Ébresszük fel Debrecent! – hirdeti a Momentum-Jobbik-LMP debreceni programja

Elkészült a Momentum Mozgalom - Jobbik Magyarországért Mozgalom - Lehet Más a Politika összefogás debreceni választási programjának végleges változata. A Debreciner alább teljes terjedelmében megjelenteti e választási programot, ahogy korábban megtette már a DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás programjával is, s ugyanezt megteszi a többi induló szervezet esetében is, amennyiben kérésünknek eleget téve a politikusok eljuttatják dokumentumukat hozzánk, általunk pedig a debreceni választókhoz.

Ébresszük fel Debrecent!

A Momentum Mozgalom - Jobbik Magyarországért Mozgalom – Lehet Más a Politika 2019. évi önkormányzati választásokra írt debreceni programja

Bevezetés

A három párt helyi képviselői, tagjai egyetértenek abban, hogy Debrecen városában számos jó – bár zömében túlárazott – fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban, azonban akad még rengeteg hiánypótlónak mondható ötlet, amelyek megvalósításával Debrecen egy valódi modern, fejlett és fenntartható európai várossá válhat. Ezekre a hiányosságokra és elképzelésekre mutat rá a Momentum-Jobbik-LMP választási programja, végigjárva azon területeket, ahol a legszükségesebbek a valódi változások.

A cívisvárosban megvalósult fejlesztések többsége vagy látványberuházás vagy felújítás. A valódi, a város hosszú távú előremenetelét biztosító projektet elmaradtak. A mi együttműködésünk a program elkészültekor három dolgot vett figyelembe: Debrecen legyen egy egészségesebb, biztonságosabb, szerethetőbb – egyszóval egy élhetőbb város!

1. Lakhatás

Az Alaptörvény XXII. cikke szerint „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa”. Az alaptörvényi megállapításon túl a Momentum-Jobbik-LMP pártok együttműködése célként tűzi ki, hogy a lakhatása mindenkinek önálló (bérelt, vagy tulajdonolt) lakásban történhessen.

1.1 Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata ezt akképpen tudja elősegíteni, hogy a tulajdonában lévő ingatlanokat hatékonyabban és gondosabban kezeli. Egyik alappillére ennek a városi tulajdonú szociális bérlakás program. Ezen programba eső lakások számának növelésével, a programba kerülési módszertan megváltoztatásával érhetjük el, hogy több, valóban rászoruló ember részesüljön a szociális bérlakás programból.

A jelenleg városi tulajdonban lévő számos, felújításra szoruló ingatlan kiadási ütemének gyorsítása. A gyorsítás nemcsak a felmérések és felújítások hatékonyabb ütemezésével érhető el, hanem úgy is, hogy a felújításra szoruló ingatlan rendbetételét rábízzuk a leendő bérlőre, aki utána az előre megállapított felújítási költséget kedvezményes bérlet formájában „lelakja” az ingatlanban. Ezt rendszeresített pályázati kereteken belül valósítanánk meg.

1.2 A város egyre népszerűbb oktatási központja a régiónak. Sokan a környező megyékből már nem csupán egyetemi, hanem középiskolai szinten is Debrecenben taníttatják a gyermekeiket. A kollégiumi férőhelyek és a kollégiumok állapotfelmérésének a köz- és felsőoktatási intézményekkel történő egyeztetéssel mihamarabb meg kell történnie. A felmérés után pedig az igényeknek megfelelően kell biztosítani modern, 21. századba illő kollégiumi helyeket.

1.3 Óriási port kavaró kérdés a hajléktalanok kérdése. Senkit nem hagyunk az út szélén! – mondta a kormányunk, ezzel szemben azt látjuk, hogy a hajléktalanokat kriminalizálják és rabosítják. Véleményünk szerint a hajléktalanok kriminalizálása még csak tüneti szinten sem kezeli a problémát, megoldást pedig egyértelműen nem jelent rá. A helyzet nemcsak városunkban, de az összes nagyobb városban kihívást jelent, ami jelenleg nincs megfelelően kezelve. Nem jó persze, hogy az emberek céltalanul az utcán tengenek-lengenek. Első körben a „hajléktalanszállók” modernizálásra fektetnénk nagyobb hangsúlyt, hogy az erre rászorulók méltóságteljesen tudjanak élni, emellett napközbeni programokon vehessenek részt, ami által újra közösség részévé tudnak válni és visszatérni a társadalomba, a munka világába és ezáltal egy normális, saját egzisztenciába. Nincs nálunk a bölcsek köve, mi irányt szeretnénk szabni: más irányba kívánunk elindulni, mint eddig bármelyik előttünk lévő városvezetés, a konkrét döntéseket a jelenleg is ebben a szférában dolgozóktól kért tanácsok alapján hoznánk meg.

