Ha ma lenne a választás, akkor már az ellenzék alakíthatna kormányt – mondja Horn Gábor

Mára az ellenzék 51 százalékra növelte előnyét a Fidesz 46 százalékos támogatottságával szemben a Republikon legutóbbi mérései szerint. Vagyis ha most lennének a választások, akkor az ellenzéki pártok támogatottságával Márki-Zay Péter alakíthatna kormányt Magyarországon. A várható politikai folyamatokról a Republikon Alapítvány elnöke, Horn Gábor nyilatkozik a helyben.hu riporterének.
parlament.hu

Az önök kutatásai szerint ma már az ellenzék alakíthatna kormányt, ha most lennének az országgyűlési választások. Ennyit tesz egy közösen támogatott kormányfő-jelölt, Márky-Zay Péter?

A magasabb népszerűség nemcsak Márki-Zay érdeme, hanem az előválasztás sikere is. Az ellenzék ugyanis hónapokra átvette Orbán Viktortól, illetve a Fidesztől a kommunikáció témáit. Vagyis nyár óta mindenki az összefogás programjáról, jelöltjeiről, az előválasztási kampányról beszél, ezzel foglalkozik, s még a kormánypárti sajtó is kénytelen ehhez igazodni. Különösen az utóbbi néhány hétre érvényes, hogy az ellenzék határozta meg a közbeszédet. Márki-Zay Péternek pedig abban van óriási szerepe, hogy általa az ellenzék témái túljutottak az elkötelezett szavazókon, mert ő az előválasztás során a bizonytalan szavazók közül is sokakat meg tudott szólítani.

Azt mutatja a felmérésük, hogy ez a bizonyos öt százalékos előny meddig növelhető? Képes Márki-Zay a Fideszből kiábrándultakat is megszerezni?

Ezt még nem tudjuk. Jelen pillanatban csak az látszik, hogy vagy jószándékú tévedés, vagy kommunikációs fogás Márki-Zay részéről, hogy ő el tudja majd hozni a Fidesz elárvult szavazót. Egyelőre ilyenek nincsenek nagy számban. Jelen pillanatban a kormánypárt bázisa nem csökkent jelentősen, szó sincs tehát arról, hogy Orbán pártja „bezuhant” volna. Vagyis Márki-Zay nem az „elárvult Fidesz hívek” közül szerzett új szavazókat, hanem a bizonytalanok táborából szélesítette az ellenzék táborát. Az ellenzék további tartaléka is elsősorban a bizonytalanok közül kerül ki. De jelentős számú új szavazóról van szó. Kutatásaink szerint nőtt a részvételi hajlandóság is, amely még fokozható. Nagyon nagy az érdeklődés a politika iránt.

Ezért kezdett kampányba a Fidesz is az aláírási akcióval és némi pénzosztással?

Feltétlenül, hisz csak választások előtt szoktak ilyen feltüzelt hangulatban lenni a szavazók. Ezért vetette be a kormány a meglehetősen bornírt Stop Gyurcsány, Stop Karácsony aláírási kampányt, amit aztán szánalmas módon bővítettek Márki-Zay személyére is. Ez az akció elsősorban a tábor egyben tartása érdekében indult el, s Márki-Zay a bizonytalankodók közül tudott nagyszámú embert elhódítani.

Az ellenzéki tábort meddig lehet tovább bővíteni a győzelemhez? A jelenleg mutatott 5 százalék már komoly esély?

Azt tudjuk, hogy a választási törvény egyoldalú átírása, elsősorban a szavazókörök következetes átrajzolása miatt a Fidesz irányába „lejt a pálya”. Ezért a győzelemre akkor van esély, ha a pártlistán 3-5 százalékkal vezet az ellenzék. Ez tudja majd kiegyensúlyozni a Fidesz által szerzett nemtelen előnyöket. Néhány példa: Szegeden úgy rajzolták át a választási körzeteket, hogy a környező, Fideszes falvakat is az ellenzéki érzelmű városhoz kapcsolták. Ilyen módon igyekeztek átalakítani az esélyeket több városi és a főváros egyéni választókerületekben is.

