MÁSIK FŐVÁROS

A brüsszeli lépés

Beszámolók szerint Brüsszelben legalább 25 százalékkal többen jelentkeztek oltásra egy hét alatt, mint egész szeptemberben - írta az MTI.
Facebook

Tudom, hogy manapság Brüsszelt emlegetése Magyarországon sokak gondolkodásában csak akkor megengedhető, ha rögtön valami szitokszót teszünk mellé. Mintha a belga főváros tehetne (szinte) minden bajunkról. Ugyanakkor a minap olyan hírt hallottunk róla - első mondatát idéztem -, amelyet felettébb elgondolkodtatónak kell tekintenünk. Akár, ha úgy tetszik, pozitív értelemben. A tudósítás ugyanis eképpen folytatódik: „A belga főváros vezetése a megemelkedett oltakozási kedvet azzal magyarázza, hogy Brüsszelben múlt péntektől csak védettségi igazolvánnyal rendelkezőket fogadhatnak beltéri helyiségeikben az éttermek, bárok és rendezvényközpontok, és igazolásra van szükség a beltéri sporteseményeken való részvételhez is.”

Nyilván hasonló szigorítás esetleges hazai bevezetését sokan elleneznék, de nincs okuk „aggodalomra”. A kormány ugyanis láthatóan pillanatnyilag úgy irtózik mindenfajta korlátozás elrendelésétől, mint ördög a tömjénfüsttől. Igaz, történt már olyan a járvány ideje során, hogy akár egyetlen napon belül hoztak a pár órával a korábbi után azzal homlokegyenes ellenkező intézkedést.

Magyarországon jó pár hónapja a védekezés felelősei belenyugodni látszanak a patthelyzetbe. Vagyis abba, hogy azok, akik eddig nem kívánták beoltatni magukat, ezután sem fogják. Miniszterelnökünk erről az álláspontról valami olyasmit mondott, hogy „szabad világban élünk és a magyarok nagyon kényesek a szabadságukra, ezért az oltás kötelezővé tétele Magyarországon nem működik.”

Úgy tűnik, a belgák (flamandok, vallonok) balgábbak e tekintetben, mint a magyarok. Hisz sikerült „rászedni” őket azzal a mézesmadzaggal, amelyre addig rá sem néztek. Bár őket sem kényszerítették az oltakozásra. Mindenesetre úgy tűnik, értettek a szóból. Hisz, mint olvashatjuk, az intézkedés meghozatalának egy hete alatt többen jelentkeztek oltásra, mint az egész múlt hónapban. A magyar kormány ugyancsak szeretne hasonló növekedést látni idehaza. Hisz nem egyszer hangsúlyozták, hogy „azt már megtanultuk, hogy csak az oltás segít és az oltatlanok életveszélynek, legalábbis egy súlyos betegségnek teszik ki magukat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A vírus ellen csak az oltás segít, az oltatlanok egy súlyos betegség kockázatának vannak kitéve” (koronavirus.gov.hu).

Ugyanakkor egyelőre fából igyekszik vaskarikát készíteni, hisz inkább kivárásra játszik. Hogy az időt húzza-e az elkerülhetetlen határozatok meghozataláig „népszerűségét” védendő, avagy körültekintően az aktuális adatokhoz igazodik, mielőtt döntene, azt egyelőre nem tudhatjuk. Mindenesetre a lehetséges forgatókönyv nem tér el lényegileg attól, amit Brüsszel, illetve sok más külföldi város, ország jelenleg már alkalmaz. Ahol a védettség igazolásához kötik bizonyos helyek, rendezvények látogathatóságát.: „a koronavírus-járvány miatti újabb lezárások igazságtalanok lennének azzal a 6 millió emberrel szemben, akik beoltatták magukat, ezért ha lesz is bármilyen korlátozás, akkor a védettségi igazolványhoz való visszatérést javasolja”. (u.o.)

Fideszes hirdetés a közösségi hálón – 2021. április
Facebook

Megjegyzendő, hogy a magyar hatvan százalékot némileg meghaladó átoltottság szinte kereken tíz százalékkal több, mint amennyi a belga fővárosban lépésre kényszerítette az illetékeseket: „Brüsszel a koronavírus elleni oltások terén elmarad az ország többi részétől. Teljes védettséggel Brüsszelben a lakosság 54,1 százaléka, Vallóniában 68,5 százaléka, Flandriában pedig 79,8 százaléka rendelkezik.” Látható, hogy a főváros kivételével Belgium további két nagy egységében a teljes átoltottság 4-5 illetve jó tizenöt százalékkal magasabb mint Magyarországon.

De nem csak ott. „Elérte a 70 százalékot az Európai Unió felnőtt lakosságának körében az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid-19) ellen teljesen beoltottak aránya” - jelentette be közleményben már augusztus végén az Európai Bizottság. (MTI) Ez az adat rávilágít, hogy míg egy ideig az első helyek egyikén voltunk a beadott oltások arányát tekintve, azóta folyamatosan előz meg bennünket a többi európai ország. Amely természetesen nem a presztízsünk szempontjából sajnálatos elsősorban, hanem annak okán, hogy nálunk a hatmilliós határ előtt drasztikusan lelassult az oltások száma. Voltak napok, amikor az egész országban csupán két-háromezer honfitársunkat jelentkezett oltásra.

Orbán Viktor első oltása
Facebook

Mindenesetre 9,7 millió magyarból 8 millió 60 ezer 478 a felnőtt, 18 év feletti lakos, és valamivel több mint 590 ezer vannak a 12-18 éves korosztályban, s a szakemberek döntő többsége egyet ért abban, hogy az oltható népesség számához képest az eddig beoltottak aránya nem lesz képes visszafogni a negyedik hullámot. Mi több, a politikusok szintén osztják ezt a nézetet. Kérdés, hogy terveznek-e valami érdemibb lépést, avagy megelégszenek a szokásos napi „ráolvasással”: „a legnagyobb veszélyben a beoltatlanok vannak, ezért kérjük őket, hogy regisztráljanak és vegyék fel az oltást mielőbb” (koronavirus.gov.hu).

Tudom, hogy fentiek nem tartalmazzák mindazok érveit, motivációit, személyre szabott okait, akik nem kívánják beoltatni magukat. Tartalmuktól függetlenül el kell fogadnunk azokat is. Ugyanakkor a példák azt mutatják az egész világon, hogy a beoltottakat összehasonlíthatatlanul kisebb veszély fenyegeti megbetegedésük esetén.
Természetesen az esetben, ha mindkét oltásukat megkapták. Illetve bizonyos esetben a harmadikat is. S immár azokat ugyancsak hozzájuk kell számítanunk, akik olyan korán kapták az év elején oltásaikat, hogy az előre megjósolt papírforma alapján, már a különböző vakcinák hatásmechanizmusának ismertetése idején tudható volt, szükségük van, lesz egy harmadik, emlékeztető oltásra. Amely az eddigi mérések alapján sokszorosára növeli a beoltott védettségét.
Ráadásul az szintén benne van a pakliban, hogy többen lesznek olyanok, akik ezekben a napokban a harmadik oltásukra jelentkeznek, mint azok, akik az elsőre. Holott jelen tudásunk szerint az lenne a kívánatos, ha a két vonal minimum párhuzamosan futna (felfelé), minél nagyobb számokat tükrözve. Tehát kívánatos lenne. Ám önmagában csupán kívánni (kivárni) ez ügyben is roppant és veszélyesen kevés lehet.

T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.