1.4 A lakhatás témakörében nem mehetünk el további kettő dolog mellett. Az egyik a város kertségi részei beépíthetőségének a megváltoztatása. 2019. januárjában Debrecen város lakosságának a száma 200.000 fő alá csökkent. Ennek az egyik oka, hogy a közeli kisebb településekhez viszonyítva Debrecenben nagyon drágán lehet ingatlanhoz jutni. Valamint, amíg a kertségekben a beépíthetőség mértéke alacsony, addig a közeli kisebb településen még a falusi CSOK-ot is igénybe tudják venni az érintettek. Ez a kettősség együtt eredményezi, hogy egyre többen költöznek ki Debrecenből alvóvárosokba, ezáltal kikerülve Debrecen vérkeringéséből. Megoldást jelenthet a problémára, hogy a kertségi részeket fokozott ütemben beépítésre szánt területté nyilvánítsa az önkormányzat. Ennek következtében e városrészek dinamikus fejlődése indulhat meg. A fejlődés nyomán újabb vállalkozások telepednek le a jelenleg minden szempontból periférián lévő városrészekbe. Ezen vállalkozásokat pedig ösztönözni kell, hogy például a lokális infrastrukturális fejlesztésében vegyenek részt.

2. Közlekedés

2.1. Tömegközlekedés

2.1/A Debrecen egyik nagy tartozása a tömegközlekedést használók felé az állandó, jól szervezett éjszakai járatok hiánya. Városunk tömegközlekedése nem állhat meg, annak éjjel-nappal szolgálnia kell a debrecenieket. Állandó járatoknak összehangoltan kellene működnie legalább egy észak-déli és két kelet-nyugati viszonylatban.

2.1/B Emellett szükségszerű lenne a tömegközlekedést, a menetrendeket és a járműveket mindinkább a mindennapi élethez igazítani, ezáltal is csökkentve a városra nehezedő gépjárműforgalmat. Egyik, az igényekhez igazított újításunk lenne, hogy a város főbb egészségügyi intézményeit (a Kenézy Gyula Kórház Bartók Béla utcai és Bethlen utcai intézeteit, valamint a Klinikákat és az Augusztát), illetve a legnagyobb utasforgalmat lebonyolító pályaudvarait (Nagyállomás, buszpályaudvar) naponta többször közlekedő, ingyenes járattal kötnénk össze. A DKV járatainak vonalai mentén a buszmegállókat felújítanánk, modernizálnánk, lehetőség szerint olyan megállókra cserélnénk, amelyek zord idő esetén is emberi körülményeket biztosítanak a járatokra várók számára.

2.1/C A Momentum-Jobbik-LMP együttműködése a jegy- és bérletrendszert is átalakítaná Debrecenben. A szimpla vonaljegyeket időkorlátos jegyrendszerre cserélnénk (a tervek szerint 1 órás időtartam), hogy azon utasoknak, akik úti céljukat például több vonalon vagy megállón át tudják elérni, ne kelljen halmozott anyagi terhet vállalniuk, s több vonaljegyet vásárolniuk. A diákbérletekre a jelenleginél nagyobb mértékű kedvezményt biztosítanánk (minimálisan a helyközi járatokon is meglévő 50%-os mértékű kedvezményt irányadónak tekintve).

2.1/D Nem utolsósorban a DKV egy nagy munkaadója szeretett városunknak, ezért nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy egy normálisan működő tömegközlekedéshez szükség van emberekre, akik azt működtetik. Megválasztásunk után azonnali bérfejlesztésbe kezdenénk, hogy az ágazatban megérje dolgozni, illetve karrierutat alakítanánk ki, amivel hosszútávra tudnak tervezni a munkavállalók.