A 3-5 százaléknyi előny ma már létező esélyt ad a győzelemre?

Igen, de ezt az előnyt meg is kellene őrizni!

Éles vita alakult ki a Kétfarkú Kutyapárt és Márki-Zay között, mert a kormányfő-jelölt szerint az ellenzéki esélyeket a viccpárt még 3 százalékkal tovább növelhetné. Ön is így látja?

Nem egészen, hisz a kétfarkúak mindkét oldalnak görbe tükröt mutatnak, de le akarják váltani Orbánt. A párt parlamentbe jutási esélye akkor növekedhet, ha az ellenzék győzelmi esélye romlik. Ha olyan hangulat alakul ki az országban, hogy az ellenzéki összefogás győzelmi esélye tovább nő, akkor a viccpárt kevesebb szavazatot kaphat.
Ugyanis a Kétfarkú Kutyapárt abból táplálkozik, hogy ott áll a politikai színpad szélén, s „az örök élet, ingyen sör” és egyéb szlogenekkel azt sugallják, hogy a politika nem hiteles. Ezen kívül a választói asztalra tesznek egy sor mulatságos, szimpatikus dolgot, mint például a kampánypénzek megpályáztatását. Ezt egy valódi programmal rendelkező párt nem ígérhetné, hisz pénz nélkül nem is tud eljutni a választókhoz. De a viccpárt – ami, hangsúlyozom, görbe tükröt tart a pártoknak – nem is nagyon akar kormányra kerülni, hisz nincs valódi politikai szándéka. Vagyis, ha jövőre lesz valódi esély Orbánék leváltására, akkor a szavazó nem pazarolja a voksait majd a viccpártra, bolond is lenne. Ha viszont a mai hatalom kirobbanthatatlan, vagy annak látszik, akkor viszont minden mindegy alapon megnőhet a Kétfarkú Kutyapárt szavazótábora.

Tehát értelmetlen a politikai szereplők közötti szócsata a Kutyapárt ellenzékbe integrálásáról? Ezt a szavazó képes átlátni?

Pontosan, de egy kockázat azért van. Miután a választás az egyéni választókerületeken múlik, ahol néhány tucat szavazó is számíthat – de a kétfarkúaknak 71 körzetben mindenképp el kell indulniuk. A viccpárt – miután valóban ők is le akarják váltani Orbánt – megteheti, hogy az úgynevezett billegő körzetekben visszalép az ellenzék javára.

Valószínűleg ezért is vetette fel olyan élesen a viccpárt elnökének felelősségét Márki-Zay. De tényleg visszaléphetnek?

Természetesen, hisz – mint mondtam – nekik valódi politikai céljuk nincs. Az lenne a logikus, ha a Kutyapárt csak olyan választókerületben indulna, amely nem billegő, tehát vagy biztosan ellenzéki, vagy biztosan kormánypárti körzeteket kell keresni. Csodálkoznék is, ha az esetleges visszalépésekről nem kezdődne egyeztetés, legalább a színfalak mögött. Bár erről nekem nincs információm, viszont elképzelhető számomra, hogy lesz ilyen.

Több elemző felvetette, hogy az ellenzéki oldalon szereplő hat párt soknak tűnik. A két zöldpárt és a két szocdem akár egyesülhetne is. Van erre mód a választás előtt?

Azt gondolom, hogy az egyesülés vagy bármilyen más fúzió hosszú távon elkerülhetetlennek látszik. Ebben a kis országban tényleg nincs szükség két zöldpártra, de két baloldali pártnak sincs létjogosultsága. A nagyvárosi liberálisokból sem kell kettő vagy ennél is több a parlamentben. Tehát az egyesülés logikus lenne, de mégsem történhet meg a választások előtt, mert a Fidesz által létrehozott pártfinanszírozási rendszer ezt erősen megakadályozza. Ugyanis az érvényben lévő szabályok nem teszik lehetővé új frakciók létrehozását sem a választások előtt, sem utána. Tehát a mégoly ésszerű átrendeződésekre is csak ellenzéki győzelem esetén van esély. Viszont kényszer az egyesülésre nincs, hisz az ellenzéknek egy közös listája van, amiről megállapodás született.

