy történetbe, és már értelmezik is az összefüggéseket.

A tetejetlen fa, Nyírbátor - Szárnyas Sárkány, 1993. - Sárkány: Dió Zoltán, Ló: Soltész Viktória
Facebook

Az Ort-Ikit - Dió Zoltán beszámolói alapján - érdemes megkeresni, megtalálni azonban nehezebb, ugyanis utcaszínház lévén nem igen beszélhettünk a kőszínházaktól megszokott programfüzetről. A színházuk mindenhol jelen van az országban és az országhatárokon túl is. Itthon különféle fesztiválokon láthatjuk őket: például a Galiba Gyermekfesztiválon vagy a Szárnyas Sárkány Fesztiválon . Leginkább és elsősorban meghívásos alapon látogat el a társulat egy-egy eseményre vagy helyre. Minden esetben egy rendkívül spontán, szabad produkciót kínálnak: a színház nem csak lehetővé teszi, hanem felajánlja nézőinek a közreműködést a darabokban, ilyenformán az Ort-Iki produkcióinak nemcsak befogadói lehetünk, hanem az alkotások részeivé válhatunk.

A tetejetlen fa, Budai Vár – Mesterségek Ünnepe, 1994 - Herczeg Zoltán, Orbán Dénes, Dió Zoltán, Nagy Ilona
Facebook

Maga a társulat sem kötött, többen csak ideiglenesen tagjai színháznak, idő híján nem tudna mindenki az előírt időpontokra készülni. Emiatt a „szabadelvűség” miatt azonban a tagok döntik el, hogy mi az, amit el tudnak vállalni. Az így (is) adódó függetlenség rendkívül pozitív a színház életében, ugyanis ennek köszönhetően vált egyedivé, alakíthatott ki saját stílust a társulat. Dió Zoltán szerint ezt az úgynevezett „Ort-Iki stílust” leginkább a Kossuth Lajos wigwamja című darabban lehet érezni. Mint mondta, számára ez a legkülönlegesebb alkotás, ebbe van belesűrítve a színház esszenciája. Ez a darab is eredeti mű, amelyben íróként Jámbor József is közreműködött. A történet egy indiánról szól, aki a Kossuth nevet viselte, s a különlegessége abban (is) rejlik, hogy a feketeláb indián törzsben valóban élt személy a főszereplő.

Herczeg Zoltán
Facebook

Természetesen voltak és vannak is izgalmas turnéi az Ort-Ikinek. A legtávolabbi helyszín, ahová eljutottak, Dél-Korea volt, ahol igazán pozitívan fogadták előadásukat. Az utóbbi hét évben pedig folyamatosan kapcsolatban vannak Temesvárral és Buziásfürdővel, ahol a legkisebbek is szerephez juthatnak. Az együttműködés egyik különlegessége Dió Zoltán szerint, hogy az előadásokon és a próbafolyamatok alatt a különböző kultúrával rendelkező emberek – román és magyar fiatalok – a darabban teljesen egyenrangúvá, hasonlóvá válnak, s az előadás elkészültére egyáltalán nem érezhető semmiféle kulturális különbség közöttük. Sok esetben természetesen az is segítség, hogy ezekben az előadásokban nincs is igazán szöveg, ám ennek ellenére a nézők tökéletesen értik a cselekményt. Látják a drámai vagy akár vicces pillanatokat. Az ilyen előadásokon a legkülönfélébb emberek csatlakoznak a társulathoz, például volt olyan alkalom, ahol a tűzoltók oldották meg az esőztetést, de olyan is, ahol a Román Nemzeti Színház balett-táncosa vállalta a szereplést. Dió Zoltán szerint az Ort-Iki elementáris, teljesen független a technikától, szórakoztató, figyelemfelkeltő darabokat tár közönsége elé. Egyedi, színvonalas előadásaik, nemcsak a közönség tetszését, de szakmai elismeréseket is elnyertek, csak hogy néhányat említsünk: Kiváló Művészeti Együttes, UNIMA-Diploma, Pierrot-díj.

Dió Zoltán azonban leginkább azt emelte ki, hogy a színház sikerének titka a függetlenségében és szabadságában rejlik. Mivel nincs támogatójuk, a saját ötleteik alapján hozhatnak létre egy-egy alkotást, anélkül, hogy bárki is beleszólna azokba.

Aki kíváncsi arra, hogy hol lépnek fel legközelebb, az a színház Facebook-oldalán tájékozódhat. A harmincadik évfordulóra ugyanis nem készült díszelőadás, egyszerűen ünneplik meg barátokkal, szabadon…

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.