2.1/E 2000 után eljött a 21. század, a fejlődés a közlekedésben is nagyot lépett előre, bár 2019-ben Debrecenben úgy érezzük, mintha megállt volna az idő. Nagy fogyasztású dízel autóbuszok közlekednek (sőt, további dízel autóbuszok beszerzését irányozza elő a város), amiken sok esetben a klíma nem működik, hangos és fura zajokat adnak ki. Amikor arról beszélünk, hogy modern és zöld közlekedés, mindig az elektromos autók, buszok jutnak eszünkbe. Első körben – mivel a város jelenleg is bérli a gépjárműparkot – a kötött és félkötött pályás közlekedést bővítenénk: egyik régi adósága a városnak pl. a Tócóskert integrálása a trolibuszhálózatba; illetve amíg az akkumulátor technológia nem éri el a kívánt szintet, gázüzemű autóbuszokra cserélnék a jelenlegi dízelüzemű járműveket.

2.2 Kerékpáros közlekedés

2.2/A A városközpontot sok esetben megbénítják különböző közlekedési anomáliák, amelyek sokszor a nem megfelelően átgondolt tervezések (pl. belvárosi egyirányúsítás) által jöttek létre. Ezeket felül kell vizsgálni, és jobb megoldást kell rájuk találni, amely megoldások csökkentik a résztvevők közlekedésben – dugóban – eltöltött idejét. Az abszurd közlekedési megoldásokra szembetűnő példát jelentenek a balesetveszélyes biciklisávok, amelyeket haladéktalanul meg kellene szüntetni, és helyettük normális bicikliutakat kellene kialakítani. Ahol pedig ez nem lehetséges, ott átstrukturálni az útburkolatot annak megfelelően, hogy autós és kerékpáros egymás mellett, biztonságosan közlekedhessen. A jelenlegi kerékpárút-hálózat burkolatát városszerte javítani vagy cserélni kellene.

2.2/B Üdvözöljük a debreceni városvezetés közösségi kerékpárkölcsönző létrejöttére tett ígéretét. Reményünket fejezzük ki, hogy a projekt működésének hatékonysága, a rendszer rugalmassága, felhasználó-barátsága majd túlmutat az egyetemi biciklikölcsönzőén. Mindemellett szeretnénk biztonságos kerékpártárolókat építeni városszerte, ahol minimális karbantartási munkákat (pl. csavarok meghúzása) el lehet végezni, és a kereket is fel lehet fújni, gondolva azokra, akik továbbra is a saját tulajdonú kerékpárjukat használnák.

2.3 Autós közlekedés: úthálózat, parkolás

2.3/A Nem mehetünk el szó nélkül Debrecen katasztrofális aszfaltborítása mellett: a város útjai kátyúsak, a földutak egyenetlenek és ha akár csak egy kisebb zivatar jön, már óriási fennakadásokat okoz az úttesten megálló víz autósnak, kerékpárosnak, illetve gyalogosnak egyaránt. A városi parkolásból befolyó összeget teljes mértékben az úthálózat minőségének javítására fordítanánk, illetve az újonnan letelepülő közepes nagyvállalkozásokat is bevonnánk lehetőség szerint az infrastrukturális fejlesztésekbe. A korábban említett közlekedési anomáliák kihatnak a gépjárműforgalom okozta dugók kialakulására is, amelyek feloldására felülvizsgálatot kezdeményeznénk.

2.3/B A városi parkolási reformjavaslatunk részeként szeretnénk, ha a városban az egészségügyi intézményeknél kedvezőbb feltételek fogadnák a betegeket és hozzátartozókat. Elfogadhatatlan, hogy egy vizsgálatra, beavatkozásra történő többórás várakozásnak több ezer forintos parkolási díj legyen a következménye. Emellett megszüntetnénk Debrecenben a hétvégi parkolási díjat, illetve az év végi ünnepek idejére (karácsonytól az újév hatodik munkanapjáig) ingyenessé tennénk a parkolást. A jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt fektetnénk Debrecen P+R parkoló-rendszerének kialakítására és a városi tömegközlekedéssel való összehangolására. Ahogy korábban is utaltunk rá, szeretnénk a várost mentesíteni a nagy forgalomtól és a dugóktól, hogy jobb életminőség várjon az itt élőkre.