A lista összeállítása, az erről szóló esetleges belső viták csökkenthetik az ellenzék népszerűségét. Gondolja, hogy bármilyen vita népszerűségvesztéssel jár?

Ellenzéki választókról már két éve beszélhetünk, tulajdonképpen ez a kutatásokkal mérhető közös akarat kényszerítette a pártokat az összefogásra. Az ellenzéki választó 2019-ben győzelemre is vitte pártjait a nagyvárosokban, és 2021-ben az előválasztás országos sikert könyvelhetett el. De az ellenzéki választó büntetni is tud, elsősorban akkor, ha a készülő listákról értelmetlen helyi viták alakulnak ki. Az ilyen kisszerű, osztozkodásról szóló vitákat ugyanis az ellenzéki választó borzasztóan utálja.
Ezért szerintem az ellenzéki pártoknak a listaállítás elveiben gyorsan meg kell állapodniuk. Figyelembe vehetik az előválasztás eredményeit, a közvélemény-kutatások számait, valamint azt, hogy minden induló ellenzéki pártnak legyen frakciója. A konkrét listát, a névsort pedig ráérnek az utolsó pillanatban, március végén összeállítani a kialakított elvek alapján. Azt teljes mértékben értelmetlennek tartanám, hogy hetekig a neveken civakodjanak.

Pedig azt bizonyosan el kell dönteni, hogy Gyurcsány Ferenc rajta lesz-e, és ha igen, akkor hányadik helyen.

Igen, de erről tényleg ráérnek tavasszal dönteni, mint ahogy arról is, hogy létrejöhet-e a Márki-Zay által kijelölt civil frakció is. Egyébként pedig az előválasztási kampány azt is bebizonyította, hogy a nyilvános vita egyáltalán nem árt az ellenzék népszerűségének. Még a nagyon éles, de lényegi diskurzus is növeli az érdeklődést a politika iránt. Tehát attól nem félnék, hogy tartalmi kérdésekben, programelemekben folyamatos szóváltás lesz az ellenzéki oldalon. A nyílt vita kifejezetten segíti is az ellenzéket, hisz tisztázni kell, hogy mi lesz az alaptörvénnyel, illetve az alkotmánnyal, a köztévével, a főügyésszel stb. A választó ezeket a vitákat szereti, de a hatalmi osztozkodásról szóló, elnyúló civakodást – elsősorban a bizonytalan szavazók – nagyon utálják, s azért büntethetnek is.

Már jó ideje tart a kampány, a kormány vadul osztogat, fizetést emel, nyugdíjat rendez, közben az ellenzék a korrupció felszámolásáról, felelősségre vonásról beszél. Versenyben áll a pénzosztás és a korrupció felszámolásának témája?

Önmagában nem lesz elég csupán a korrupció felszámolásáról beszélni, a szavazó szeretné látni az orbánitól eltérő társadalomképet, gazdaságpolitikát, adórendszert, elosztási rendszert, amit az ellenzék ki akar alakítani. Nem lehet csak azt mondani, hogy a hatalomba törekvő pártok ugyanazt akarják, mint a Fidesz, csak tiszta kezekkel. Ez önmagában biztosan nem megoldás. Az ellenzéki szavazói oldal igényli egy igazságosan, szociálisan érzékenyebb elosztási rendszer felmutatását, aminek az alapja a hatpárti megállapodásban már létezik.
De ezeket Márki-Zay fellépésével újra kell értelmezni, hisz a megállapodás összeállításában a miniszterelnök-jelölt nem vett részt. Szükség van tehát annak megerősítésére, illetve olyan hihető értékválasztásra, amely kormányzóképes ígéret arra, hogy „mi egy másik Magyarországot akarunk, ha mi jövünk”.

(Az interjút a helyben.hu munkatársai készítették, a Debreciner a helyben.hu jóváhagyásával jelentette meg.)

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.