Az Ukrajna elleni támadás és a magyar menekültügyi rendszer

Az Ukrajna ellen indult hajnali orosz támadás kapcsán okkal merül fel a kérdés, hogy mi lesz a sorsa a háború elől menekülőknek, ha Magyarországtól remélnek segítséget. Magyarországnak jogi és gyakorlati értelemben is segítenie kell a menekülőket, védelmet kell kapniuk – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság álláspontjában.

A hatályos szabályok alapján egy ukrán állampolgár érvényes okmányokkal, vízum nélkül 90 napot tartózkodhat a schengeni övezetben - azaz a határt szabályosan átléphetik. Ugyanakkor semmilyen ellátásra nem jogosultak, munkát nem vállalhatnak, pusztán fizikailag maradhatnak, legfeljebb 3 hónapot.

Menedékkérelmet sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Azokat, akik jogszerűtlenül tartózkodnak Magyarországon (például nincs érvényes útlevelük, vagy 90 napnál tovább tartózkodnak), a magyar hatóságok mindenféle eljárás nélkül a határkerítés szerb oldalára kényszerítik, tekintet nélkül arra, hogy honnan érkeztek és kik ők.

A kormány előtt a következő lehetőségek állnak:
- azonnal módosítják az egyébként is jogsértő szabályokat és lehetővé teszik, hogy emberek menedéket kérjenek a határon vagy az ország területén;
- kormányhatározatot fogadnak el arról, hogy az Ukrajnából menekülőket — élve az EU jog által adott lehetőséggel — átmeneti védelemben részesítve, menedékesként ismeri el, ezzel biztosítva, hogy minimális ellátásra legyenek jogosultak, és akkor is jogszerűen tartózkodhassanak itt, ha elmúlt a 90 nap a vízummentes tartózkodásra.

A Magyar Helsinki Bizottságnál segíteni fogja az Ukrajnából menekülőket. „Ahogy eddig, ezután is számíthatnak ránk a menedékkérők: szakszerű és ingyenes jogi segítséget nyújtunk nekik a tanácsadástól a képviseletig” – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.