2.4 Nagyállomás

2.4/A A közlekedési fejezet külön alfejezeteként taglaljuk a Nagyállomás kérdését. Láthatjuk, hogy az Intermodális Központ egy olyan megalomán beruházási terv, amely egy óriási fiaskó lett a városvezetés asszisztálásával. A tervet 2016-ban kellett volna elkezdeni megvalósítani. Érdemi lépés még nem történt, de már több százmillió forintot költöttek el erre a beruházásra (csupa olyan előkészítő munkákra, tervekre, amelyek semmilyen közvetlen hasznot nem hoztak a lakosság számára). Amikor sokkal kisebb beruházásoknál (pl. Latinovits Színház) több mint egy évtizedes csúszást sikerült teljesíteni, akkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy az Intermodális Központ vajon mikorra készül el? A költői kérdés feltevésén túl a következő önkormányzati ciklusban felül fogjuk vizsgálni a közpénzeket tékozló beruházásokat, hogy a kivizsgálás végén adott esetben megnyugtató válaszok, vagy felelősségre vonások történjenek a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, amelyet a törvényi keretek biztosítanak számunkra.

2.4/B A Nagyállomás és környéke jelenleg Debrecen egyik legnagyobb problémája közbiztonsági és köztisztasági okokat nézve. Bár ez a fejezet a közlekedésről szól, mégsem hagyhatjuk ezt említés nélkül. Mihamarabb rendbe kell tennie a városnak a Nagyállomás és környéke kaotikus állapotát. A probléma tüneti kezelését segítheti elő rövidtávon a helyszín fokozott rendőri ellenőrzése, hosszabb távú orvoslását jelentheti egy közterület-figyelő kamerarendszer kiépítése, fejlesztése a Nagyállomás környékén. Nem utolsósorban pedig nyilvános WC-k építése (itt és a város több pontján), hogy ne a házfalaknál és bokrokban végezzék az emberek a dolgukat.

3. Zöldváros

A klímaváltozás hatásait nap mint nap érezhetjük a bőrünkön. Az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, egymást váltják a hűvös napok, a záporok és a tikkasztó kánikula. A város egy hőcsapdává változik nyáron, ami a levegő magas porszennyezettségével együtt kimondottan káros az egészségre. Egész évben problémák vannak a csapadék elvezetésével is, viszont a gyors esőzések nem kellőképp töltik fel a talaj vízkészleteit, így a Nagyerdő is kiszáradófélben van. Mindemellett nehezen férnek hozzá az emberek az energiatakarékos megoldásokhoz, sokan nem tudják megfizetni a korszerű nyílászárókat sem. Ezekre a Momentum-Jobbik-LMP együttműködésében a következőket kínáljuk Debrecen lakosainak programunkban.

3.1 Parkosítás

3.1/A El kell felejteni városunk térkő-tengereit, ugyanis ezek a fedett területek nemcsak azt gátolják meg, hogy az esővíz bejusson a talajba, hanem hőcsapdát alakítanak ki: az utcán sétálva könnyen sivatagban érezhetjük magunkat. Emellett a levegő minősége is rossz Debrecenben, ahol rendszerint kimagasló szállópor-koncentráció értékeket mérnek. Ezért mi azt tervezzük, hogy ahol csak lehet, térkő helyett pázsittal és fákkal zöldítjük ki a várost mind a tereken, mind a falakon, vagy akár a tetőkön is. A parkok, élőfalak és élőtetők egyrészt sok esővizet nyelnek el, amivel a csatornarendszert tehermentesíteni lehet, másrészt a növények hűtik a környezetüket, így a nagy hőségben is enyhítést hozhatnak egy utcai séta során. Nem utolsósorban az élőfalak és -tetők remek hőszigetelők, ami a debreceni lakosok számláin is pozitívan fog jelentkezni.

3.1/B Ha szeretnénk élhető tereket varázsolni a városban, akkor fontos, hogy ne kelljen kilométereket sétálni ivóvízért, hanem elérhető távolságban legyenek olyan kialakítással rendelkező ivókutak, ahol a kulacsokat megtölthetjük, és ne egy újabb PET palackot kelljen venni, a házikedvencek is tudjanak inni belőle, hiszen ők is megszomjaznak egy kiadós séta alatt, illetve madarak, méhek stb. meg tudjanak pihenni és inni. A nyári forróság alatt kihelyezett párakapuk legyenek a város több pontján, amiket akár megtisztított esővízzel is lehet üzemeltetni.

3.2 Hulladékgyűjtés, lomtalanítás, hulladéklerakók

3.2/A Városunkban a szeméthelyzet nem túl rózsás: kevés a kuka a köztereken, sok helyen a szelektív hulladékgyűjtők eltűnnek ahelyett, hogy szaporodnának, a lomtalanítás nem jól szervezett vagy ritka, ellentétben az illegális hulladéklerakatokkal, amelyek gyorsuló ütemben szennyezik városunkat. Ezért mi a következőt tennénk a városért: több köztéri kukát helyeznénk ki a forgalmas gyalogos útvonalakra, hogy ne kelljen még a zsebkendőt, vagy a cigicsikket sem zsebben tárolni hosszú perceken át, a következő kukáig. Átterveznénk a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét: a hulladékgyűjtő szigetek mellett ösztönöznénk, hogy a társasházak igényeljenek saját szelektív hulladékgyűjtő edényt. A lomtalanításokat gyakrabban és szervezettebb formában biztosítanánk, valamint lecsökkentenénk az árát a kért lomtalanításnak. A szelektíven gyűjtött hulladék érték, így ebből bevételt is tudunk szerezni, ráadásul kiváló terep a Debreceni Egyetem számára szabadalmak kifejlesztésére, ezáltal új, innovatív munkahelyeket is teremthetünk. Miután minden feltételét megteremtettük a hatékony hulladékgazdálkodásnak, így lesz adott, hogy tisztán tartsuk környezetünket, akiket pedig illegális szemételhelyezésen kapnak rajta, fokozott pénzbírság fogja illetni.

3.2/B A zöld programokkal kapcsolatban sokszor felmerül az a téves felvetés, hogy drága és munkahelyeket szüntet meg. Szerintünk a zöldebb jövő a hosszú életünk egyik záloga, amelyért megéri áldozni. A szelektív hulladékgyűjtés nagy előnye, hogy képesek vagyunk általa újrahasznosított alapanyagot gyártani. Kezdeményeznénk egy ilyen üzem létrejöttét, vállalkozók bevonásával, amely új munkahelyeket teremtene, és ellátná a helyi vállatokat alapanyaggal, aminek lokálisan gazdaságélénkítő hatása lenne.

3.2/C A legjobb hulladék az, amit meg sem termelünk. Így támogatnánk, akár anyagilag is – helyi iparűzési adó kedvezmény formájában – azokat a vállalkozásokat, amelyek hulladékmentes boltot, szolgáltató helyet nyitnak. Továbbá kötelezővé tennénk minden cégnél és közintézményben a szelektív hulladékgyűjtést. A vendéglátóhelyeken ösztönöznénk a vállalkozókat, hogy göngyöleg termékeket áruljanak, így véget érhet a PET palackok kora.

3.3 Energiahatékonyság

3.3/A A valódi rezsicsökkentés nem úgy keletkezik, hogy megszabjuk központilag, mennyi legyen a gáz vagy a villany ára, hiszen amit el sem fogyasztottunk, az ki sem kell fizetni. Ezért pályázatokat fogunk kiírni az energiahatékonyság növelésére, legyen szó új nyílászárókról, hőszigetelésről, energiatakarékos világításról vagy háztartási készülékekről. Ez lenne az igazi rezsicsökkentés, nem is beszélve az ökológiai lábnyomunk ilyen módon való csökkentésének jótékony hatásairól.

3.3/B Ez a munka nem csak a lakóházakra igaz, hanem a köztulajdonban lévő ingatlanokra, illetve eszközökre is. A közvilágítás eszközeit lehetőség szerint nemcsak LED izzókra kell cserélni, hanem kisebb napelemekkel szükséges felszerelni, hogy a hálózatról minimális szinten kelljen felvenniük energiát, így nem keletkezik veszteség a szállítás során. A közintézmények szigetelése feltétlenül szükséges, hogy ne szökjön ki feleslegesen a hő a középületekből.

3.3/C A felesleges vízfelhasználás elkerülése érdekében a város lakóinak kedvezményt kell biztosítani a helyi fürdőkben, strandokon, hogy ne az otthoni medencét kelljen feltölteniük az így is fogyásban lévő ivóvizünkből.

3.4 Zöld jövő

Hosszabb távon két tervünk van, és tisztában vagyunk vele, hogy a megvalósításuk több időt vesz igénybe egy ciklusnál, viszont a kezdeti munkálatokat (tervezés, források keresése és lehívása, engedélyek beszerzése stb.) meg lehet oldani egy ciklus alatt. Ezek a tervek a következők: a CIVAQUA és a Kéménymentes Debrecen. Az évtizedek óta csak halogatott CIVAQUA projekt egy igen impozáns beruházás: a Keleti-főcsatorna vizét vezetnék el Debrecenig, így feltöltve a környék víztározóit, javítva Debrecen vízellátását. Ha megvalósul, a város polgárai jobb minőségű ivóvízhez jutnak, újra vízzel telnének meg az Erdőspuszta környéki tavak, és a Nagyerdőt is megóvnánk a kiszáradástól. Ráadásul az így itt tartott víztöbblet segítene minket a Kéménymentes Debrecen terv megvalósításában. Utóbbi terv a város alatti értékes erőforrásra alapoz, ami nem más, mint a földhő. Debrecen egy földtani forrópont fölé épült, ennek köszönhetően van termálvize is a városnak. A legmodernebb geotermikus erőművek segítségével közvetlenül a termálvizes réteg alatti zónából lehet kinyerni az energiát, ezzel elektromosságot és nagy mennyiségű távhőt biztosítva a városnak, így függetlenné téve az orosz gáztól. Mindkét terv sok munkahelyet teremt, és elkészültük után rengeteg új lehetőséget biztosítanak mind Debrecennek, mind a környékbeli településeknek.

4. Oktatás és tudomány

4.1 Városunk mindig is büszke volt arra a tudásra, amely benne felhalmozódott és generációk között átadásra került az oktatás különböző szintjein. A város egy optimálisabb környezetben sikeres iskolákat működtetett, amit a jövőben is szeretne megtenni. Elindítanánk egy város által működtetett tehetségfejlesztő programot, amely a jelenlegi tantárgyi követelményeken és lexikális tudáson túlmutatóan adna át ismereteket a város fiataljai számára. Ennek a programnak az elsődleges célja a fiatalság olyan kompetenciákkal való felvértezése, amelyeket az oktatási intézmények nem adnak át.

4.2 A vállalkozási kedvvel és ötletekkel rendelkezők számára lehetőséget biztosítunk a terveik megvalósítására a startup vállalkozásoknak megfelelőbb, ösztönzőbb környezet létrehozásával. A szociális bérlakás programból kimaradt városi ingatlanokat fel lehetne újítani közösségi irodáknak, ahol el tudják kezdeni a működést, valamint éves pénzdíjas versenyt kell kihirdetni, ahol némi tőkét tudnak szerezni. Szeretnénk, hogy Budapestet megelőzve mi legyünk az ország – sőt ha megkapjuk a startupperek segítségét – a régió startup központja.

5. Kultúra és szórakozás

5.1 Debreceni lakóknak

Debrecen a régió legfőbb kulturális központja. Ez szerintünk túl kellene, hogy mutasson azon a jelenlegi állapoton, miszerint a kultúra elérése mindinkább egy szűk, tehetős réteg privilégiuma lett. Ennek tükrében szeretnénk, ha a debreceniek és különösen a debreceni családok elérhető belépőárak mellett juthatnának kulturális és szórakozási élményekhez. A debreceniek részére kedvezményes belépést biztosítanánk a városi tulajdonú kulturális és szórakozóhelyekre, legyen az vidámpark, színház, strandfürdő vagy sportkomplexum.

5.2 Kultúra

Az önkormányzatnak a város irodalmi, színházi, zenei és gasztrokultúráját meg kell erősítenie. Az ezeket erősítő civil szervezeteket pedig a lehető legtöbb módon segíteni kell. Fontos, hogy számukra kedvezményes hirdetési felületeket biztosítson a város. E részre fordított anyagi támogatását Debrecennek újra kell terveznie és pályázati úton minden szereplő részére elérhetővé tenni. Az önkormányzati tulajdonban álló, de jelenleg teljesen lepusztult állapotban lévő ingatlanokat a helyi civil szervezetekkel, mindkét félnek előnyös feltételek mellett fel lehetne újítani, jelentősen növelve ezáltal a városi tulajdon értékét. A városi önkormányzat egyik feladata a különféle alulról szerveződő kulturális esemény létrehozásának, működésének segítése a megfelelő jogi-gazdasági know-how megosztásával, vagy adott esetben helyszín biztosításával.

5.3 Sport

A város sportéletének fellendülését a mindenki számára elérhető tömegsport támogatása jelentheti. Olyan ingyenesen elérhető helyekről van szó, ahol mind egyéni sportok, illetve erőnléti fejlesztések (pl. uszoda, kondipark), mind csapatsportok (pl. labdarúgás, (strand)röplabda, kosárlabda) űzhetőek, és ebben kicsiktől a nagyokig mindenki részt vehet. Ezen helyek karbantartása, üzemeltetése egy olyan szükséges kiadása a városnak, amelyet fel kell áldozni azért, hogy a város lakói egészségesebbek, a város tehetségei pedig sikeresebbek legyenek.

6. Szociális és egészségügy

6.1 Élelmiszerellátás

Fontos, hogy senki ne maradjon éhesen. Se mennyiségileg, se minőségileg. Ezért szeretnénk bevonni a helyi élelmiszerláncokat, pékségeket és zöldségeseket a közétkeztetésbe, hogy megfelelő tápanyagtartalmú és minőségű ételek kerüljenek mindenki elé. Ezenfelül élelmiszerbankot hoznánk létre, ahová az előbbieken kívül bevonnánk az éttermeket is, hogy az ételek ne a szemétben, hanem a rászorulóknál landoljanak.

6.3 Egészségügy

Egy város vezetése nem engedheti meg, hogy a lakói csak azért ne részesüljenek minőségi ellátásban, mert azt az állam finanszírozza. Támogatásokat tud adni lakóinak: eszközök szintjén és akár pénzben is. Eszközöket azért, hogy magasabb színvonalon folyjon az ellátás és több embert tudjanak ellátni, pénzbeli támogatást pedig a munkaerő növelésére, hogy rövidüljenek a várólisták és kipihent szakemberekkel találkozzunk. Ezen túlmenően fontosnak tartjuk a praxisközösségek elindítását a nyugat európaihoz hasonló, minőségi ellátás érdekében.

6.4 Idős, beteg hozzátartozóink

Mára közhellyé vált, hogy a szociális intézmények és a bennük dolgozók túlterheltek. Közhelyszerű, de ettől még valós helyzet. Sok esetben már az is segítséget jelent, ha nem bentlakásos, de napközi intézmények üzemelnek, ahol legalább a család a munkaidő alatt biztonságban tudhatja szerettét. Első körben a napközi intézmények bővítése történne meg, valamint a házi gondozás intézményének erősítése, majd a bentlakásosoké. Civil szervezetek segítségét is várnánk, hogy a szakembereken kívül önkéntesek is részt vegyenek az ellátásban.

6.5 Közhasznú szervezet támogatása

A helyi civil szervezeteknek egy alapot hoznánk létre, amiből a saját működésüket, illetve az általuk szervezett programokat és közéleti eseményeket tudnák megvalósítani. Ez egy nyilvános alapként működne, amibe az önkormányzat, a vállalkozások és a magánszemélyek is be tudnak fizetni, kivenni belőle viszont csak a pályázaton nyertes civil szervezetek tudnak – természetesen teljes transzparencia mellett.

7. Környezet és közbiztonsági program

7.1 Debrecen közbiztonsági problémáit nagyrészt tabuként kezeli a jelenlegi városvezetés, képviselőik pedig inkább „nem veszik észre” a lakók nyugalmát zavaró tényezőket. Helyettük kell kimondanunk, hogy városunk lakóinak életét egyre inkább megnehezítik a legalapvetőbb együttélési szabályokat betartani nem akaró (nem egy esetben pszichoaktív szereket fogyasztó) emberek, a hajléktalanok, valamint a környező településekről (is) Debrecenbe érkező prostituáltak és az őket kísérő, zömében büntetett előéletű személyek és kiskorúak.

A Nagyállomás és az autóbusz-állomás környezete egyre inkább arról híres, vagy inkább hírhedt, hogy különböző szerek hatása alatt álló embereket lehet látni, bódult vagy felpörgött állapotban, botrányos viselkedést produkálva. Az utasokat gyakran zaklatják, nem egy esetben kifejezetten erőszakosan „pár forintért”. A városnak alig van olyan szeglete, ahonnan ne kaptunk volna képeket az utcán fekvő, szerhatás alatt lévő emberekről. Előfordul, hogy esténként portyaszerűen a Belvárosig jönnek - nyomukban a prostituáltakkal – és „rácsapnak” az éjszakai szórakozásból hazafelé tartókra. Az is problémát okoz, hogy a különböző szerek beszerzése nem ütközik komolyabb nehézségekbe Debrecenben. A terjesztők ugyanúgy ott vannak a Nagyállomáson, ahogy a belvárosi szórakozóhelyek környékén.

Szintén gondot okoznak a prostituáltak és futtatóik a Kassai és Hadházi út végénél, ahol a légyottok többször is a Dicsőfi utcai játszótérnél történnek meg. Kaptunk már lakossági bejelentéseket a Nagyerdő különböző részeiről és a Klinika környékéről is. Az együttélési szabályokat betartani nem akaró hajléktalanok jelenléte szinte az egész városban megfigyelhető. A Csapó utca, Fórum előtti terület, Nagyállomás, „Buszvégállomás”, Görgey-Doberdó utca környéke mind olyan részei a városnak, ahonnan számos alakalommal kaptunk, illetve kapunk bejelentéseket a hajléktalanok által okozott problémákról. Ordibálás, szemetelés, erőszakos kéregetések, köztisztasági problémák és az ezzel járó esetleges betegségek megjelenése zavarja a leginkább Debrecen lakóit. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy olyan hajléktalan emberekről van szó, akik nem akarják igénybe venni a szeretetszolgálatok által biztosított tisztálkodás és éjszakai alvás lehetőségét. Jelenleg nincs olyan szervezet, amelyik hatásosan tudná kezelni ezt a problémát.

Célunk, hogy a fent vázolt problémákat – amelyek sok esetben csak a jéghegy csúcsát jelentik – minimalizáljuk, szorosan együttműködve a hivatalos szervekkel, civil szervezetekkel, szeretetszolgálatokkal. Mivel olyan problémáról van szó, amelynek esetében megkerülhetetlen a parlamenti politikai bevonása, ezért országgyűlési képviselőink révén számos módosító indítványt nyújtunk be – az érintett szervek útmutatásai és tapasztalatai alapján – a közrend erősítését megcélozva, az esetleges joghézagokat betömve.

7.2 A környezetbiztonsági program tekintetében a városban egyedülálló kezdeményezés a miénk. Korábban már több alkalommal felvázolta a sajtónak is a „szemétkommandó” létrehozásának szükségességét egyik jelenlegi képviselőnk. Célunk, hogy megelőzzük Debrecenben és a várost körülvevő zöldterületek környékén naponta megtörténő illegális szemétlerakásokat. Mindez komoly környezetkárosítást eredményez, amelyek helyrehozása több millió forintos tételt jelentenek Debrecen adófizetői számára. Bár a Fidesz leszavazta, de az országos költségvetés tárgyalásakor módosító indítvánnyal éltünk 500 millió forint értékben a „szemétkommandó” alapjainak lerakásához. Megfelelő személyzettel, technikával (vezeték nélküli kamera) és jogkörökkel a megelőzés és tettenérés idővel elrettentővé válna a szemetet illegálisan lerakók számára.

A város jövőképének megalkotásában, fejlesztésében a továbbiakban is várjuk a debreceni lakosok és a helyi civil szervezetek véleményét, elképzeléseit!

A Momentum Mozgalom, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Lehet Más a Politika debreceni szervezetei

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.